A megalakulásához ügyvéd kell és nem ingyenes. 50-70 ezer ft körüli összeget kérnek plusz vannak kötelező illetékek is az állam felé. (egyéni vállakozás megalakulása az önkormányzatnál díjmentes). Részemről a Kft-t tartom ez esetben ideálisnak, mint vállalkozási forma. Testvérremel élelmiszer boltot szeretnénk nyitni alkalmazottunk lyiket érdemes csinálni Kft Bt vagy más cégforma? További ajánlott fórumok: Ismersz valakit Erdélyben vagy esetleg Romániában? Megéri az állandó fogyókúra? Vagy esetleg egyszerűbb lenne elfogadni magunkat úgy ahogy vagyunk? Szexuális segédeszközök a házasságon belül, hvagy:használtok, használnátok? vagy esetleg nem? Ha lakást bérelek, van jogom lecseréltetni a zárat, hogy a tulaj esetleg ne kutakodjon amikor nem vagyok otthon?! Milyen társasági formát válasszak a cégalapítás során? Bt. vagy Kft.? - Könyvelő Budapest. Mi legyen szerintetek? Maradjak a biztos, nem olyan jól fizető munkahelyen vagy váltsak (ha esetleg felvesznek) egy jobban fizetőre? Tudja valaki esetleg a Felvidéki krémes receptjét? Ha igen írja le, legyen kedves.
Azért írtam a választ, mert rossz információt adtál a kérdezőnek a Bt-vel kapcsolatosan. A legjobb, ha hozzáértő szakemberhez fordul, mert nagyon sok szempontot kell figyelembe venni a jó válaszhoz. Például van-e elegendő tőke Kft-hez? Ha Bt., a kültag fog-e dolgozni benne? Beruházást fognak-e csinálni (üzlethelyiség, hűtőpultok, stb. Bt vagy kft tv. )? Szóval sok-sok mindent kell átbeszélni ahhoz, hogy a legjobb tanácsot tudjuk adni, mert százezreket lehet bukni már itt az elején, rossz döntéseken. Nem akarok itt most vitába keveredni, meg magyarázni a mechanizmust. Amit írtam, azt a fórum indító kérdésére válaszolva írtam: "1. brigy 2017-08-16 09:23 Testvérremel élelmiszer boltot szeretnénk nyitni alkalmazottunk lyiket érdemes csinálni Kft Bt vagy más cégforma? " Nem értek veled egyet, mert a kültag például nem kötelezett személyes munkavégzésre - ettől még végezhet persze. De ha csak a pénzét adja valaki, de a munkában nem vesz részt, annak ugyan ne járjon már ugyanannyi, mint aki dolgozik, és az ő munkájából lesz a haszon, a felvehető nyereség.
Például a KATA a Bt-k adója, ha a cég cégformát vált, ki kell lépnie. A KIVA-ra vonatkozó szabályozásban pedig benne van, hogy a cégátalakulás napján megszűnik a KIVA alá tartozni. Megoldódhat a tulajdoni viszonyok rendezése pénz nélkül. Nem kell az egyik tulajdonosnak kifizetnie például a másikat, ha ki akar lépni a közös cégből, hanem szétválnak. Ugyanakkor beléphetnek más tulajdonosok, növelhető a tőke. Átalakulás összekapcsolható más cégjogi változtatásokkal - cégnév vagy székhely változtatásával például. Fontos viszont a fordulónap megválasztása! Bt. vagy Kft. - Dr. Ölveczki Karolina ügyvéd. Kérni lehet, hogy melyik napra jegyezzék be az átalakulást. Ezzel érdemes élni, mert így előre tervezhető, beállíthatóak a vagyon mérlegek az adott napra. Célszerű pénzt hagyni a vagyonilag tervezett forduló napjára a bankszámlán. Az eszközök szétválasztásakor szükség lehet rá. Legfőbb előny: átértékelhető a cégvagyon úgy, hogy ezután nem kell társasági adót ennyiben az átalakuláskor a piaci érték felértékelése mellett döntenek, erre annak a cégnek van lehetősége, amelyik beolvad - vagyis megszűnik, kiválás esetén pedig az újonnan alakulónak.
Részletek >> A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény ( Tny. ) nem definiálja a kötelező legkisebb munkabér fogalmát, azonban az Mt., valamint a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum megállapításáról évente rendelkező kormányrendeletekben minimálbérként a kötelező legkisebb munkabér kerül definiálásra, mely munkabér eltérő a különböző munkakörökre irányadó garantált bérminimumtól. Olvassa tovább cikkünket, hogy megtudja mik a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó nyugellátások, és ezek megállapításakor mely kötelező legkisebb munkabérrel, illetve minimálbérrel kell számolni! A folytatáshoz előfizetés szükséges. A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink Hozzászólások (0) További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI!
szerinti alapfokú iskolai végzettsége meglétéről a képzési rendeletben meghatározott módon nyilatkozik. A FEOR 4. 5. 6. 7. 8. főcsoportba sorolt foglalkozások (irodai és ügyviteli, kereskedelmi és szolgáltatási, mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, ipari és építőipari, gépkezelői, összeszerelői, járművezetői foglalkozások) érettségire épülő szakképesítést vagy szakközépiskolai végzettséget vagy alapfokú végzettség utáni szakmunkásképzői végzettséget igényelnek. Esetükben a garantált bér alkalmazása szintén kötelező. A munka bonyolultságától függően, ezekben a főcsoportokban vannak alapfokú végzettséggel is betölthető foglalkozások, melyekre elegendő a minimálbér alkalmazása. A fentiekre tekintettel tehát a garantált bérminimumot abban az esetben kell megfizetni, ha a gépkocsivezető rendelkezik az Országos Képzési Jegyzékben szereplő gépjárművezetői szakmunkás végzettséggel. Hozzon ki többet az Adózónából! Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.
09. 31. 125. 000, -Ft 4. 166, 66 Ft 2007. 31. * 131. 366, 66 Ft 2008. * 138. 600, -Ft 2009. ** 143. 766, 66-Ft *2008. 01-től a minimum-járulékalap mint fogalom meghatározást felváltotta a minimálbér kétszerese. **2010. január 1-jétől a minimálbér kétszeres összegét felváltja a tevékenységre jellemző kereset, ami a természetes személy főtevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazást, ennek megfelelően vállalkozóként eltérő összeget jelenthet. *** 2011. január 1-jétől a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 4. § s) pont szerinti minimálbér, amely a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes minimálbér, azonban, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, garantált bérminimum havi összege.
A garantált bérminimum egy magasabb minimálbér összeget jelent, amely a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozik. Ennek mértéke a teljes munkaidő teljesítése esetén 2013. január 1-jétől havi 114. 000 forint. Hangsúlyozni kell, hogy a garantált bérminimumra való jogosultsághoz nem elég, hogy a munkavállaló középfokú végzettséggel rendelkezzen. Csak akkor kell ugyanis figyelembe venni, ha a munkavállaló által ellátott munkakör igényli a legalább középfokú végzettséget. Például, a főiskolai oklevéllel építkezésen dolgozó segédmunkásnak nem jár garantált bérminimum. A munkakörhöz szükséges iskolai végzettséget meghatározhatja jogszabály, de maga a munkáltató is (pl. a munkaköri leírásban). Egyszerűsített foglalkoztatás, közfoglalkoztatás Az általános minimálbér és a garantált bérminimum mellett két esetben speciális alsó bérküszöböt határoz meg a jogszabály. Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján ugyanis alapbérként, illetve teljesítménybérként elegendő a kötelező legkisebb munkabér 85%-át (83.
000 forintban egyeztek volna meg. A minimálbér és a munkáltató által ténylegesen kifizetett bér különbségét munkaügyi bíróság előtt akár 3 évre visszamenőleg lehet követelni. A minimálbér szabályok betartását a munkaügyi felügyelőségek is szigorúan ellenőrzik. Nem egyértelmű a megítélése annak a helyzetnek, ha a munkavállaló alapbére a munkaszerződés alapján valamilyen bérpótlékot is magában foglalja. Erre az új Munka Törvénykönyve kifejezetten lehetőséget ad. Érvényes tehát az a kikötés, miszerint a munkavállaló alapbére 100. 000 forint, amely a műszakpótlékot is tartalmazza. Kérdéses, hogy a minimálbér összegében meghatározott alapbérbe be lehet-e építeni valamilyen bérpótlékot. Álláspontom szerint erre nincs lehetőség, hiszen az alapbér lényege éppen az, hogy minden munkavállalót, bármely munkavégzési körülmények mellett megillet. Ennek pedig ellentmondana az, ha a munkavállaló alapbére csak valamely bérpótlék beépítésével együtt érné el a minimálbért. Teljesítménybér Teljesítménybérezés esetén a minimálbér szabályokat úgy kell értelmezni, hogy azok csak a teljesítménykövetelmény 100%-os és a teljes munkaidő teljesítése esetén irányadóak.