A mondabeli avar király csak akkor kapta meg a Longobard király lányának kezét, ha vízen viszi haza - ezért ásta az árkot. A valóság persze prózaibb, főleg hogy a kultúrtörténeti emlék tényleg veszélyben van. Pusztulás fenyeget tucatnyi kunhalmot és földvárat Heves- és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Az enyészetnek kitett objektumok természeti, táji és kultúrtörténeti értéket képviselnek, a Bükki Nemzeti Park több mint száz millió Ft-os beruházásba kezd e pótolhatatlan értékek megmentéséért – számol be a Greenfo. A projekt keretében több helyen geodéziai felmérést és állagmegőrző rekonstrukciót, régészeti dokumentációt illetve több helyen a terület vagyonkezelésbe vételét tervezik. A nemzeti park a terület megvásárlását is fontolóra veszi a hatékony védelem érdekében. Csörsz árka monde.fr. A mese A szóban forgó objektumok közül talán Csörsz árka a legismertebb. A monda szerint "réges-régen", még a magyarok bejövetele előtt Frigyes király erős sereggel támadt a Pannónia földjén élő longobardokra. Királyuk, Rád ekkor fegyverbe hívta népét és a szövetséges avarokat Csörsz király vezetésével.
Magyarország leghosszabb folyójához legendás történetek fűződnek: a Tisza Attila sírja, tündérek, boszorkák és démonok lakhelye. Sokan a legmagyarabb folyónak tartják: a szőke Tisza – ahogy Balázs Béla mondta – az alföldieknek a "szívükön folyik át". Az eredetmonda szerint a világ teremtésekor már minden folyónak volt medre, csak a Tisza szomorkodott magában, hogy róla megfeledkeztek. Csörsz árka - Mondák. Szent Péter – vagy egyes mondaváltozatok szerint egy angyal – megsajnálta, és a szamarát befogva az aranyekéje elé, kiszántotta a folyómedret. Az igavonó éhes volt, ezért jobbra-balra kanyarogva, legelve haladt – ezért lett olyan kacskaringós a folyó. Csatorna a Tiszától a Dunáig Sok helyen él még annak a legendája is, hogy a folyó régen más mederben folyt, a víz "eredeti" helye gyakran több kilométerre van a mostani Tiszától. Ezek a regék jóval korábbiak, mint a Tisza szabályozása s a holtágak létrehozása. Arról azonban nem szól a fáma, hogy a folyó "elvándorlásának" mi lehetett az oka. Csörsz árkának rekonstrukciója (fotó: Jósa András Múzeum) Csörsz árka néven ismerik ma is azt a medret, amely Jászárokszállás mellett található.
Egy másik monda szerint az árkot Csörsz királyfi építette egykoron, annak érdekében, hogy elvehesse mennyasszonyát, hiszen a nász csak abban az esetben jöhetett létre, ha a királyfi vízi úton, hajón jön el a lányhoz a szárazföldön keresztül. Turisztikai jelentőség A Csörsz-árok meglehetősen nagy jelentőségű építésmaradvány, hiszen története az ókorig nyúlik vissza. Csörsz árka monde.com. Sajnos a Csörsz-árok egyre több részen tűnik el, a folyamatos építkezések, tereprendezések miatt. Az árok egyelőre csak Debrecen egy szakaszán lett kiemelten védetté nyilvánítva az emberi erőforrások minisztere által 2012-ben. A gödöllői Szent István Egyetem Mezőgazdasági- és Környezettudományi Karának tanszékei, hallgatói és amatőr kutatók azonban azon vannak, hogy a Gödöllő és Valkó közötti szakaszt is védett területté nyilvánítsák, emellett céljuk, hogy egy tanösvényt is létrehozzanak és minél többen megismerjék ezt a jelentőségteljes árokrendszert.
A nyomvonal kikerülte a laza, homokos talajú területeket (ahol hamar betemetődhetett volna), ahol pedig vizes, ingoványos területre fut, ott építésekor valószínűleg a maitól eltérőek voltak a terepviszonyok. Az árokból és töltésből álló, faszerkezettel is megerősített védősánccal az Alföldön megtelepedett szarmata törzsek építették körbe magukat északon és keleten, hogy a germánok északról fenyegető betörései ellen védekezzenek. Az árokról kapta nevét a Mezőcsát közelében lévő Ároktő. Megmentik Csörsz király árkát | 24.hu. Innen az árok Füzesabony, Dormánd, Erdőtelek, Kál, Átány, Bód, Árokszállás és Csány felé húzódik tovább. (Egy monda szerint Csányban temették el Kund magyar vezér fiát, Csörszöt. ) Az árok a 4. század utolsó évtizedéig a rómaiak előretolt védelmi vonala (limes Sarmatiae) volt és a népvándorlás miatt betörő barbár népek támadásai ellen védte a Római Birodalom békéjét. A védmű valószínűleg Nagy Konstantin római császár uralkodása idején épült, 324 és 337 között. A Körösladánynál ma is jól kivehető, négy kilométer hosszú Körös-menti sánc később, 352 körül épülhetett, miután a germánok kelet felől áttörték a korábban épült sáncokat és a szarmatáknak fel kellett adniuk a Köröstől délre eső területeket.
Rengeteg monda öleli körül a Tiszát. egyik kevésbé közismert mondája a Csörsz Árkáról szóló mendemonda, több mint 1300 éves népi elbeszélés. A Tisza mielőtt szabályozták volna nagyon gyakran medret váltott, több száz, vagy ezer évvel ezelőtt teljesen más meferben folyt. A monda szerint – az árok a mai Jászárokszállás mellett található; a névadó Csörsz, aki avar király volt beleszeretett a longobárdok lányába, Délibábba. A longobárdok királya csak úgy egyezett bele a házasságba, ha Csörsz vízen jön érte és vízen viszi el. Csörsz árka monda. A monda szerint csörsz parancsot adott egy árok építésére a Tisza és a Duna közt. A nászból azonban semmi sem lett, mivel Csörszöt agyoncsapta egy villám. A monda szerint nyaranta a szerelmes Délibáb keresi szerelmét az árokban. Valójában azonban az árok egy feltételezett védmű része volt ami a Duna kanyartól indulva az Alföldet mitegy körbekerítve Debrecenig, majd onnan dél felé fordulva az Al -Dunáig húzódik. Nyomai most is fellelhetőek, bár az ipari forradalom előtt jobban látszottak.
2022. március 26. 10:40 Múlt-kor "Trónra lépésem óta mindig arra törekedtem, hogy népeimet minél előbb a háború borzalmaitól megszabadítsam; amely háború keletkezésében semmi részem nem volt. Nem akarom, hogy személyem akadályul szolgáljon a magyar nemzet szabad fejlődésének, mely iránt változatlan szeretettől vagyok áthatva. Ennélfogva minden részvételről az államügyek vitelében visszavonulok, és már eleve elismerem azt a döntést, melylyel Magyarország jövendő államformáját megállapítja. Az utolsó magyar király koronázása | ma7.sk. " IV. Károly magyar király ezzel – az alsó-ausztriai Eckartsau kastélyában, 1918 novemberében kelt – nyilatkozattal mondott le a magyar államügyek intézéséről. Az uralkodó azonban a svájci emigráció hosszú hónapjaiban nem tudta feledni elvesztett koronáját, és kísérletet tett trónjának visszaszerzésére. Károly 1921. március 26-án lépte át a magyar határt. Károly főherceg 1916-ban, még a koronázása előtt A király nélküli királyság IV. Károly 1918. november 13-án kelt eckartsaui nyilatkozatát követően, november 16-án kikiáltották Magyarországon a köztársaságot.
Zita királyné ruhájához mintát is kapott: a Pálffy-Esterházy család által őrzött Mária Terézia korabeli díszruhát, amelynek mását kellett elkészítenie. Állítólag a királyné életének legboldogabb napja volt a koronázás, és soha gyönyörűbb ruhát nem viselt. A férfiak közül kevesen csináltattak új öltözéket, mivel volt díszruhájuk, esetleg az elődök ruháit vették elő. IV. Károly király és Zita királyné koronázásán "utoljára láttuk teljes fényben ragyogni Szent István koronáját és teljes, tömör egységében utoljára láttuk együtt Szent István egész nemzetét", fogalmazott később egy visszaemlékező. 1918-ban ugyanis az ezeréves Magyar Királyság feldarabolása következett. Habsburg Ottó négyévesen Zita királyné az utolsó percig hevesen ellenezte, hogy férje lemondjon a trónról, és nem akart ebbe belenyugodni. Egy uralkodó sohasem mondhat le! Inkább itt pusztulok veled, de majd jön Ottó. És ha mindannyiunknak pusztulnia kell is, akad még Habsburg elegendő" – mondta a királyné a lemondó nyilatkozat aláírása előtt.