Itt állíthatod be, hogy a nap mely időpontjaiban szeretnél a Hírstarttól hírfigyelő levelet kapni a figyelt szavak vagy címkék alapján meghatározott témájú legfrissebb hírekkel. Ha az értesítési időpontokat megelőző időszakban nem szerepelt a feltételeknek megfelelő hír a Hírstarton, akkor nem küldünk feleslegesen üres levelet.
Az élethelyzet-alapú szolgáltatás létrehozása egy újabb lépést jelent az adatvezérelt és szolgáltató jellegű közigazgatás kialakítása felé. Az Adatváltozás-kezelési Szolgáltatás a jövő év elején első ütemben a lakossági ügyfelek változásügyeit érintően, továbbá közműszolgáltatók és távközlési vállalkozások irányában jön létre. A szolgáltatás egy későbbi fejlesztési ütemben a szolgáltatói szféra további szereplőivel, így például bankokkal és biztosítókkal is kiegészül, valamint a természetes személyeken túl a gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók is igénybe vehetik majd.
Hozzátette: súlyosan jogsértő már az is, ha valaki nem mondhatja el a véleményét, azonban nekik nem ezzel van dolguk, hanem a személyes adatok védelmével. "A lakcím, a telefonszám vagy az e-mail-cím nyilvánosságra hozatala a jogot és a magánszférát is sérti" – hangsúlyozta a NAIH elnöke. "Jogszabályi rendelkezések védik a magánszférát, amelyek közül a lakcím különösen érzékeny személyes adatnak számít, így annak nyilvánosságra kerülése még súlyosabbnak számít" – hívta fel a figyelmet Péterfalvi Attila, utalva arra, hogy az újságíró lakcímét is nyilvánosságra hozták. A lap kereste a Magyar Zsidó Hitközséget (Mazsihisz) is, hogy mit gondolnak a Veszprémyt ért támadásokról, azonban lapzártáig nem érkezett válasz. A baloldal hallgat Sem a, sem a, de az és a Mé sem reagált érdemben Márki-Zay Péter vasárnap esti zsidózására, valamint a Veszprémy László Bernátot ért támadásokra. Új lakcím bejelentése. Ötven óra hallgatás után végül a "Márki-Zay Péter benzineskannával indul tüzet oltani: vajon direkt csinálja? " címmel cikket jelentetett meg a témában.
A szolgáltatás bővítésével az ügyfelek évente mintegy 17, 5 millió óra adminisztrációt spórolhatnak meg. [Re:] [st3v3np3t3r:] Ezzel a mocskos Intrium Zrt-vel mindig csak a baj van! - PROHARDVER! Hozzászólások. Az Adatváltozás-kezelési szolgáltatás bevezetése című projektben létrehozott e-bejelentővel kényelmesebbé és gyorsabbá vált az adatváltozások bejelentése és a közművek átírása, ezzel jelentős időt takaríthatnak meg a családok - közölte a Miniszterelnökség kedden. A közlemény szerint a kormány olyan ingyenes szolgáltatást vezetett be 2022-től, amely nemcsak a közigazgatási ügyintézésnél csökkenti az adminisztrációs terheket, hanem a szolgáltatószektorban is egyszerűbb és hatékonyabb ügyintézést tesz lehetővé. Az e-bejelentő szolgáltatással minden adatváltozást és közműátírási eljárást egyetlen bejelentéssel, egy helyen lehet kezelni az oldalon vagy személyesen lehet intézni az ország valamennyi kormányablakában - tették hozzá, kiemelve: a szolgáltatás indulását követő első hónapokban több mint 14 ezer ügyfél regisztrált és mintegy 7500 ügyet jelentettek be, többségében a közműátírási szolgáltatás igénybevételével.
Szintlépésnek nevezte az e-bejelentő idei elindulását a szolgáltató állam kiépítésében a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára a projekt hétfői budapesti zárórendezvényén, amelyen elhangzott az is, hogy az adatváltozás-kezelési szolgáltatás kiterjesztésével évente akár mintegy 140 milliárd forintos adminisztratív tehercsökkenés is elérhető. György István elmondta, az e-bejelentő kiterjesztésével 4-5 millió felhasználóval számolnak, így fél Magyarországnak segít majd a szolgáltatás, amely tovább csökkenti az emberek adminisztrációs terheit, hiszen a közműátírás és a megváltozott adatok bejelentése online, egyetlen oldalon is elvégezhető. A szolgáltatással egyes esetekben 5-10 órányi ügyintézési idő is megspórolható - mutatott rá az államtitkár, közölve azt, hogy a kezdeményezéshez eddig több mint harminc közműszolgáltató csatlakozott. A bankok és a telekommunikációs cégek részéről is intenzív érdeklődés – jegyezte meg. György István közölte, Magyarországon évente mintegy 4 millió, adatváltozással összefüggő ügyet intéznek a magyar emberek.
© Technológia: Az Alkotmánybíróság hétfőn közzétett határozatában elutasította az ellenzéki képviselők azon indítványát, amelyben azt állították, hogy a lakcímnyilvántartás az általuk támadott módosítás következtében már nem képes igazolni a tényleges helyben lakást. A testület szerint viszont az állandó lakóhely fogalmának változása önmagában a politikai részvételi jogok feltételeit nem befolyásolja. Az indítványozó ellenzéki parlamenti képviselők a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény – a 2021. évi CXIX. törvénnyel módosított, 2022. január 1-jén hatályba lépett – 5. § (2) bekezdésének hatálybalépésére visszamenőleges megsemmisítését kérték az Alkotmánybíróságtól. A módosítást megelőzően a lakóhely fogalmi eleme az életvitelszerűség volt. Eszerint a polgár lakóhelye annak a lakásnak a címe volt, amelyben a polgár él. A módosítás nyomán viszont a lakóhelyen való életvitelszerű tartózkodás követelménye megszűnt. A polgár lakóhelye: annak a lakásnak vagy szállásnak (a továbbiakban együtt: lakás) a címe, amely a polgár állammal, továbbá a természetes és jogi személyekkel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel való hivatalos kapcsolattartása, valamint lakóhelyhez kötött jogai és kötelezettségei megalapozásául szolgál.
[7] Ebből számos történész azt a következtetést vonja le, hogy a havasalföldi románok (vlachok) vezető rétege a kései középkorban kun származású volt. Szerintük Hunyadi Vojk/Vajk neve pedig - az első román vajda, Basarab nevéhez hasonlóan [8] - egyértelműen ótörök etimológiájú, [9] tehát ugyancsak kun hátteret mutat. Mátyás király történetírói római patríciuseredetet is konstruáltak a Hunyadi-családnak, amelyet az újkorban is történeti tényként kezeltek a különböző források, így például Zrínyi Miklós horvát bán is emellett foglalt állást, amint az kiderül a Mátyás király életéről való elmélkedések című művéből. Egyes 15. századi feltételezések, hitelesen nem bizonyítható történeti anekdoták szerint a család a Luxemburgi-ház fattyú ága, ugyanis Zsigmond magyar király (feltételezett) ágyasa, Morzsinai Erzsébet Hunyadi János anyja. Egyébként ő is egy 14. században magyarrá lett román eredetű nemesi család sarja volt. Címerhatározó/Búzás címer – Wikikönyvek. [10] A család eredetétől függetlenül, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, és a család többi, olyan tagja, akikről adatokkal rendelkezünk, egész életükben már magyarnak vallották és tartották magukat.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként Szerbia, régi magyar nevén Rácország (la: Rascia) címerével foglalkozik. A tartomány címerének ábrája a Címerhatározóban még nem szerepel. A 13. század óta a magyar királyok használták a Szerbia királya címet és a Kárpátoktól délre és keletre elterülő tartomány címerét is felvették a többi hűbéres tartomány címerei közé. A címer külonféle variánsai ismertek. A Vidák család címereslevelén a fekete vadkanfej, szájában nyíllal ezüst alapon látható. Van olyan változata is, ahol a vadkanfej a pajzs bal széléből nől ki, és olyan is, ahol a vadkanfej szájában három nyíl van. Szerbia melléktartomány érme Károly Róbert pénzén Szerbia címere Jacob Franquart metszetéről (1623), az ő színjelölési módszerével Perzsia képzeletbeli címere Sebastiano Münster könyvéből (1552). Ugyanaz a címer korábban, Ulrich Richental művének (1483) darmstadti változatában (239. l. ). A mintát Szerbia magyarországi címere szolgáltathatta számára.
Hunyadi Mátyás, (*1443- †1490), király: 1458-1490; 1. h: Podjebrád Katalin, (*1449 - †1464); 2. h: Aragóniai Beatrix (*1457 - †1508) F1. (első feleségétől): N. (fiú) (*1464 február - †1464. február) magyar királyi herceg és trónörökös F2. (ágyasától, Edelpeck Borbálától): Corvin János herceg (*1473 - †1504); h: Frangepán Beatrix (*? - †1510) G1. Erzsébet (*1496 - †1508) G2. Kristóf (*1499 - †1505) G3. Mátyás (*1504 - †1505) D2. János, (*? - †1441? ) D3. Vajk, (*? - †? ) D4. N, h: Szentgyörgyi Székely János (*? - †? ) D5. Klára, (*? - †), h: Dengelegi Pongrác György (*? - †? ). C2. Magos, (*? - †? ) C3. Radol ("László"), (*? - †? ) B2. Radol (*? - †? ) Jelölések Szerkesztés * = születés † = elhalálozás h. = házasság 1. h., 2. h. = első házasság, második házasság N = ismeretlen nevű, keresztnevű Jegyzetek Szerkesztés ↑ Pop, Ioan-Aurel (2005). "Transylvania in the 14th century and the first half of the 15th century (1300–1456)". In Pop, Ioan-Aurel; Nägler, Thomas (eds. ). The History of Transylvania, Vol.