Mennynek királyné asszonya, Mennyek királyné asszonya: húsvéti →antifóna, a →Regina coeli magyar változata. - Keletkezése a jámbor hagyomány szerint Nagy Szt Gergely (a m. népkönyvi hagyományban Sziklához láncolt Gergely néven emlegetett) p. korára (590-604) megy vissza. Rómában pestisjárvány dühöngött, s a p. elrendelte, hogy az ősi római →Havi Boldogasszony -képet, melyet hitük szerint Szt Lukács evang. festett, engesztelésül körmenetben hordozzák körül az örök városban. A p. Rendhagyó meghívó a bacsfa-szentantali búcsúra | Felvidék.ma. is részt vett a könyörgő processzióban. A legenda szerint amikor a körmenet Hadrianus hatalmas síremlékéhez ért, angyali hangokat hallottak: Mennyek királyné asszonya, örülj szép Szűz... Innen volna az antifóna eredete és a kegykép Salus populi Romani, 'a római nép üdvössége/egészsége' neve. Látták, amint pallosát az angyal a hüvelyébe tette. E jelenés emlékét őrzi a mauzóleum nevének Angyalvár ra változtatása. - Népénekes változatának szövege: Mennynek királyné asszonya / örülj, szép Szűz, alleluja / mert kit méhedben hordozni / méltó voltál, alleluja.
Regina caeli laetare, alleluia: Quia quem meruisti portare, alleluia: Resurrexit, sicut dixit, alleluia: Ora pro nobis Deum, alleluia. Mennynek Királyné Asszonya, örülj, szép Szűz, alleluja! E szavakkal köszöntjük hagyományosan Égi Édesanyánkat a húsvéti időben, különösen az egyes napszakokban felcsendülő harangszóra. De vajon mi a titka e lélekemelő imának? A legfontosabb tudnivalók tekintetében A népi jámborság és liturgia direktóriuma (2002) igazít el bennünket (n. 196): XIV. Benedek pápa rendelkezése alapján (1742. április 20. ) húsvéti időben az Úrangyala helyett a híres Regina caeli (Mennynek királyné asszonya) antifónát imádkozzuk. Ez az imádság valószínűleg a 10-11. RÓZSAFÜZÉR-LITÁNIA-KILENCED. századból származik, és örvendezve kapcsolja össze az Ige megtestesülésének misztériumát (mert kit méhedben hordozni méltó voltál) a húsvéti eseménnyel (amint megmondotta vala, föltámadott). Ugyanakkor a Fia feltámadása miatti "örvendezésre való felszólítás" (örülj, szép Szűz), amellyel az Egyház közössége Szűz Máriához fordul, ahhoz az örvendezéshez való felszólításhoz kapcsolódik, illetve nyúlik vissza, mellyel Gábor angyal fordult az Úr alázatos szolgálóleánya felé, amikor arra kérte, hogy legyen az üdvözítő Messiás anyja [ Örvendezz, kegyelemmel teljes (Lk 1, 28)].
Húsvéti időben kedvvel és büszkeséggel énekeljük a Mária-antifóna ünnepi változatát, a Hozsanna 205. számú énekét: Mennynek királyné asszonya… (a magyar változat Kisdi Benedek püspök Cantus Catholici jének 1651-es, első kiadásából ered). Az ének kevésbé ismert változata a 206. számú: Mennyországnak királynéja… (sokkal későbbi dallam és szöveg), de sokan ismerik a latin eredetit is. Hová is nyúlik vissza e közkedvelt ének története? A hagyomány szerint a dühöngő pestisjárvány idején, 590-ben "Isten konzulja", Nagy Szent Gergely, az utolsó római és az első középkori pápa, még felszentelése előtt, pápasága kezdetén a római Santa Maria Maggiore-bazilika régi kegyképéhez fordult, amit a rómaiak Salus Populi Romani nak hívnak. Mennynek Királyné Asszonya - YouTube. A kegyképet ünnepélyes, engesztelő körmenetben kísérte egészen a Szent Péter-bazilikáig, ez legalább három kilométeres út, amit ő maga mezítláb tett meg. A körmenetben a hívő nép áhítatosan imádkozott, énekelt, ahogy ez szokás. Amikor az Angyalvárhoz értek, ami Hadrianus császár síremléke és a pápák menedéke volt, a bástya felett a pápa egy angyalt pillantott meg, aki kardját visszahelyezte hüvelyébe.
Vasárnap öt órakor dr. Haľko József pozsonyi püspökhelyettes celebrálja a főpapi szentmisét. A búcsú honlapja a részletes programmal ITT érhető el.
A képen Signorelli nem fukarkodott az árnyékokkal, hogy általuk valódi életet leheljen a jelenetbe. Különösen is Krisztus köntösének redői árnyékolódnak úgy, hogy azt érezhetjük, teste éppen mozgásban van. Mindazonáltal Krisztus sötétzöld ruhájának árnyékokban gazdag kidolgozása nagyban segítette azt is, hogy távolról nézve is jól el lehessen különíteni azt az Atya sötétkék alsóruhájától. Signorelli festménye, szemben Mária megkoronázásának más, korabeli ábrázolásaival, visszafogott és bensőséges. Az Atyát kísérő, már említett két puttón kívül ezúttal csak a Mária, ill. Jézus háta mögött álló egy-egy zenész angyal képviseli a mennyei seregek megszámlálhatatlan sokadalmát. Mennynek királyné asszonya szöveg. A jelenet sokkal inkább egy családi otthon, mint egy királyi udvar hangulatát tükrözi. De talán jobban is illik ez a közvetlenség és meghittség Máriához. A festő képzelete ekképpen láttatja, ahogy az Úr alázatos szolgálóleánya mindnyájunk királynője lesz. Amikor Mária az angyali üdvözletkor igent mondott Isten akaratára, még nem tudhatta, hogy Isten milyen jövőt tartogat a számára.
Az ókori római költők, többször is írtak a diószórásról. Az a mende-monda járta, hogy a jó diótermés a következő évben a szokásosnál több gyermek születésével fog együtt járni. Így a dió a termékenység szerencsét hozó kabalája lett. Esküvőkön, valamint az év számos más ünnepén is szórták őket a földre. Diótörő figura nagy per. Később, amikor a pogány tradíciók a karácsonyba olvadtak, azt mondták, hogy a dió három része, a héj, a belső héj és a mag a szentháromságot, vagyis magának a Megváltónak a csontjait, bőrét és lelkét jelképezi. A karácsonyi diós süteményeknek azonban más létjogosultsága is van, ugyanis a néphagyomány szerint az ünnepek alatt elengedhetetlen a dió és a mák jelenléte. Hiszen, ha ezekből sokat fogyasztunk, az új esztendőben szerencsések leszünk, ugyanis a mák bőséget, a dió pedig egészséget hoz. dió karácsony ünnep advent diófélék egészség néphagyományok szokás Recepttár
A szállítás díja: 1490 Ft. Ingyenes szállítást biztosítunk 39. 990 Ft feletti vásárlás esetén. Fizethetsz online bankkártyával, előre utalással. 000 Ft felett csak banki előre utalást, vagy online bankkártyás fizetést tudunk elfogadni. Legutóbb megnézett termékek