Évtizedes hagyomány, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontja alapítója, Straub F. Brunó tiszteletére tudományos tanácskozást szervez. A 2014. május 28-29-i tudományos ülésen az SZBK kutatói mellett más, országosan ismert tudósok számoltak be eredményeikről. – Az ez évi eseményünk különös a Straub-napok sorában, hiszen idén ünnepeljük Sraub F. Brunó 100. születésnapját, így hát természetesen a Straub-napokat is ennek a kiemelkedő eseménynek szenteljük. Az emlékezés egyrészt személyes emlékezésből fog állni, másrészt pedig Straub F. Brunó tudományának a mai magyarországi sikereiről szól – mondta köszöntőjében Ormos Pál, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont főigazgatója. – Én is abban a szerencsében részesültem, hogy személyesen is ismerhettem Straub Brunót, az ő korában kerültem ide, még a Straub-plakettet is tőle vettem át – emelte ki. A létét köszönheti Straub F. Brunónak az SZBK Venetianer Pál, az SZBK Biokémiai Intézet professzora előadásában a "Mit köszönhet az SZBK Straub F. Brunónak? Straub f brunó md. "
TERMÉSZETTUDOMÁNY / Biológia kategória termékei tartalom: Straub F. Brunó (1914-1996) Kétszeres Kossuth -díjas biokémikus, akadémikus, 1988 és 1989 között a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa utolsó elnöke. Straub F. Brunó. Kutatói tevékenysége főleg az enzimek, az izomműködés, a fehérjeszintézis és a sejtlégzés területére koncentrálódik. 1941-ben ő fedezte fel az aktint; állati szervezetből sárgaenzimet állított elő, amelyet Straub-diaporáznak neveztek el. Ár: nincs raktáron, előjegyezhető
Közéleti affinitását jelzi, hogy több nemzetközi szervezetben képviselte hazánkat, számos egyetem tudományos intézet választotta díszdoktorául. Dolgozott az Országos Atomenergiai Bizottságban, elnöke volt az Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanácsnak. Betöltötte a legmagasabb közjogi méltóságot: 1988-tól több, mint egy éven át a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke volt. 75. születésnapján a Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendjével tüntették ki. Straub F. Brunó – Köztérkép. Mindezek alapján Straub F. Brunó akadémikus megkapta a Szeged város díszpolgára címet. Kelt: Szegeden, 1990. május 21-én.
Források:
Nemzetközi rangját, tekintélyét mi sem jelzi jobban, mint hogy az SZBK eredményeit az Európai Unió 2000-ben az EU Kiválósági Központja címmel ismerte el" – fogalmazott Ormos Pál. A mellszobor avatásán jelen volt Botka László, Szeged Megyei Jogú Város polgármestere, országgyűlési képviselő és Szabó Gábor, az MTA rendes tagja, a Szegedi Tudományegyetem rektora.
Értékelés: 291 szavazatból Charles Morse (Anthony Hopkins) öregedő milliomos, akinek csinos feleségén kívül egyetlen szenvedélye az olvasás. De a nők - úgy tűnik - kevésbé megbízhatók, mint a könyvek. Ősidőkből – Wikiforrás. Morse arra gyanakszik, hogy fiatal fotómodell feleségének, Mickey-nek (Elle Macpherson) viszonya van a megnyerő modorú divatfotóssal, Robert Greennel (Alec Baldwin). Robert és Charles közös kirándulásra indul, repülőgépük azonban lezuhan Alaszka kietlen erdőségei fölött. Az öregedő milliomos és a divatfotós magára marad a vadon mélyén. Ráadásul hamarosan kiderül, hogy egymásra sem számíthatnak. Stáblista: Linkek:
Már három nap, három éjjel Harmatozik a fű vérrel; Hogy a harc, e vad sebzett mén, Nagy-végsőt rúg ina-metsztén. S pártos kún had felkoncolva, Vagy szétszórva mint a polyva. Együtt fekszik barát és ellen, Nem fenekszik egymás ellen; Hallgat a kürt, - elmaradt szét Kelevéz, kard, behorpadt vért, S üres puzdra, - nyillal telve: Mérges kigyó, szája, nyelve. László jár a csatatéren, Meg-megállva minden lépten, Amint erre, arra ösmér... Vajh mért hullt e sok rokon vér?! Lelke, arca elsötétűl... - Veszteség a nyereségbűl! Hajdan a kun homokpusztán Bolygó ér volt, alig futván; S magyar nemzet, amely volt már Hét forrásból harsogó ár, Felvevé az elveszendőt... S im partot tör mikor megnőtt! A vadon foglyai teljes film. Nyugtalan nép, porba' fekszel! Mit tegyek, hogy jobbra kelj fel? Hogy szelídűlj, szóra hallgass, Ne barangolj mint a farkas! Töpreng László: ugy sem... igy sem... Meg kell őket telepitnem! A király mig így határoz, Vissza-kerül sátorához; Hol felé a vert kunoktúl Követség tart, - s kérve fordúl; Kérni... hah, ez mily gyalázat!