2009-et írunk. Skóciában egy palackba zárt üzenetet sodor partra a tenger. A foszladozó papíron már alig olvashatók a vérrel írt sorok, amelyben egy testvérpár kér segítséget. Könyv: A 2117. áldozat (Jussi Adler-Olsen). A vizsgálódó helyi rendőrök kiderítik, hogy a palackot Dániában dobták vízbe, 1996-ban. Így kerül az ügy a koppenhágai rendőrség döglött aktákkal foglalkozó osztályára, azaz Carl Mrck nyomozó asztalára. Carl, valamint segítői, Assad és Rose gyorsan rájönnek arra, hogy a levelet egy bizonyos Poul Holt írta, akit öccsével együtt raboltak el tizenhárom évvel ezelőtt, ám az eltűnésüket annak idején nem jelentették. De élnek, élhetnek-e még, s ha igen, vajon hol?
A negyven országban bestseller-íróként számon tartott Jussi Adler-Olsen itthon is népes rajongótáborral büszkélkedhet. A rejtélyes bűnügyeket felgöngyölítő Q-ügyosztály sorozat tíz éve tartja lázban a thrillerek megszállottjait, a történetekből pedig két filmadaptáció is született. A legújabb, Szelfik című hetedik kötet Magyarországon a júniusi Ünnepi Könyvhéten jelenik meg az Animus Kiadó gondozásában. Adler-Olsen egyik legfrissebb interjújából kiderül, milyen személyes szálak fűzik a karaktereihez, mit gondol a "gonoszról", és hogy kiket olvas Dánia legnépszerűbb krimiírója? – Honnan merít ihletet? – Annak, aki nyitott szemmel jár, bármi adhat ötletet. Az újságok, a tévé, a minket körülvevő emberek. Bármi lehet egy jó sztori építőkockája: mondjuk egy furcsa reakció vagy egy hibás döntés. LaDora Library: Jussi Adler-Olsen: A Q-ügyosztály esetei 1-6.. De amikor a történet körvonalazódni kezd, fontos, hogy a szerző feltegye magának a kérdést: miért akarom megírni ezt a könyvet? A fő cselekmény stabilabb lábakon fog állni, ha az ember tudja erre a választ.
A 2117. áldozat Assad már több mint tíz éve a Q-ügyosztály tagja, de társai alig tudnak róla valamit. Ám egy... Törzsvásárlóként: 407 pont Szállítás: 1-3 munkanap A 64-es betegnapló A bántalmazás és az erőszak mindennaposnak számított azon a félreeső dán szigeten, amely kényszerű... 360 pont Palackposta 2009-et írunk. Jussi Adler-Olsen: Nyomtalanul (A Q-ügyosztály esetei 1.) -. Skóciában egy palackba zárt üzenetet sodor partra a tenger. A foszladozó papíron már... 350 pont Fácángyilkosok Egy tóparti nyaralóban brutálisan meggyilkolnak egy testvérpárt. A rendőrség egy csoport gazdag és... 341 pont Nyomtalanul A középkorú, kissé kiégett nyomozót, Carl Mrköt kiváló kopónak tartják, de mivel fárasztó alak... 312 pont 2-4 munkanap Határtalanul Carl M?
A termék megvásárlása után +0 Tündérpont jár regisztrált felhasználóink számára. Jussi Adler-Olsen könyvek
At least ten times she had fumbled her way to the steel door and stuck her fingernails in the crack to try to pry it open, but the door... Határtalanul [antikvár] Garl Morcköt, a döglött aktákat kezelő Q-ügyosztály főnökét reggeli szunyókálásában zavarja meg a Bornholm szigetéről érkező telefonhívás. Morck hallani sem akar az új feladatról, amit rá akarnak...
+ + 1 * Afdeling Q dán nyelvű 8
Mindezt egy olyan században vitte véghez, amely nem kivételezett a legkiválóbbakkal sem. " Straub F. Brunó kutatói pályafutását vázolva Dudits Dénes kiemelte, hogy a tudós rendkívüli tehetségét táplálta és támogatta az a környezet, amelyet Szent-Györgyi Albert laboratóriuma biztosított. Tudományos érdeklődése középpontjában a sejtlégzés kémiája, az izomműködés és az enzimek szerkezetének megismerése állt. Nevéhez fűződik a róla elnevezett "sárga enzim", a Straub-diaforáz felfedezése, és ő írta le elsőként az egyik legfontosabb szerkezeti fehérjét, az aktint, amiért méltán kaphatott volna Nobel-díjat. Tudományos eredményeit 1948-ban és 1958-ban Kossuth-díjjal ismerték el. Brunó Straub F. Brunó (1914-1996) életének meghatározó eseményei Szegedhez kötődnek. A Szegedi Tudományegyetemen tanult, majd 1933-ban Szent-Györgyi Albert munkatársa lett. 1941-től az egyetem magántanára lett. 1945-ben nevezték ki az Orvosi Vegytani Intézet tanszékvezetőjének, majd 1949-ben a Budapesti Orvostudományi Egyetem Orvosi Vegytani Tanszékének vezetését bízták rá.
1960-1978 között az MTA Enzimológiai Intézetének igazgatói tisztét is betöltötte, amely az időközben létrejött SZBK részévé vált. 1971-1977 között a Szegedi Biológiai Kutatóközpont főigazgatója volt. 1946-ban választották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1949-ben rendes tagjává. Brunó jelentős szerepet játszott a tudománypolitikában is: 1967-1973, majd 1985-1988 között a Magyar Tudományos Akadémia alelnöki tisztét töltötte be. Ormos Pál, az MTA rendes tagja, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont főigazgatója köszöntőjében kiemelte, hogy Straub F. Brunó tudományos eredményeivel, tudományszervező tevékenységével, közéleti szerepvállalásával egyaránt lényegesen hozzájárult Szeged, de egész Magyarország fejlődéséhez, nemzetközi tekintélyéhez. Döntő szerepe volt a modern biológiai kutatás fellegvárának, az 1971-ben Szegeden megalakult MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont nak a létrehozásában, amelynek indulásától 1977-ig főigazgatója is volt. "A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontja a nemzetközileg elismert magyar élettudományi kutatások meghatározó intézménye.
Közéleti affinitását jelzi, hogy több nemzetközi szervezetben képviselte hazánkat, számos egyetem tudományos intézet választotta díszdoktorául. Dolgozott az Országos Atomenergiai Bizottságban, elnöke volt az Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanácsnak. Betöltötte a legmagasabb közjogi méltóságot: 1988-tól több, mint egy éven át a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke volt. 75. születésnapján a Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendjével tüntették ki. Mindezek alapján Straub F. Brunó akadémikus megkapta a Szeged város díszpolgára címet. Kelt: Szegeden, 1990. május 21-én.
Aki ezt megtalálni véli az SZBK-ban, annak tudnia kell, hogy mindezt nagyrészt egyetlen embernek köszönheti, annak, akiről most emlékezünk – zárta előadását Venetianer Pál. Straub F. Brunóra emlékeztek az SZBK-ban - GALÉRIA Nagyszerű tudós és szellemi vezető Závodszky Péter az MTA Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézet kutatóprofesszora előadásában arról a Straub F. Brunról beszélt "Aki nemcsak mert, de tudott is nagynak lenni". – Folytattam Straubbal egy beszélgetést. N agyon imponált nekem, egy rendkívül művelt, elegáns, tiszteletre méltó úriemberrel találkoztam a személyében. Felismertem benne a nagyszerű tudóst és szellemi vezetőt, és felismertem a molekuláris biológiában a perspektivikus területet, s úgy döntöttem, hogy biofizikus leszek – mesélte személyes élményét Závodszky Péter. Straub Bruno Nagyváradon született 1914-ben, majd a trianoni egyezmény után a család átkerült Szegedre. Ez a nemzeti tragédia vezetett egy olyan szerencsés találkozáshoz, hogy Straub egyetemi hallgató korában tagja lehetett Szent-Györgyi Albert kutatócsoportjának.
Források:
A Magyar Köztársaság kikiáltásának napján (1989. október 23-án) az Elnöki Tanács, így elnöki tisztsége megszűnt, így visszavonult a közszerepléstől, majd tanári munkásságát is beszüntette (ezt egészségi állapota indokolta). Források: