Ukrajna, Magyarország, Szerbia, Románia - és a Tisza. Ljasuk Dimitry a tiszai szennyezés nyomában új filmjében - és a stúdióba ma este! Én Vagyok Itt!, M2 Petőfi Tv, 21. 05! Néhány hete debütált Ljasuk Dimitry A Tisza nevében című dokumentumfilmje, amely a Tisza, illetve Kárpátalja hulladékproblémáját mutatja be. Az 55 perces dokumentumfilm a Tisza folyása mentén fekvő négy országban, Ukrajnában, Magyarországon, Szerbiában és Romániában játszódik. A Tisza nevében emberközeli történet a Tisza és Kárpátalja hulladékproblémájáról és arról miként küzd a két főszereplő és az önkéntesek az emberi felelőtlenség ellen. Viktor Bucsinszky és Franz Béla kárpátaljai környezetvédők, a hulladékprobléma enyhítése érdekében néhány éve nyitottak egy kisebb, ámde annál hatékonyabb hulladékkezelő udvart, ahol a szelektív hulladékot csoportosítják. A filmben a rendező személyesen kíséri végig küzdelmes hétköznapjaikat. Kézen fogja a nézőt és elviszi magával Kárpátaljára, majd egészen a Duna-deltáig és a Fekete-tengerig.
Vannak azonban olyan helyzetek, amikor a hétköznapi emberek és a szervezetek tehetetlenek. Ilyen például a rahói szeméttelep problémája, közvetlenül a Tisza partján. Ezért fordul a rendező Ukrajna elnökéhez Volodimir Zelenszkijhez. Maga a film egy üzenet az elnökhöz, a Tisza nevében. A film készítőjének fő célja, hogy megértsük a problémát, és azt is, hogy milyen felelősséggel tartozunk a természet, a folyóink, tengereink iránt. Emellett megoldást próbál mutatni arra is, hogy mi emberek mit tehetünk azért, hogy a helyzet változzon. Mindezt egy aktuális és nagyon közeli helyszínen Kárpátalján. Ez a film nem hibáztat, nem felelősöket keres, hanem biztat és remél.
Az 55 perces dokumentumfilm négy országban, Ukrajnában, Magyarországon, Szerbiában és Romániában játszódik. A film tíz szereplő érzésein és történetein keresztül, egyedi módon mutatja be a környezetszennyezés határokon átívelő problémáját. Fő célja a probléma okainak megértése, az eddigi megoldások bemutatása és újabban keresése. Folyóink szennyezettsége növekszik, sürget az idő a cselekvésre. A Tiszát érintő műanyagszennyezés pusztítja a folyó élővilágát és elcsúfítja partjait. Viktor Bucsinszky és Franz Béla kárpátaljai környezetvédők, a probléma enyhítésére néhány éve nyitottak egy kisebb, ámde annál hatékonyabb hulladékkezelő udvart, ahol a szelektíven csoportosítják a hulladékot. A filmben a rendező személyesen kíséri végig küzdelmes hétköznapjaikat. És, hogy miért a Tisza Ljasuk Dimitry szívügye? Erre a kérdésre, maga a film készítője adja meg a választ: A Tisza fontos része az életemnek. Gyökereket, szeretetet és boldogságot ad. A Tisza-tónál nőttem fel, a Tisza iránti szeretetemet ukrán édesapámtól kaptam, aki a folyónál találta meg a nyugalmát és végül a folyón is halt meg.
Bemutatja a főszereplők céljait, motivációját és azt is, hogy missziójuk során milyen nehézségekbe ütköznek. A film további történetei során a kárpátaljai hulladékprobléma okaira is fény derül. A film egyik fő célja, hogy szemléltesse a pozitív szándékot és igyekezetet, amit magyar és ukrán aktivisták tesznek a probléma megoldásáért. A film végigkíséri a hulladék útját a forrástól egészen a Fekete-tengerig, amely során a néző saját szemével láthatja, hogy ez a probléma nem csupán egy nemzetet, hanem a Kárpát-medence összes országát érinti. Mindannyian kivesszük a részünket a szennyezésben és mindenhol vannak törekvések a felszámolására is. De ahhoz, hogy változás történjen mindenkinek tennie és változtatnia kell — és minden egyes ember tehet a probléma felszámolásáért. De vannak helyzetek, amikor a hétköznapi emberek és a szervezetek tehetetlenek. Ilyen például a rahói szeméttelep problémája, közvetlenül a Tisza partján. Ezért fordul a rendező Ukrajna elnökéhez Volodimir Zelenszkijhez.
A film rendezője is ezért ragadott kamerát. Ljasuk Dimitry Tisza iránti szeretete 4 éves korára vezethető vissza, amikortól édesapja rendszeresen elvitte őt a Tisza-tóra horgászni. Azt mondja, hogy állandóan mozgásban lévő gyerekkorában egyetlen biztos pont volt az életében, a Tisza. A folyó ezért tér vissza filmjeiben minduntalan. Apja emlékét is megidézi a mozijában, ahogy nyomon követi a szemét útját a Tiszán, a Duna-deltában, mely a Fekete-tengerig sodorja a műanyaghulladékot. Apám egész életében arra vágyott, hogy itt horgásszon, egyszerre a tengerben és folyóban. Annyit mesélt róla, és jó, hogy most végre láthatom, igaz, sosem gondoltam, hogy azért jövök majd ide, hogy a szemétben turkáljak. S, hogy miért matat benne könyékig? A műanyag palackok állapotából tapintásra és ránézésre megállapítja, mekkora utat tett meg az elhajított tárgy. A helyi halászt a palackok kora és útja érdekli kevésbé, ő inkább arról panaszkodik, hogy ha kiveti a hálóját, abban ma már több a szemét, mint a hal.
Valcsa 2021. április 1., 12:12 Örülök, hogy elkészült ez a film, ugyanakkor szomorú is vagyok, hogy el kellett készülnie. Hogy az embereknek még mindig nem világos, hogy nem szennyezzük a környezetünket – pláne, hogy ehhez gyakran csak egy pici odafigyelés kéne, olykor csak annyi, hogy pl. hazavisszük magunkkal a szemetünket, vagy keresünk a közelben szelektív gyűjtőt, és nem pedig eldobáljuk útközben… (Számomra az is olcsó kifogás, hogy azért dobálják a folyóba, mert nem megoldott a szemét elszállítása a házaktól… Hát igaz, nehogy nekik kelljen már kicsit gyalogolni, vagy felül biciklire – ami gondolom, csak t'án akad valakinél, lovasszekér, vagy bármi… –, és elviszi azzal. Vannak gyűjtők, lerakóudvarok ott is, megoldható lenne. Ahogyan pl. mi is megoldjuk a használt étolaj gyűjtését és beszállítását, holott nekünk sem a szomszédban van a lerakó, de megoldjuk, elvisszük… Nem pedig kiöntjük itt meg ott, mert úgy kényelmesebb… Sőt, a legelkeserítőbb, mikor mutatják a filmben, hogy az út mentén van hulladékgyűjtő konténer kialakítva, mégis kb.
3 méterrel arrébb, az út túloldalán a folyóba/partra dobálják le a zsákokat, ahelyett, hogy a gyűjtőbe tennék… Hát ennyire hülyének, igénytelennek és "lesz*rom" gondolkodásmódúnak lenni már valóban igazi szégyen…) A film képi világa (a szeméthegyektől eltekintve) gyönyörű, és a szívem szakad meg… Ébredni kéne már… 2 hozzászólás
2022. márc 17. 11:03 A miniszterelnök váratlan helyről kapott erős poént Orbán Viktor a múlt hét szombaton ellátogatott a Magyar Állami Operaház nyitógálájára a feleségével. A színház igazgatója, Ókovács Szilveszter beszédében megköszönte a magyar kormány állami támogatását, de egyúttal egy olyan erős gondolatot is eleresztett, amitől összerezzent a díszpáholy. A felvételt a Duna Televízió élőben közvetítette, hanganyaga elérhető el az MTVA archívumában. Az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter azonban a pillanatról egy rövid videót osztott meg szerdán, amelyen a miniszterelnök reakciója is tisztán látható. ( A legfrissebb hírek itt) – Hölgyeim és uraim! A segítséget szeretném megköszönni. Kihirdette 2021/22-es évadát a Magyar Állami Operaház – Deszkavízió. Szeretném megköszönni a miniszterelnök úr huzamos bizalmát. Én csak tudom, mert lassan elérem azt a határt, ami még a magyar operaházi történetben nem volt. 12 év! Ezután már tényleg mindenkinek mennie kellett. Nem akarok ötleteket adni, de ez tényleg lassan elközeleg – mondta Ókovács Szilvesztert kedélyesen.
Parsifal Wolfram von Eschenbach eposzából megismert alakja szinte egész életében foglalkoztatta, a balga szent végül legutolsó, "fennkölt ünnepi színjátékának" részvétteljes címszereplője és megváltó hőse lett. Az 1882-ben bemutatott művet olyannyira áthatották a vallásos és filozófiai mozzanatok, hogy az öntudatos alkotó el is tiltotta a menthetetlenül profánnak vélt operaházakat a Bayreuth számára szerzett Parsifaltól. Thomas Mann szerint a Parsifalban egyesül "a mese naivitása a körmönfonttal", s Wagner még arra is képes volt, hogy "a mélységesen groteszket az úrvacsora szentségébe és a csengettyűző átváltozás-csoda köntösébe öltöztesse. A művészetet és a vallást egyetlen operában egyesítette. Kolozsvári Magyar Opera - Operaportál. " Az új előadás látványvilágát a Porgy és Bess, valamint A tündérkirálynő után ismét Sebastian Hannak tervezi, a rendezést Almási-Tóth András művészeti igazgató jegyzi. Zenés ünnepi játék három felvonásban, német nyelven, magyar és angol felirattal Az előadás megtekintését 18 éven aluli nézőink számára nem ajánljuk.
Opera További előadások szombat / 18:00 Georges Bizet csütörtök / 18:30 Giuseppe Verdi Aktuális hírek GEORGES BIZET: CARMEN - BEMUTATÓ 2022 / 03 / 28 A Kolozsvári Magyar Opera társulata 2022. március 31-én, csütörtökön 18. 30-tól mutatja be Georges Bizet Carmen című operáját, Szabó Emese rendezésében. Georges Bizet: Carmen trailer A test ébredése Gaetano Donizetti: Don Pasquale trailer Kodály Zoltán: Háry János trailer Kálmán Imre: Marica grófnő trailer W. Opera Újranyitó gálahangverseny. A. Mozart: A varázsfuvola Alexander Glazunov: Raymonda Giacomo Puccini: Tosca Értesüljön Ön is első kézből a legfrissebb előadásainkról! Iratkozzon fel hírlevelünkre és rendszeresen tájékoztatjuk az Önt érdeklő programjainkról.
A darabot, amit MacMillan Liszt Ferenc műveire koreografált, először 2004-ben mutatta be az OPERA balettegyüttese. A főszerepeket most többszörös szereposztásban Timofeev Dmitry és Balázsi Gergő Ármin (Rudolf), valamint Melnik Tatiana, Tanykapeva Aliya és Felméry Lili (Mária) alakítják, az OPERA Zenekarát Medveczky Ádám dirigálja. Az előadás a premiert követően március 19-én, 24-én, 26-án, 27-én, 30-án és április 2-án szerepel az Operaház műsorán. A premiereket követően, március 15-ével újraindulnak az Operaházon belül a vezetett túrák is, így azok is megcsodálhatják a felújított dalszínházat, akik nem kívánnak az előadásokra jegyet váltani. A nemzeti ünnepen 10:30, 12:00, 13:30, 15:00 és 16:30-as kezdéssel indulnak a közönségforgalmi terekben egyórás vezetések magyar és angol nyelven. Ezt követően vasárnaponként 13:30-tól várják magyar nyelvű vezetések az érdeklődőket, míg angol nyelven minden nap 13:30, 15:00 és 16:30-kor kezdődnek az épületbejárások. Az OPERA az OperaKaland és a Lázár Ervin Program keretében az elmúlt évtized során tanúságát adta, hogy elkötelezett a jövő opera- és balettközönségének kinevelése mellett és minden lehetőséget megragad, hogy az általános- és középiskolás korosztály élőben is megtapasztalhassa e két műfaj szépségeit.
30 órától Huszka Jenő Mária főhadnagy Operett három felvonásban Az előadás időtartama kb.
A darabot az ősváltozathoz méltó, korhű látványvilág kíséri, aminek jelmez- és díszletterveit Lisztopád Krisztina jegyzi. A produkció ugyanakkor a modern kor eszköztárát alkalmazva vetítéseket is használ (animációs tervező: Czeglédi Zsombor), és a vadonatúj színpadtechnika nyújtotta lehetőségeket is kihasználja. Az operapremiert követően, március 14-én a Magyar Nemzeti Balett veszi birtokába az Operaház színpadát, a Mayerling című neoklasszikus kosztümös balettprodukció új színpadra állításával. Sir Kenneth MacMillan a londoni Királyi Balett számára 1978-ban koreografált alkotása Habsburg Rudolf trónörökös és szeretője, Vetsera Mária bárókisasszony kettős tragédiával végződő szerelmi viszonyát dolgozza fel. A 20. század kiemelkedő skót koreográfusának egyik főművében, más kiforrott egészestés balettjeihez hasonlóan kiemelt figyelmet fordított a karaktereiben lejátszódó érzelmi folyamatok hiteles ábrázolására, miközben a tánctechnikai tudás, a látványos külsőségek és megkomponált tömegjelenetek egyaránt jellemzik munkáját.