Hozzávalók 2 személyre A halhoz: 800 gramm lazacfilé (egész, szálkázva) 500 gramm krumpli 3 szál sárgarépa 1 fej brokkoli 2 darab kápia paprika 1 fej vöröshagyma 1 evőkanál szezámmag 1 darab citrom ízlés szerint só ízlés szerint bors 1 evőkanál olívaolaj A szószhoz: 100 milliliter szójaszósz 1 evőkanál kristálycukor 50 milliliter rizsecet 50 milliliter fehérbor 2 gerezd fokhagyma (zúzott) Elkészítjük a Teriyaki szószt: egy serpenyőben összeöntjük a hozzávalókat és sziruposra forraljuk, majd félretesszük. A krumplit kis kockákra vágjuk, félpuhára főzzük, majd 180 fokos sütőben, kevés olajjal átforgatva 10 percig sütjük. Hozzákeverjük a többi zöldséget, a szeletekre vágott citromot, 3 evőkanál olajjal, sóval-borssal átforgatjuk, további 10 percig sütjük. Félretoljuk a zöldségeket a tepsi szélére, középre helyezzük a bőrétől megszabadított, sóval-borssal megszórt egész lazacot. Átkenjük a szirupos Teriyaki szósszal, megszórjuk szezámmaggal, 20 perc alatt készre sütjük. Egy kevés maradék szósszal áthúzzuk a halat és a sült zöldségekkel tálaljuk.
Ha ki kell emelnie húsának ízét, akkor a teriyaki szósz a megoldás, alacsony a kalóriatartalma. Ebből a szószból egy evőkanál csak 16 kalóriát tartalmaz. Alapvető tápanyagokkal rendelkezik. Egy evőkanál 0, 31 mg vasat, 11 mg magnéziumot, 28 mg foszfort és 40 mg káliumot tartalmaz. Emeli a vas koncentrációját a vérben A vas fontos a vértermelés szempontjából, a magnézium és a foszfor elengedhetetlen a csontok egészségéhez, a kálium pedig segít fenntartani a folyadék egyensúlyát. A Teriyaki szósz kis mennyiségű B-vitamint is tartalmaz, amelyek garantálják az élelmiszer energiává történő átalakítását. Jó tápanyagokat és aminosavakat tartalmaz Komponensei között megemlíthetjük a szójaszószban található tápanyagokat, amelyek kiemelik a fehérjét, a rostot, az esszenciális aminosavakat és a lecitint, amelyek mindegyike jótékony hatással van az egészségre. Hozzájárul a koleszterinszint csökkentéséhez, nagyon jó a szív- és érrendszeri betegségek ellen, segít a fogyásban és antioxidáns. Az erős ízű, alacsony kalóriatartalmú szószok bizonyítottan csökkentik az étvágyat, egy evőkanál megsokszorozza a vasat paradicsommártásban.
A csirkeszárny véleményem szerint egy igazi ínyenc fogás. Mivel nagy rajongói vagyunk sokat kísérletezem azzal, hogy minél változatosabb formában kerüljön terítékre. Házi készítésű pácokat is gyakran készítek hozzá, mert kedveljük az intenzívebb, keleties ízhatást. Kétszer ugyanúgy szinte sohasem készül, mert mindig variálok valamit a fűszerezésen vagy a pác összetevőin. Ez a recept is saját kísérletezés, az ismétlés azt hiszem nem várat majd túl sokat magára. Elkészítési idő: 60 perc Teriyaki csirkeszárny by Nea Hozzávalók: 1 kg csirkeszárny 2 ek olaj 1 dl Teriyaki szósz 3 ek ketchup 3 ek szójaszósz 1 ek chiliszósz 1 kk gyömbérpor vagy diónyi friss reszelt gyömbér 2 ek barnacukor 2 ek méz 3 gerezd fokhagyma kevés frissen őrölt bors Elkészítése: A pác hozzávalóit egynemű marináddá keverjük, majd beleforgatjuk a megmosott, leszárított csirke szárnyakat. 1 éjszakán át a hűtőben érleljük, ennyi idő alatt az ízek finoman beszivárognak a húsba. A csirkeszárnyakat egymás mellé helyezzük a sütőtálban, ráöntjük a pácot, meglocsoljuk az olajjal, fóliával letakarva puhára pároljuk.
<< endl; cout << "x1 = x2 =" << x1 << endl;} else { realPart = - b / ( 2 * a); imaginaryPart = sqrt ( - d) / ( 2 * a); cout << "Roots are complex and different. Másodfokú egyenlet megoldása és levezetése. " << endl; cout << "x1 = " << realPart << "+" << imaginaryPart << "i" << endl; cout << "x2 = " << realPart << "-" << imaginaryPart << "i" << endl;} return 0;} Források [ szerkesztés] Weisstein, Eric W. : Másodfokú egyenlet (angol nyelven). Wolfram MathWorld További információk [ szerkesztés] A megalázott géniusz, YOUPROOF Online kalkulátor, másodfokú egyenlet Másodfokú egyenlet megoldó és számológép
#6 Én már egyetemre járok, de elgondolkoztam nagyon azon amit mondtál. Végülis van benne valami, de szerinted, ha a kérdező szinte összeadni, kivonni nem tud, akkor ezt megérti?? Az egésznek az a lényege, hogy az x-es tagok és a sima számok külön vannak. Ha 6ot kivonsz, vagy hozzáadsz, akkor az az x-es tagokat nem érinti, ugyan ez fordítva. Egyedül az osztás és a szorzás ami érinti az x-es tagokat és a sima számokat is. Mi az elsőfokú egyenlet megoldóképlete?. Arra kell törekedni, hogy egyik oldalt csak x legyen másik oldalt csak szám. A végén osztod az x előtt álló számmal az egyenletet, hogy megkapd az x értékét. Ha x negatív akkor szorzol -1el 6x+3=8x+2 6x+3=8x+2 /-6x 3=2x+2 /-2 1=2x /÷2 1/2=x 6x+3=8x+2 /-8x -2x+3=2 /-3 -2x=-1 /÷2 -x=-1/2 /×(-1) x=1/2 A végeredmény így is ugyan az. A lényeg, hogy egyik oldal csak x es tag másik oldalt sima számok. Amit egyik oldalt megcsinálsz, az történik a másik oldalt is, de ha nem szorzás vagy osztás, akkor ahol x-es tag van akkor csak azokat adod össze vagy vonod ki, ahol meg sima szám van a / mögött akkor csak azokkal dolgozol.
Egy másodfokú függvény grafikonja: y = x 2 - x - 2 = (x+1)(x-2). Azok a pontok, ahol a grafikon az x-tengelyt metszi, az x = -1 és x = 2, az x 2 - x - 2 = 0 másodfokú egyenlet megoldásai. A matematikában a másodfokú egyenlet egy olyan egyenlet, amely ekvivalens algebrai átalakításokkal olyan egyenlet alakjára hozható, melynek egyik oldalán másodfokú polinom szerepel, tehát az ismeretlen (x) legmagasabb hatványa a négyzet – a másik oldalán nulla (redukált alak). Magasabb fokú egyenletek megoldása | zanza.tv. A másodfokú egyenlet általános kanonikus alakja tehát: Az, és betűket együtthatóknak nevezzük: az együtthatója, az együtthatója, és a konstans együttható. Megoldása [ szerkesztés] A valós vagy komplex együtthatójú másodfokú egyenletnek két komplex gyöke van, amelyeket általában és jelöl, noha ezek akár egyezőek is lehetnek. A gyökök kiszámítására a másodfokú egyenlet megoldóképletét használjuk. A másodfokú egyenlet megoldóképletében a gyökjel alatti kifejezést az egyenlet diszkrimináns ának nevezzük:. Ha valós együtthatós az egyenlet, akkor D > 0 esetén két különböző valós gyöke van, D = 0 esetén két egyenlő (kettős gyöke) van, D < 0 esetén nincs megoldása a valós számok között.
Negyedfokú egyenlet: van megoldóképlete. n-ed fokú egyenletek: P(x) = a_n x^n + a_{n-1} x^{n-1} +... + a_2 x^2 + a_1 x + a_0 Bizonyított állítás (Gelois-Abel tétel): 5-ödfokútól felfele nem létezik megoldóképlet A reciprokegyenleteket még meg lehet oldani a 9. fokig. Megoldási módszerek Grafikus megoldás: Az egyenlet, egyenlőtlenség mindkét oldalát egy-egy függvényként ábrázoljuk közös koordináta rendszerben. Az egyenlet megoldása a két grafikon metszéspontjainak x koordinátája. Közelítő értékkel számolás Mérlegelv / algebrai megoldás: Egy egyenlet megoldáshalmaza nem változik, ha az egyenlet mindkét oldalához ugyanazt a számot hozzáadjuk, vagy ugyanazzal a 0-tól különböző számmal megszorozzuk. (kölcsönösen ekvivalens változtatásokat hajtunk végre) Értelmezési tartomány vizsgálatával: Megnézzük, hogy az egyenlet két oldalának mi az értelmezési tartománya, és ha nincs közös halmazuk, akkor az egyenletnek sincs megoldása. Pl. : \sqrt{x + 5} = \sqrt{x - 5} Értékkészlet vizsgálattal: Megnézzük, hogy az egyenlet két oldalának mi az értékkészlete, és az alapján állapítjuk meg, hány gyöke és hol van az egyenletnek.
\( x^2+p \cdot x - 12 = 0 \) b) Milyen $p$ paraméter esetén lesz két különböző pozitív valós megoldása ennek az egyenletnek \( x^2 + p \cdot x + 1 = 0 \) c) Milyen $p$ paraméterre lesz az egyenletnek pontosan egy megoldása? \( \frac{x}{x-2} = \frac{p}{x^2-4} \) 9. Oldjuk meg ezt az egyenletet: \( \frac{x}{x+2}=\frac{8}{x^2-4} \) 10. Oldjuk meg ezt az egyenletet: \( \frac{2x+9}{x+1}-2=\frac{7}{9x+11} \) 11. Oldjuk meg ezt az egyenletet: \( \frac{x+1}{x-9}-\frac{8}{x-5}=\frac{4x+4}{x^2-14x+45} \) 12. Oldjuk meg ezt az egyenletet: \( \frac{1}{x-3}+\frac{2}{x+3}=\frac{3}{x^2-9} \) 13. Oldjuk meg ezt az egyenletet: \( \frac{x-2}{x+2}+\frac{x+2}{x-2}=\frac{10}{x^2-4} \) 14. Oldjuk meg ezt az egyenletet: \( \frac{3}{x}-\frac{2}{x+2}=1 \) Elsőfokú egyenletek megoldása A megoldás lényege, hogy gyűjtsük össze az $x$-eket az egyik oldalon, a másik oldalon pedig a számokat, a végén pedig leosztunk az $x$ együtthatójával. Ha törtet is látunk az egyenletben, akkor az az első lépés, hogy megszabadulunk attól, mégpedig úgy, hogy beszorzunk a nevezővel.
Hiszen ha az a értéke nulla lenne, nem lenne másodfokú tagunk. Az egyenletben az ismeretlent jelöltük x-szel, ezt kell kiszámolnunk. Most pedig próbáljuk megoldani az egyenleteket többféleképpen is! Kezdjük egy olyan feladattal, amelyet geometriából ismerhetsz. Mekkora a négyzet oldala, ha területe tizenhat négyzetméter? Melyik az a pozitív valós szám, amelynek négyzete 16? Az egyenletünk tehát x négyzet egyenlő 16. Talán ránézésre is tudod, hogy két szám, a plusz és a mínusz négy teszi igazzá az egyenletet. Hiszen ha visszahelyettesítjük a négyet vagy a mínusz négyet, majd négyzetre emeljük, tizenhatot kapunk. Persze a négyzet oldala csak pozitív szám lehet. Van más ötleted a megoldásra? Bizony, szorzattá is lehetne alakítani az egyenletet. Ehhez előbb rendezzük nullára, majd alkalmazzunk nevezetes azonosságot: "a négyzet mínusz b négyzet egyenlő a mínusz b-szer a plusz b". Tudjuk, hogy szorzat csak akkor lehet nulla, ha legalább az egyik tényezője nulla, ezért vagy az x mínusz négy, vagy az x plusz négy lesz nulla.