Korábban már megosztottunk veletek egy videót a Kortárs rovatunkban, amelyben Lackfi János versét a Sorbonne Sexual frontembere, Karádi Gergely olvasta fel, majd mondta el impresszióit a kamerába. Azonban most egy humoros és egyben zseniális Lackfi-versről adunk hírt. Hogy lehet valami ennyire vidám és ennyire szomorú egyszerre? – kérdezte egy hozzászóló, más valaki pedig azt írta hozzá, Ejh' hát Lackfi János! De jól tucc Te írni! Könnyek nélkül eztet nem is lehet bírni! Sőt: Levelem megírom, nem egyszer, ezerszer, "küldés üzenetként", a fészbukon megy az el. Válasz is jön majd tán, valamikor egyszer. Hiába várok én aggódással telve, de az unokámnak nincs üzenet terve. Mért nem írsz, keresem, várok a válaszra…meg is jön harmadnap, fontos a tartalma:" mama csak ne aggódj, már itt is tavasz van". Nem költészet, történet! “Szilágyi Örzsébet emailjét megírta, emotikonokkal azt is telesírta…”. Íme, a mű: A FEKETE ROUTER Szilágyi Örzsébet E-mailjét megírta, Emoti- Konokkal Azt is telesírta. Fiának Megy a mail London városába, Ahol az Mosogat Egy setét kocsmába'.
© 2002-2022 Programmagazin Kiadó Kft. Imádják az olvasók Lackfi János A fekete Router címen korszerűsített Arany János versét. Szilágyi Örzsébet E-mailjét megírta, Emoti- Konokkal Azt is telesírta. Fiának Megy a mail London városába, Ahol az Mosogat Egy setét kocsmába'. "Gyermekem, Jól vagy-e London városában? Megjött-e A csomag? Benne kis kolbász van! bubno lackfi 2016 02 14 otk 600 Kezdődik a Lackfi-féle átírat (a teljes szöveg alább olvasható). Az erősen modern és aktualizált stílusgyakorlat szerdán jelentette meg a költő Facebook-oldalán. Szilágyi Örzsébet e-mailjét megírta – Lackfi Jánost Karinthynak!. Azóta 3500-nál is többen like-olták és a megosztások száma is kétezer fölött jár. Az eredeti balladát 1854-ben írta Arany János (a szöveget innen puskázhatják ki az összehasonlításhoz). Barabás Miklós: Arany János portréja (1848) (Fotó/Forrás: Wikimedia Commons) A költő születésének 200. évfordulója tiszteletére 2017 Arany-emlékév. Ennek kapcsán számos kiállítás és program foglalkozik Arany életével és munkásságával, többek közt a Petőfi Irodalmi Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár és a Nemzeti Színház.
Gwendoline… Olyan, mint egy díva! " Kattintja A küldést, Sürgeti a gépet, Ám a rend- Szerhiba Fel éppen most lépett. "Apukám, Levelet Írtam a gyereknek, A szöveg Hova tűnt? Kihajítom eztet. " "Letöröm Derekad, Ha a gépet bántod! Egy vagyon, Aranyom, Kérjük meg a Márkot! " "Értem én, Szomszéd úr, Hogy a cucc beégett, Gőzöm sincs, Mi a baj, Hívják fel a céget! " "Vinné el E-mailem Bár valami angyal. Úgy talán Szót váltok Az én kisfiammal! " "Nyugalom, Asszonyom, Húzza ki a routert. Hogy az mi? Kis doboz, Szíve attól bútelt. Ne velem Visítson, Nem tehetek róla! A vonal Működik, Mint egy svájci óra. Keressen, Keressen Fekete dobozkát, Amelyben A zöld fény Éjjel is motoszkált. Routere Fekete, Kutasson utána, Másszon fel, Nézzen be Padlásra, kamrába. És hogyha Kihúzta, Vár tíz másodpercet. Akkor dug- Ja vissza, Hátha villog, serceg. " Keresik, Kutatják, Kamrában, padláson! Szegecselt Gerinccel Ki lesz, ki felmásszon? Megnézik Végül a Beépített szekrényt. A router Ott gubbaszt Leszidott gyerekként.
Az utolsó oldalon a ragyogás szóé a főszerep: Jézus arca felragyog, ragyogva jön vissza barátai közé, itt hagy valamit a ragyogásból, és Isten embereit is a ragyogó arcukról lehet felismerni. S mivel a húsvét a feltámadás ünnepe, erre a nehezen értelmezhető fogalomra így utal a gyerekeknek: " Megígérte, hogy eljön majd újra. Várjuk is nagyon! " Olvass bele! Egészen újszerű ez a hangütés, amelyen Lackfi megszólítja a kisgyerekeket. Közel hajol hozzájuk, az ő nyelvükön beszél, viccelődik, semmi esetre sem az összevont szemöldökű van-amivel-nem-lehet-szórakozni-stílusban beszél. Kedvencem az apostol-lapos toll szójáték; biztos van, akinek ez erőltetett vagy nem helyénvaló, de én szinte hallom az unokáim kuncogását… A sorozat három darabjának nemcsak a címe, hanem a külleme is egységesíti, hangsúlyozza az összetartozást, mindhármat Horváth Ildi illusztrálta. A rajzok is maiak, modernek – az apostolok például egészen városias öltözéket viselnek: nadrág, pulóver, kabátféle –, mégis valami időtlenséget is sugároznak.
Ezúton tájékoztatjuk, hogy a honlapon kis szövegfájlokat (ún. sütik vagy angol megnevezésükkel cookie-k) használunk, hogy személyhez nem köthető adatokat gyűjtsünk a webhelyet felkereső felhasználókról, hogy a látogatók számára a lehető legjobb élményt nyújtsuk. További tudnivalókért, kérjük, tekintse meg az adatkezelési tájékoztatót. Az alábbi gombra kattintva elfogadja a sütik használatát. Ha a jövőben le szeretné tiltani a sütiket, kérjük, módosítsa böngészője beállításait. További tudnivalók Elfogadom
Ha a fentiek ellenére Csontváry művészetét mégis az évszakok felől nézem, és "téli képet" kell tőle választanom, akkor fő művei közül is a legjelentősebbre, ahogy ő maga írja, "a legszínesebb plein air kép"-re, A taorminai görög színház romjai ra esik a választásom. Németh Lajos írja a kép keletkezési körülményeit taglalva, hogy a festő 1904 telén ért el Taorminába – ekkor készült mind a kis, mind a nagy Taormina -, és a rákövetkező nyáron már visszatért a korábban elkezdett nagy Tátra képéhez. Nagy Taormina festményén télies hangulatot áraszt a tájon uralkodó, hófödte Etna, amelyről ugyan azt mondják, hogy a csúcsát majdnem egész évben hó takarja. De csak majdnem, a forró nyarakon eltűnik róla. A festményen a derekáig hó fedi, és hideg időt jelez a hegy lábánál terjengő alkonyi köd is. Ilyen fény- és színviszonyok csak tiszta, hideg időben jönnek létre. Magam is ilyennek láttam vagy húsz évvel ezelőtt, egy január eleji délutánon. Méghozzá pont arról a helyről, amelyet Csontváry kiválasztott.
A Taorminai Filmfesztivált ötven éven keresztül rendezték meg, és híres filmsztárok is meglátogatták az ókori "görög" színházban tartott vetítéseket. Elismert festőnk, Csontváry Kosztka Tivadar is több képet festett a városban (például Holdtölte Taorminában, 1901). Itt festette meg híres képét, A taorminai görög színház romjai t. Maga a művész ezt írta 1912-ben: " Meg kell jegyeznem, hogy a húsz négyzetméteres festmény, mikor a műterem ajtaját megnyitottam, a közönségre oly hatással volt, hogy tombolt meglepetésében: az utca tele volt il maestro ungherese trovato nostro theatro greco. Már itt nagyobb összeggel a festményt ott akarták tartani. Ezzel az eredménnyel búcsúztam el a hosszú vajúdás után Taorminától". Közlekedés [ szerkesztés] Megközelíthető szárazföldön az A18-as autópályán vagy vasúton a Messina-Siracusa-vasútvonal járataival. Repülőgéppel a Catania-Fontanarossai nemzetközi repülőtérről érhető el. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Hungart Az angol nyelvű Wikipédia azonos című szócikke.
A képen nem látszik, ezért, aki nem járt a helyszínen, nem tudhatja, hogy a rom nem egy szinten van a távoli városka házaival. Taormina egy több száz méteres fennsíkra épült, és ennek a szélén, kiugró szirtfokon emelkedik a fenséges rom. Ám mint a halandó ember mulandó műve még a rom is alábbvaló – szó szerint a természet fenséges úrnőjéhez, az Etnához képest. Az előtérhez képest erős, sötét színű hegy előre ugrik a távolból, egy síkba kerül a színházzal. Ezáltal fölébe is rendelődik, azt az érzetet keltve, mintha az emberkéz munkáját a hegy (a természet) rombolta volna le. E mondandót a kettős tengeröböl tátott szájú szörnyre emlékeztető formája hangsúlyozza. (Csontváryt annyira elbűvölte ez a forma, hogy többször is megfestette. ) Csontváry képeinek érzékeny, jó szemű kutatója, Sulyok Géza, maga is festőművész, fedezte fel, hogy festőnk képeinek ihlető forrásai régi csillagatlaszok szörnyei voltak. Ezek a képen elrejtett, hatásfokozó formák (a legszembetűnőbbek A jajcei vízesés két Medve csillagképre hajazó sziklái) a Csontváry korában a családi lapok oly népszerű rejtvényes illusztrációinak a mintájára kerülhettek a képekre.
Kis és nagy Taormina"