nagy öregjei (sajnálatos egyetértésben a magyar szellemi "elit" sok más képviselőjével) gyáván hallgatnak a magyar társadalom jelenlegi problémáiról (ellentétben más, jeles K-európai értelmiségiekkel, filmrendezőkkel! )... 2007-11-30 01:22:41 #3 Sematikus... nem tudom, ez mit jelent. Ha valamiben jók a színészek (ami alényeg), a témakifejtés érdekfeszítő, a tempók jók, az akár lehet sematikus is, akkor is lebilincselő. Mellesleg, azt a sok filmet nem látni idehaza a témában, nem tudom tehát, mihez képest lehet pl. sematikus. 100/85 2007-01-03 22:51:22 #2 Nagyon szívesen adtam volna, akár ötöst is a filmre, az igényes témaválasztása miatt. Élj és boldogulj!. De a téma feldolgozása meglehetősen sematikus. Mindazonáltal: egyáltalán nem kárba veszett idő a film megtekintése. 2006-10-17 09:13:56 Daemiaen #1 Élj és boldogulj! (Va, Vis Et Deviens, 2005, forgalmazza: Odeon) Radu Mihaileanut az Életvonatot követően hét évvel ismét a zsidókérdés kerítette hatalmába, és elkészítette - felelősségem teljes tudatában merem ezt kijelenteni - Hollywoodot megszégyenítően epikus történetét egy falasáról, aki tulajdonképpen nem is zsidó, hanem keresztény, de ennek a hazogságnak köszönhette életét és későbbi boldogságát.
A nyolcvanas évek elején több százezer éhező afrikai érkezik Szudánba, a menekült-táborokba. Izraeli és amerikai kezdeményezésre beindul a Mózes-hadművelet azzal a céllal, hogy Szudánból a Szentföldre menekítsék az Etiópiából jött afrikai zsidókat. Egy keresztény anya fiát egy halott zsidó gyermek helyére csempészi, hiszen csak így marad esélye a túlélésre. Útravalóul annyit mondd neki "élj és boldogulj". Izraelbe érkezve a fiú "mostohaanyja" meghal. Az "árván" maradt kilencéves fiút, Schlomót (egy izraeli hivatalnoktól kapta ezt a héber nevet) egy Tel-Avivban élő francia család fogadja örökbe. A szeretetteljes légkör ellenére Schlomo élete tele van rettegéssel, mi lesz, ha kiderül a titka: se nem zsidó, se nem árva, csak egy fekete bevándorló fiú, akit kimenekítettek a biztos (éh)halálból. HAON - Újra online mozizásra hív az Apolló. De igyekszik jó zsidóvá válni: szorgalmasan tanulja a nyelvet, a vallást, a zsidó kultúrát. Idővel megismeri a családi értékeket, hagyományokat, a szerelmet, ugyanakkor előítéletekkel is kénytelen szembenézni.
Színes, brazil, francia, izraeli, olasz, 140 perc, 2005 Magyar cím Élj és boldogulj! Eredeti cím Va, vis et deviens Rendező Forgatókönyvíró Szereplők Operatőr Vágó Zene Jelmeztervező Producer Gyártó Történet 1984-ben a Moszad amerikai segítséggel a szudáni menekülttáborok infernójából több ezer etiópiai zsidó gyereket menekített Izraelbe. A kilencéves főhős számára csak egyetlen módon biztosíthat jobb jövőt keresztény édesanyja, úgy, ha azt vallja, hogy fia "falasa", azaz etiópiai zsidó. A gyereket a többiekkel együtt Izraelbe viszik, ahol egy Tel-Avivban élő francia szefárd család örökbe fogadja. A fiú izraeli élete tele van rettegéssel. Attól tart, hogy kiderül az igazság a származásáról. Új identitása az iskolában, a családban, egyéb kapcsolataiban számtalan lelki probléma elé állítja. - - Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér. Kicsoda is ő valójában, mit keres ő Izraelben? - teszi fel magának a megválaszolhatatlan kérdést. Eközben az afrikai édesanya titokban abban reménykedik, hogy egyszer még újra láthatja fiát. Ezt írtuk a filmről: A szabad rendező – Radu Mihăileanu – alkotói portré 2. rész Radu Mihăileanu napjaink egyik legjelentősebb román rendezője.
Remek történet (szemérmetlenül könnyfakasztó elővezetésben és büntető zenével) egy keresztény fiúról, akit kisebbfajta összeesküvés keretében egy halott zsidó gyerek álcájában menekítenek ki egy szudáni menekülttáborból az amerikaiak és izraeliek által létrehozott légihídon. Ez volt az 1984/85-ös Mózes-hadművelet, a nagy éhínség idején; a hazatérés (többé-kevésbé) 1991-ben zárult le, amikor a megszorult etiópiai kommunista diktátor, Mengisztu eladta az ország zsidóit. A film a felnőtté válástól a családalapításig követi Slomó identitásválságokkal duplán súlyosbított útját, és személyes konfliktusai nemegyszer közvetlenül kapcsolódnak a falasák beilleszkedési problémáihoz. Amelyeknek mind a mai napig se szeri, se száma. A többnyire félnomád, írástudatlan afrikaiaknak érthető módon hatalmas kultúrsokk volt a találkozás a modern Izraellel, s míg a késsel-villával evés vagy a cipőviselés megtanulása nem okozott különösebb gondot, a betűvetés és az új nyelv elsajátítása annál inkább. A gyerekeknek persze könnyebben ment, ami reményre adott volna okot – ha a másik fél részéről nagyobb az elfogadási hajlandóság, és nincs a vallási és/vagy kulturális elutasítás.
Hátrahagyott anyját soha nem felejti el, és titokban azt reméli, hogy még viszontlátja őt… Radu Mihaileanu filmje megrázó, könnyfakasztó, elgondolkodtató, nagyon szép történet. Díjak: Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (2005) – Ökumenikus Zsűri díja: Radu Mihaileanu Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (2005) – Panoráma díj: Radu Mihaileanu Cézár-díj (2006) – Legjobb eredeti forgatókönyv: Radu Mihaileanu, Alain-Michel Blanc Megtekintés az Online Katalógusban
Filmünk ebbe a szituációba kapcsolódik be: a fekete bőrű jövevényeket a már Izraelben élő lakosság nem fogadja szívesen, függetlenül attól, hogy ki hithű és ki nem. Ez további társadalmi és politikai feszültségeket szül; országos szinten már-már az amerikai feketejogi mozgalmak utcai megmozdulásait idéző demonstrációkról szólnak a hírek, a kisebb közösségekben pedig egyszerűen a bőrszín válik az értelmes emberi kapcsolatok gátjává. Mint ahogy az etióp kolónia feje nyilatkozza a tévében: otthon zsidók voltunk, itthon négerek. A bevándorlók beilleszkedési válsága csak tovább mélyül, amikor fény derül rá, több olyan nem-zsidó is beszökött az országba, akik csak a jobb élet reményében hazudták magukat Mózes követőinek. Mindeközben a kis Schlomo csak hallgat. Ő ugyanis egyike ezeknek az ál-zsidóknak, kilencévesen az anyja egy halott gyermek helyére csempészte be az akkor még Izrael felé félútón járók táborába, hisz pontosan tudta, ha marad, etiópként az éhhalál vár rá. Útravalóul nem is mondhatott neki mást, minthogy "élj, és boldogulj! "
Óvatosan merüljön el a vízben és pihenjen benne percig. Gondosan mossa le a bőrét meleg vízzel. A fürdő után alkalmazhat iszap-kezelést is. Sóoldat helyi alkalmazása: Oldjuk fel fokozatosan ml forró vízben kb. Hűtse le az oldatot kellemes hőmérsékletre. Az oldatba mártott vattával óvatosan borogassa be a beteg bőrfelületet. Holt tengeri krém pikkelysömör kezelésére - Holt-tengeri só krém bőrproblémák kezelésére - ml Holt tengeri pikkelysömör kenőcsök. Vigyen fel a beteg bőrfelületre kb. Hagyja hatni percig. A pikkelysömör nem átok Majd öblítse le az iszapot. Melegen: reumás panaszok esetén. Melegítse fel az iszapot forró vizes edényben vagy mikrohullámú sütőben. Vigyen fel a beteg testrészre kb. Burkolja be vizes gézlappal, vagy fóliával és tartsa melegen a bőrfelületet.
Az olívaolaj kitűnő bőrpuhító, nem okoz irritációt, nem szárítja ki a bőrt, miközben a Holt-tengeri iszap tisztítja, feszesíti és megfiatalítja a bőrt. A különleges kombinációnak köszönhetően a bőrnek rugalmas külsőt és kellemes érzetet biztosít.
Ó, mért nem lettem én muzsikus? A szerelemnek e tengerén elúszni - nem mint barna madár fehér egen; vagy azúr vizen mely tollát kívül nedvezi csak s zsírjáról minden gyöngy lepörög hanem (keserves lelkem üröm- cseppjével) átitatva puhán, átjárva egészen, szíva és foszlódva lassan, omladozón, eltűnve, - nem befulva, hanem beléolvadva!... Ó, ti kemény magvak, ti lelkem magvai, szók! művészetemnek nincs sava hát mely felolvasszon annyira csak hogy a gondolat salakja szent italomnak színét és izét el ne busítsa? Szók, keserű ős tengerekből üllepedett szók, rég kiszáradt tengerek alja, ti felejtett könnyek alja, ti gondolat kegyetlen izgatói, - ha szótalan tudnám zenémnek önteni gyógyvizét tán elringatna - de balzsamomul szók emlékittas mérgeit oldozám s fürdőmnek annyi éles a kavicsa hogy lábam egy seb - s szemvizem oly teli homokkal, hogy szemem csupa vér. Ó, szótlan, tiszta, homoktalan zene! mért nem lettem én zenész?! Ha festő volnék, tengeri tájt, hegyekre mászó fák sorait, hajófüst árnyát, barna csikot az áttetsző kék tinta vizen s fehér sirályt a vízre, fehér felhőt az égre, sötét romot hegyem csúcsára, víg barikat az oldalára játszani festenék.