A liberalizmus A 19. század első felében a felvilágosodás és a francia forradalom hatására egyre szélesebb körben elterjedt az alkotmányos berendezkedés és a polgári szabadságjogok igénye. A szabadságeszmény képviselőit összefoglalóan liberálisoknak, az eszmét liberalizmusnak, magyarul szabadelvűségnek nevezték. A polgári szabadságjogok (szólás-, sajtó-, gyülekezési szabadság) érvényesülését, a képviselet alapján működő alkotmányos polgári megvalósítását hirdető irányzatot nevezték liberalizmusnak. Részletes tételek – Történelem. Elhatárolódtak a kiváltságokon alapuló abszolút hatalom, másrészt a jakobinus jellegű népuralomtól. A gazdaságban a korlátozás nélküli szabad versenyt tartotta a fejlődés feltételének. A korszakban a liberalizmus forradalmi irányzatnak számított. A nacionalizmus A liberalizmus mellett a korszak másik forradalmi eszmeáramlata a nemzeti érzés, a nacionalizmus volt. A 19. században elterjedt egész Európában. A szülőföldhöz, a nyelvi közösséghez természetesen már korábban is kötődtek az emberek.
A szocializmuson belül számos irányzat alakult ki. A marxizmus A szocializmus irányzatai közül a Karl Marx és Friedrich Engels által megfogalmazott kommunista vagy marxista elmélet volt a legkidolgozottabb. Marx egy Londonban megalakuló munkásszervezet, a Kommunisták Szövetségének felkelésére írta meg Engelsszel együtt a Kommunista kiáltványt (1848). Ez összefoglalta a munkáspártok céljait, a szerzőknek a társadalom fejlődéséről és a munkáspártok történelmi szerepéről vallott nézeteit. A XIX. század fontosabb eszméi, politikai irányzatai - Tételek. A történlem egyik legnagyobb hatású politikai írása. Utolsó mondata ("Világ proletárjai egyesüljetek") pedig a munkásmozgalom jelmondatává vált. A marxi elmélet kora gazdaságának és társadalmának folyamatait a múltra visszavetítve tekintette át a történelem fejlődését, és azt továbbgondolva vázolta fel, hogy milyen lesz a jövő társadalma. Korát elemezve Marx arra a megállapításra jutott, hogy a társadalom két egymással végletesen szembenálló nagy társadalmi csoportra, a tulajdonos burzsoáziára és a nincstelen proletariátusra.
A 19. század eszméi Azokon a területeken, ahol virágzó középosztály élt, a liberalizmus hatása minden visszarendeződés ellenére egyre erősödött. A liberalizmus volt a városi középosztálynak - az ipari forradalom révén Európa legbefolyásosabb társadalmi csoportjának - politikai filozófiája. A liberális eszmék (tőkés fejlődés, szabadverseny, jobbágyfelszabadítás, törvény előtti egyenlőség, közteherviselés, az abszolutizmus megdöntése) népszerűségét és viharos gyorsaságú terjedését az adta, hogy összekapcsolódott a nacionalizmussal, a nemzetté válás eszméjével. A XIX. század uralkodó eszméi - YouTube. Azaz a polgári társadalom megteremtésével a függetlenség kivívását és az egyesítést is programjukká tették. Törvényszerű, hogy ezekkel a társadalomfilozófiai gondolatokkal szemben a fennálló rendszerek is megfogalmazták saját elképzeléseiket, a konzervativizmus ideológiáját. Lényege Lord Cecil szavaival: "Ha nem feltétlenül szükséges változtatni, akkor nem kell változtatni. "
Történelmi háttér Európa a bécsi kongresszus után 1814-1815 -ben a nagyhatalmak megtartották a napóleoni háborúkat lezáró bécsi kongresszust, ahol mindenki a lehető legnagyobb területet akarta megszerezni a határok újrarajzolásánál.
Itt alakultak ki az első modern politikai pártok is. A toryk, (ejtsd: torik) azaz a konzervatívok, illetve a whigek, (ejtsd: vigek) azaz a liberálisok váltogatták egymást a kormányokban. Így jött létre az angolszász országok máig meglévő politikai váltógazdasága. Franciaországban a forradalom megteremtette az egységes nemzetállamot, beolvasztva a nemzetiségeket, kialakítva a közös nyelvet. A nemzettudat, azaz a nacionalizmus Európa más népeinél is megjelent, de többnyire a franciákkal vívott háborúk eredményeként. Fontossá vált a közös nyelv, kultúra, történelem. A német, olasz és más nemzeti mozgalmak támadták a Szent Szövetséget, amely az 1815-ös határok kialakításánál nem vette figyelembe az etnikai összetartozást. A nacionalizmus szorosan kapcsolódott más irányzatokhoz. A liberálisok többnyire nemzeti érzelműek is voltak, a fordítottja viszont már nem volt annyira jellemző, vagyis a nacionalizmus nem feltétlenül kapcsolódott össze a liberális nézetekkel. A társadalmi feszültségek és az egyre terjedő eszmék hatására az esetek többségében a széttagolt, elnyomott népek a politikai egységet, a nemzeti függetlenséget tűzték ki célul.
6. 3. A XIX. SZÁZAD ESZMÉI Liberalizmus • Liber = szabad származású ember; liberális = szabadságot kedvelő; liberalizmus = szabadelvű • A liberalizmus a világosság terjedésében bízva az egyéni szabadság megvalósítását tűzte ki célul: • alapvető (vagy emberi) jogok megvalósítása: vallás-, vélemény és sajtószabadság, gyülekezés- és ellenállás szabadsága; • jogegyenlőség; • alkotmányos berendezkedés megvalósítása: hatalommegosztás tana, választások útján létrehozott parlament hozza a törvényeket és ellenőrzi a kormányt; • gazdasági szabadság: iparűzés, kereskedelem és vállalkozás szabadsága. • A klasszikus liberalizmus eszmerendszerében: • a történelem főszereplője az egyén (individum); • az állam funkciója 3 területre korlátozódik: ("éjjeliőr állam" vagy "láthatatlan kéz"): - az ország védelme; - a társadalom egyik tagjának a másikkal szembeni védelme; - a nem profitorientált társadalmi intézmények (iskola, kórházak) fenntartása. • A klasszikus liberalizmus elvei Angliában alakultak ki: • J. Loche (a polgári kormányzás első konkrét megfogalmazója); • L. S. Mill (a "Szabadságról" c. művében azt tárgyalja, hogy miként védhető meg az egyéni szabadság az állam és a társadalom befolyásától); • A Smith ("A nemzetek gazdasága"); D. Ricardo ("Politikai gazdaságtan").
század elején Anarchizmus * a XIX. század második felében alakult ki * politikai szabadság elsődleges –> támadtak mindenféle államhatalmat * a társadalom a helyi közösségekből szerveződik * uralom=rabság * szerintük nem káosz vagy zűrzavar hanem önszabályozó spontán rend * nem egységes elmélet, több irányzat * főként Spanyolországban, Olaszországban + Franciaországban terjedt el leginkább –> lassan iparosodó országok paraszti rétegei szemben álltak a központi hatalommal + fogékonyabbak az anarchizmus egyszerű üzeneteire * gyakran nyúltak a terror eszközéhez –> meggyilkolták II. Sándor orosz cárt, Carnot francia köztársasági elnököt, 2 spanyol miniszterelnököt, Erzsébet magyar királynét, Umberto olasz királyt, és McKinley amerikai elnököt * fontos vezetők: Pierre Joseph Proudhon, Mihail Bakunyin, Pjotr Kropotkin
Az Eldom E51 átfolyós elektromos vízmelegítőket alapfelszereltségben tápkábellel szállítjuk. A gyártó a tartály átrozsdásodására vagy vízszivárgására a megvásárlástól számított 2 év, míg csaptelepre és az elektromos részegységekre 1 garanciát biztosít. Az Eldom E51 átfolyós elektromos vízmelegítők alapfelszereltsége: Tartály test belső zománc felület védelemmel, csapteleppel és kifolyó szárral, a friss hideg víz csatlakozóra való közvetlen rákötésre kialakítva (1/2") Tápkábel 2 év garancia a tartálytest hegesztési minőségére, vízszivárgására és 1 év garancia az elektromos komponensekre Műszaki adatok és termékismertető adatlap. A letöltéshez kérjük kattintson a lenti képekre. Energia címke. Konyhai átfolyós vízmelegítő alkatrészek. A letöltéshez kérjük kattintson a lenti képre.
shopping_cart Érdekes választék Bútorok széles választékát kínáljuk nemcsak a házba, de a kertbe is. Választható fizetési mód Több fizetési módot kínálunk. Válassza ki azt a fizetési módot, amely leginkább megfelel Önnek. Egyszerű ügyintézés Válassza ki álmai bútorát egyszerűen és átláthatóan, boltok felesleges látogatása nélkül
Zurrichberg, Straus, Möller, Kraftech, Havit, konyha, otthon, műszaki, barkács. Folyamatosan bővülő kínálat, kedvezményes, akciós árak. © 2017 - 2022 - HappyBag - +36 - A weboldalon található összes képi és szöveges információt szerzői jog védi. A képi anyagoknak, szövegeknek a előzetes beleegyezése nélküli felhasználása, terjesztése jogi következményekkel jár