Menü Intersport HU Áruházak Belépés Kosár Női Férfi Gyerek SPORTÁGAK MÁRKÁK SPORTFELSZERELÉS OUTDOOR Akció Fiókom Mit keresel? Ruházat & Cipők Ruházat Cipők Sportfelszerelés & Kiegészítők Kedvencek Találd meg a sportmelltartód!
Növeld eladási esélyeidet! Emeld ki termékeidet a többi közül!
1. A kommunikációról A kommunikáció elmélete egy Roman Jacobson nevű nyelvésztől származik, 1960 Minden kölcsönös információátadás kommunikáció A kommunikációs folyamat jacobsoni modelljének részei: adó, vevő, üzenet, kód, kontextus, kontaktus 2. Kommunikációs funkciók (elsődleges funkciók): 2. tájékoztató/tájékozódó funkció (referenciális): Valamilyen tényről, eseményről információt továbbítunk, a valóságról alkotott ismereteinket megosztjuk másokkal. Közölhetjük gondolatainkat, véleményünket is. Így lehet tárgyilagos, de személyes közlés is. Főleg kijelentő és kérdő mondatok. 2. 2. érzelemkifejező funkció (emotív): Az ismereteinkkel, megtörtént eseményekkel kapcsolatos érzéseinket mondjuk ki. Szerepelhetnek óhajtó és felkiáltó mondatok is. 2. 3. felszólító/felhívó funkció (konatív): Valakit arra akarunk késztetni, hogy szándékunknak megfelelően cselekedjen. Mindig szükséges, hogy jelen legyen a felszólított. Szerepelnek felszólító mondatok. 3. Mellékfunkciók/Másodlagos funkciók: kapcsolatfenntartó funkció (fatikus): pl.
: Társadalmi kommunikáció, Osiris Kiadó, Budapest, 1999, 96-111 Róka Jolán: Kommunikációtan. Fejezetek a kommunikáció elméletéből és gyakorlatából, Századvég Kiadó, Budapest, 2003 Szecskő Tamás: Kommunikációs rendszer – köznapi kommunikáció, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971 Terestyéni Tamás: Kommunikációelmélet. A testbeszédtől az internetig, AKTI-TYPOTEX, Budapest, 2006 Udvarhelyi Margit: Ismeretek az emberi kommunikációról, SZIF-Universitas Kft., Győr, 1997
A közlemény mindig adott beszédhelyzetben fordul el ő, ezért csak annak kereteiben értelmezhet ő.. A kommunikáció tényez ő i (összefoglalás): Információ, üzenet: amit közölni szeretnénk. Feladó: megformázza, majd közli az információt. Beszéd esetén beszél ő nek, írás esetén írónak nevezzük. Címzett: felfogja, és értelmezi a kapott információt. Ezután válaszol rá, így kicserél ő dnek a szerepek. Ezt beszéd esetén hallgatónak, írás esetén pedig olvasónak nevezzük. Csatorna: amin keresztül az információ halad, a közvetít ő közeg. Ez beszédnél a leveg ő, telefonálásnál a telefonkábel, írásnál a papír. Kód: a közös jelrendszer, amelyet mind a feladó, mind a címzett ismer. Általában a nyelv, de lehet a metakommunikáció is. (Metakommunikáció pl. : mimika, kéz-mozdulatok, hanglejtés, hanghordozás, gesztusok, szem- és fejmozgás. ) Beszédhelyzet, kontaktus: az információt módosító, árnyaló küls ő körülmények. Ilyen például a kommunikáció helye, és ideje. Valóságháttér v. közös valóság: annak valóságnak az ismerete, amely körülvesz bennünket (pl.
A kommunikációtan a kommunikáció jelentésével, formáival, folyamataival, elméleteivel és meghatározó körülményeivel foglalkozik. A kommunikáció fogalmának meghatározására több kísérletet tettek. A kommunikáció kommunikátort és befogadót feltételez, akik üzenetet, jelentést közvetítenek egymásnak szimbólumokon, vagyis mesterséges jeleken keresztül. A kommunikáció tudatos célja, hogy hatást akarunk gyakorolni a vevőre. A kommunikáció segíthet elhárítani egy problémát, az ilyen kommunikáció direkt jellegű. A tudatos célok közé tartozhat még a külsőnk, a rólunk alkotott képpel valamit közölni kívánunk a partnernek, ilyenek például a kulturális szignálok. A tudattalan cél sokkal gyakoribb, ekkor a feladó egy képet ad magáról, de ezt nem tudatosítja magában. A kommunikációs modellekről [ szerkesztés] A kommunikációs modelleket jellegükből adódóan három csoportba tudjuk besorolni: lehet telekommunikációs, tömegkommunikációs és társadalmi kommunikációs. Telekommunikációs modell [ szerkesztés] A Shannon & Weaver (1949) elméletet nevezzük a kommunikáció általános modelljének is.
d) Az ellenőrzési funkció segítségével tárjuk fel kommunikációs partnereink indítékait. Fogalma összefügg a nyilvánossággal. Az ellenőrzés magyar szó, az angol "control" fordítása. Az angolnak viszont rendszerelméleti értelme van (l. Bertalanffy): azt jelenti, hogy a rendszer teljesíti a funkciókat. (A "check" ellenőrzés pl. számszaki értelemben értendő, pl. jó-e az összeadás? ) A személyiség társadalomban valósítja meg cselekvéseit, épp ezért lényegében minden emberi cselekvésnek van kommunikációs, kapcsolatteremtő vonatkozása is. Ezek a vonatkozások természetesen tágabb összefüggésekben magyarázhatók, érthetők meg, mint a személyközi, közvetlen kommunikáció, amely "alapegysége" a társadalmi kommunikációs rendszernek.
Szembe kell szállnunk azzal az identitásellenes szellemi terrorizmussal, amely destabilizálni akarja a nyugati világban fennálló demokratikus uralmi rendet - hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke csütörtökön a Terror Háza Múzeum és a Szent István Intézet által a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából szervezett budapesti konferencián. A Vörös csillag a kereszt ellen című tanácskozáson Kövér László arról beszélt: az emberi identitás kiemelt célponttá vált az államok mint legitim közhatalmak és a napjainkra a világpolitika színpadára betörő magánhatalmak között dúló háborúban. Hangsúlyozta: utóbbiak egyik stratégiai csapásiránya az állampolgárok nemzeti, vallási és nemi identitásának szétzilálása, ahogy a szervezett, módszeres és menekültkérdésnek álcázott bevándoroltatás, a politikai elitek tagjainak "behálózása, korrumpálása", az állami szuverenitás stratégiai döntési pontjainak saját megbízottakkal elfoglalása, az elitek és a vezetettek egymással szembeni kijátszása és a társadalmi kommunikáció ellenőrzés alá vonása.