Juhász Magda: Gyümölcsérlelő ősz 30 október 2015 Kategóriák: Őszi versek Cimkék: gyümölcs, Juhász Magda, őszi vers Megtekintések száma: 304 Hogyha itt az ősz, nevetek nagyot, és a piros almámba jól beleharapok. Az alma után szőlőt is eszem, ha fúj a szél, én akkor is vígan szemezem. Hullik a levél, potyog a dió, nagy szemekkel reám nevet a sok mogyoró. A szilva kacsint, körte mosolyog, mind megeszem és az után fürgén szaladok. Hogyha itt az ősz, azért nevetek, mert a finom gyümölcsöktől erősebb leszek. Juhász magda gyümölcsérlelő os 5. Kapcsolódó bejegyzések
OKTÓBER - MINDSZENT HAVA - ŐSZHÓ - MAGVETŐ HAVA "Az ősz a nagy, betakarítást ünneplő étkezések ideje (…). Ez a természet svédasztalos ünnepi szezonja. " (Brian Wansink) Kosztolányi Dezső: Őszi reggeli Ezt hozta az ősz. Hűs gyümölcsöket üvegtálon. Nehéz, sötét-smaragd szőlőt, hatalmas, jáspisfényü körtét, megannyi dús, tündöklő ékszerét. Vízcsöpp iramlik egy kövér bogyóról, és elgurul, akár a brilliáns. A pompa ez, részvéttelen, derült, magába-forduló tökéletesség. Őszi Versek Óvoda. Jobb volna élni. Ámde túl a fák már aranykezükkel intenek nekem Bartalis János: Aranygyümölcsös Kosály "Aranygyümölcsös Kosály! Megjöttél sárguló terheddel, koszorúsan állsz. Csak most voltál rügyező ág, csupasz fa, reménykedő ígéret, és már itt állsz megrakodva, királyi pompában, beteljesedve, cézári győztesen - Kosály, kosályi kert! Kosályi kert! Látom nemesen csillogó ékköveid a lombok közt. Látom függő brilliánsaid, az aranykörtéket, látom a pazar szilvafonatokat, mint gyöngyfüzéreket. Látom a nagy birsalmákat és birskörtéket.
Szavalóversenyre - vers, próza mindenkinek Lackfi János Plaza Balassi című verse melyik nagy költőnk művének az átirata? Kutass Heltai Jenő Vallomás c. versének Lackfi változata után is. Keresgélj a neten! Radnóti Miklós Április Egy szellő felsikolt, apró üvegre lép s féllábon elszalad. Ó április, ó április, a nap se süt, nem bomlanak a folyton nedvesorru kis rügyek se még a füttyös ég alatt. Weöres Sándor Szembe fordított tükrök Örömöm sokszorozódjék a te örömödben, hiányosságom váljék jósággá benned. Juhász magda gyümölcsérlelő osez le féminisme. Egyetlen parancs van, a többi csak tanács:igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek javára legyél. Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra. Az igazság nem mondatokban rejlik, hanem a torzítatlan létezésben. Az öröklét nem az időben rejlik, hanem az összhang állapotában. Szösz-szonett Verskardigánom összement, Szöszök lepik a szövetet, Melyeket mostan összeszed E szösszenetnyi szószedet. Hisz a költészet köz-terep, Hol ki-ki köthet üzletet, Kilátást néz vagy őgyeleg, Csinálja, amit ő szeret.
"Árnyas erdők ösvényein látták jönni már az őszt. Lomb hajlongott, levél rezdült fenn, a tölgyek ága közt. Leszüretelt, krumplit szedett, diót vert a határba', hol az almát, körtét, szilvát teljes díszben találta. Októberben kosárba tett sok -sok ízes gyümölcsöt, s izgatottan leste-várta, sárguljon a sütőtök. " (Mentovics Éva: Az ősz vándorútja) "Áll a diófa, és érett kincsei válnak tőle: szellő ha bántja az ágat, buknak a földre. Juhász magda gyümölcsérlelő os x. Szaporább kopogás, csörgés támad, ha jön az ember, s bottal az ágak bogára boldogan ráver. Földre, fejekre, kosárba kopog a dió-zápor, burkos dióra a gyermek kővel kopácsol. " (Nagy László: Dióverés) Reichard Piroska: Őszi dal Piroslik már a vadszőllőlevél, bogyója kékül; temetni készül a könnyező szél: mit tettél el a tavaszból, a nyárból őszi menedékül? Már hamvas a szilva, a barack nevet, sorsod is érik; gyümölcstelen fáid félik a telet, míg mások őszüknek gazdagon áldott szüretét élik. Míg más maga tűzhelyén melegül: bús bolyongásból van-e, kinek szivére menekülj, sötét szemed ki csókjával lezárja levélhulláskor?...
Bármely pillanatban beronthat a kertbe. Gyorsan bújj a kamrába! — Bújnék én örömest — mondta az alma —, de nem tehetem. Nincs még pír az orcámon, nem akarnak befogadni. — Hát ezen igazán könnyű segíteni! — kacagott fel vidáman a kerti manó. — Várj csak egy cseppet! Száraz fűszálakból fürgén ecsetet kötött, arany napsugarakat olvasztott egy kettétört mákfejbe, jól elkeverte frissen szedett hajnali harmattal, s gyönyörű, kicsattanó pirospozsgásra festette a sápadt alma pufók orcáját. — Köszönöm, köszönöm! — hálálkodott az alma, és felderült. Hevert a szép piros alma a fűben. Juhász Magda: Icipici pók - diakszogalanta.qwqw.hu. Gyerekek jöttek a kertbe, észrevették, odaszaladtak. — Nézzétek, milyen gyönyörű alma! Gyorsan felkapták, vitték a kamrába, szépen beillesztették a többi alma közé, a polcra, s hát egy se volt oly szép, ő volt mind közt a legnagyobb, legkövérebb, legpirosabb, leggyönyörűbb! Vidáman kuksolt a polcon. Jöhet már a tél! Forrás:
Ha kicsit pikírten szeretnénk fogalmazni, akkor ez az a film, amelyik lekaszált mindent idén Berlinben Tarr Béla Torinói lova előtt… Valójában persze alig összevethető a két film, hogy mást ne mondjak, ebben a ropogósan friss iráni filmben fél perc alatt többet beszélnek, mint Tarr apokalipszisében összesen. És az sem teljesen érdektelen, hogy mit… Ashgar Farhadi A Nader és Simin – Egy elválás története című filmet a jelenkori iráni film egyik legelismertebb alkotója, Ashgar Farhadi rendezte. Nader és simin - egy elválás története. El lehet gondolkodni, vajon mi lehet az oka, hogy az utóbbi néhány évtizedben komoly és nívós filmfesztiválokon rendre megjelenik egy-egy iráni filmes, és az gyakran szépen végig is kaszálja filmjével a díjkiosztót. Kiarostami, Makhmalbaf és a többi, méltán híres iráni filmeshez Farhadi 2009-es Elly története című filmjével csatlakozott végérvényesen és visszavonhatatlanul, amely 11 díjat és 6 jelölést gyűjtött be a különböző szemléken, inkluzíve a berlini Ezüst Medvével. A filmet láthattuk a 2009-es Titanicon mi is, én magam nem voltam általa nagyon lenyűgözve, de ez legyen az én bajom.
Közben a folyton előkerülő vallási és kulturális nyomások, a ki nem mondott szavak, az eltitkolt érzések fojtogatják a cselekmény előrejutását. A film sikerének záloga pedig a szerkesztés tökéletessége. A mondanivalót egy olyan történeten keresztül meséli el, mely két párhuzamos, ha tetszik, inverz szálon mozog. Ráadásul ez a két család látszólag egymás rosszának okozója; valójában a rossz a harmónia megbomlásakor kezdődött, csak éppen egymáson csattannak a következmények. Nader és Simin – Egy elválás története · Film · Snitt. Nader és Simin esetében a feleség nem képes többé betölteni a szerepét, így szorul a család bejárónőre, akinek a családjában a férj nem képes betölteni szerepét, vagyis pénzt teremteni a megélhetéshez, ezért kényszerül a terhes felesége munkát vállalni egy idegen, szintén megbomlott rendszerű családnál. A film eleje a kizökkent állapot, a végére ugyan ezer eseményt átvészelnek, mégis ugyanott vannak, csak egy sokkal egyértelműbb stációban: vagy működik a családi egyensúly, vagy nem. A film zárójelenete pedig olyan kerek és olyan erős mondandóval bír, hogy tulajdonképpen rövidfilm formájában is megállná a helyét.
Mások ezzel együtt mit vettek még?
Nader banktisztviselő, Simin pedig művelt, művészi ambíciókat dédelgető, polgári családból származó nő, aki külföldre készül távozni. A férj azonban nem akarja magára hagyni súlyosan Alzheimer-kóros, kvázi magatehetetlen apját – ez a válás oka. Kettejük közötti laza, ám igen nehezen eltéphető kapocs 11 éves lányuk, aki mindkettőjükhöz ragaszkodik. Nader és simon wiesenthal. Nader kényszerűségében egy bejárónőt fogad fel, aki viszont vallási indokokra hivatkozva nehezen birkózik meg a beteg öreg gondozásával. Egy nap Nader arra érkezik haza, hogy apja félholtan, félig az ágyhoz kötözve fekszik a padlón, a bejárónő pedig sehol. A férfi dühödten dobja ki a nőt a lakásból… Néhány nap múlva tudomására jut, hogy a bejárónő terhes volt, és állítólag a férfi bántalmazásának "köszönhetően" elvetélt. Nadert gyilkossággal vádolja a bejárónő családja – a felesége sem segíti, a nála maradt lányával sem tud igazán mit kezdeni és a hétköznapi teendők is megoldhatatlan feladatot jelentenek számára. Élete lassan összeomlik. A sajátos iráni viszonyoknak megfelelően minden képlékeny, mindenki csúsztatásokba, sőt hazugságokba bonyolódik, a hatalom az ügy megoldásában semmit nem segít, így a megoldás is egyre jobban a beláthatatlan messzeségbe vész… Mint a Családi körben… A filmben élesen ütközik a viszonylag szabadabb életfelfogású, a vallási előírásokat csak lazán betartó középosztálybéli miliő a bejárónő által képviselt konzervatív, vallásos szemlélettel.
A dráma utolsó percei a válás véglegességéről szólnak, lezuhanó súlyos csend sokkal nehezebb, mint a tragédia és az egymást követő szerencsétlenségek súlya volt. A film legfőbb hatása abban rejlik, hogy nem lehet igazságot tenni. A remekül megformált karakterek (mégpedig mind a négy) mindegyike érthetően viselkedik. Olyan vitákat láthatunk, ahol nem lehetünk döntőbirák és ezért a szemlélő pozíciójába szorulunk: ez pedig mindennél fárasztóbb. Amikor azt kérdezzük magunktól: ki lopott, ki tévedett, ki hazudott vagy ki gyilkolt, nem tudunk rá választ adni. Pedig itt loptak, tévedtek, hazudtak és gyilkoltak. Nader és simin film magyarul. Asghar Farhadi olyan emberekről mesél, akik hazudnak mások, szeretteik, a törvény és Isten előtt. És ami még ennél is szörnyűbb tanulság, az érvek végül csak a dacot álcázzák. A dacot, mely minden másnál erősebb, és addig pusztít, amíg minden elvész. A dráma a szakítás és a válás kimondása között játszódik, érdemes megfigyelni, vajon miből indul ki és mekkora lesz a szakadék a szereplők között a végére.
A néző első meglepetése, hogy ez a film mennyire kevés "egzotikumot" tartalmaz. A mai Teherán akár európai város is lehetne, és a történet – egy-két fontos iszlám motívumtól eltekintve – játszódhatna akár Spanyo- vagy Görögországban is. A nyugat- és kelet-európai néző plasztikus képet kaphat a mai iráni nők, a gyermeknevelés, vagy éppenséggel a jogalkalmazás rendszeréről, és egy kicsit a valódi iszlámról is. Nader és Simin – egy elválás története [filmpremier] | 24.hu. A mű tehát egyszerre tud szólni az iráni és az európai nézőhöz is. A cselekmény egy válóperi tárgyalás képeivel indul, és ugyanez zárja is az egészet, közte pedig lépésről lépésre megismerjük az okokat, és egy furcsa drámai nyomozás részesei is leszünk. A főszereplők lényegében két családra oszlanak, és részben így kerülnek egymással konfliktusba. Az egyik családban a banktisztviselő Nadertől válni készül felesége, Simin, mert bár szeretik egymást, az asszony ki akar vándorolni Iránból, amire a férje – beteg édesapja miatt – nem hajlandó. Simin átmenetileg hazaköltözik a szüleihez, Nader pedig magára marad állandó gondozásra szoruló, Alzheimer-kóros apjával és a 11 éves Termehhel, a kislányukkal, aki azért marad apjával, mert nem hiszi, hogy az édesanyja valóban itt akarná hagyni a férjét.
A tettek mögött feltétel-rendszerek és motívumok egész sora húzódik meg, aminek felfejtése a vizsgálóbíró és lényegében a néző feladata. Mindenkinek van igazsága, de takargatni valója is, az önigazoló, vagy segítőkész hazugságok hálója a gyereklányt is idő előtt felnőtté érleli, és mire a film végén a válóperes bíró felteszi Termehnek a kérdést: eldöntötte már, hogy kinél szeretne maradni? – a rendező ezt a választ nem adja meg, függőben hagyja, a nézőre bízza a lehetséges választ. OFOE Filmklub – Nader és Simin – Egy elválás története | OFOE. Mint ahogy a cselekmény során is vigyáz arra, hogy semmiféle ítéletet ne mondjon, a nézőre hárítva annak eldöntését: kinek hisz és kinek nem, kinek adna igazat, vagy éppen: ő hogyan döntene a felvetődött erkölcsi szituációkban? Asghar Farhadi még annyiban sem segít előítéletesen ítélkezni, ahogy a nyugati filmekben megszoktuk a jó és rossz karakterek sablonos kiválasztásával. Itt valamennyi szereplő tiszta, jó arcú, kulturáltan gondolkodó és viselkedő ember, akinek a mozgatórugóival jelenetenként akár azonosulni is tudunk, az ítélkezés szempontjából mégsem mindegy, hogy ki hogyan tud elszámolni a lelkiismeretével, és milyen következménynek melyek a valódi okozói.