2013-ban a Pannon Egyetem Georgikon Karával kötött megállapodásnak köszönhetően Vidékfejlesztési agrármérnök szakot indíthattunk, majd 2014 őszétől az Óbudai Egyetem Könnyűipari mérnök alapképzés indult el, textil- és nyomdaipari szakosodási lehetőséggel. 2021 őszétől Marketing mesterképzést is indítunk, partner az Edutus Egyetem. 2021-ben Kereskedelem és marketing (E-business szakirány), Vidékfejlesztési agrármérnök és Könnyűipari mérnök (Divattermék-technológia / Nyomtatott média-, csomagolástervezés és technológia) alapszakokat (BSc), valamint Marketing mesterképzést (MSc) indítunk. Akkreditáció A Székelyudvarhelyi Egyetemi Központban folyó képzések mindegyike a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) által akkreditált. Az okleveleket a képzést szervező oktatási intézmény állítja ki magyar és angol nyelven, melyeket a Román Oktatási és Kutatási Minisztériumban működő Országos Oklevélhonosító és Egyenértékesítő Hivatal (Centrul Naţional de Recunoaştere şi Echivalare a Diplomelor) automatikusan honosít.
A házelnök elérkezettnek látta az időt, hogy a magyar állam által fenntartott erdélyi Sapientia egyetem is szakot vagy szakokat indítson Székelyudvarhelyen. A Székelyudvarhelyi Egyetemi Központban jelenleg az Óbudai Egyetem könnyűipari mérnöki alapszakán, az Edutus Egyetem kereskedelem és marketing alapszakán, a Pannon Egyetem vidékfejlesztési és agrármérnök alapszakán, illetve a Budapesti Gazdasági Egyetem turizmus-vendéglátás szakán tanulhatnak székelyföldi diákok. A központ felújítása során a Bethlen Gábor Alap támogatásával és más források bevonásával kicserélték a háromemeletes épület nyílászáróit, felújították a vizesblokkokat, újrafestették az épület külső és belső falait, és fejlesztették a berendezéseit.
A fejlesztés és bővülés éve lesz 2021 a Székelyudvarhelyi Egyetemi Központnak: új épületszárnnyal gazdagodik, és egy új mesterszakra iratkozhatnak a diákok. A SZÉK sajtótájékoztatóján jártunk csütörtökön. Az egyetemi központ új létesítményének tervét Köllő Miklós építészmérnök ismertette a jelenlévőkkel, hozzátette, hogy nehéz, de izgalmas témát jelentett az új épületszárny tervének elkészítése. Mivel a város műemlék zónájában van, szempont volt az is, hogy a térről látható Szent Miklós templom tornyát ne takarja ki a város kulturális tájképéből, és stílusában a plébánia épületére is hasonlítson, valamint a Varga-patakon átívelő palló is megmaradjon jelenlegi helyén. A fotók a szerző felvételei. A négyszintes új épület alsó szintjén egy aula kapna helyet, mely nagy előadások megtartására lenne alkalmas, s melyet a városi könyvtár is használatba vehetne. Az első és második szinten két terem lenne, melyek gyakorlatok végzését, kisebb csoportos foglalkozás szervezését tennék lehetővé, de egybenyithatóságukkal a befogadóképességük növelhető lenne.
Gál László 1991-ben vetette fel, hogy az udvarhelyi fiatalokat tárt kapukkal várja a főiskola, jöjjenek ide tanulni testnevelés szakra. Az ötlet 1992-ben meg is valósult. "Annyira új volt, hogy Magyarországon tanulunk, hogy gyakorlatilag mi tapostuk ki az utat a hatóságoknál, ugyanis nem nagyon tudtak mit kezdeni velünk, hogyan kerüljünk be a magyar egészségügyi és nyugdíjrendszerbe. Tartózkodási engedélyt kellett szereznünk, szóval, nem volt egyszerű az indulás. Szociális ösztöndíjat úgy kaphattunk, hogy a szakon a többi árszoruló diák lemondott 50 forintjáról, és az így keletkezett összeget osztották szét közöttünk. A havi 2500 forint pontosan elég volt egy havi szállásra és hétköznapi étkezésre a Szalézi Kollégiumban – a többit nekünk kellett megoldani" – meséli Bartus Attila. Az erdélyi fiatalok úgy érezték, kaptak egy lehetőséget, amivel élni akartak. Nem voltak könnyű helyzetben: többek között a tanulás mellett hétvégenként dolgoztak, sokféle munkát elvállaltak. A két ország akkori testnevelőtanár képzéséről szólva Bartus Attila elmondta: "…a román testnevelő-oktatás jóval gyengébb, mint a magyar.
Magyarországnak érdeke, hogy Románia is hozzáadjon Közép-Európa erejéhez, Romániának pedig érdeke, hogy ne vesztese, hanem egyik nyertese legyen Közép-Európa politikai és gazdasági megerősödésének. "Mindkét esetben az út Székelyföldön és Erdélyen keresztül vezet" – állapította meg Kövér László. A házelnök Budapest és Bukarest múltbeli hibáinak tulajdonította, hogy Székelyföld a megfelelő infrastruktúra hiánya és az örökös tőkehiány miatt a múltban Magyarországnak, jelenleg pedig Romániának az egyik legelhanyagoltabb régiója. Az Országgyűlés elnöke megkövette a székelységet azért, hogy az 1867-es osztrák-magyar kiegyezést követően az Országgyűlés a liberális gazdaságpolitika jegyében a birtokrendezési törvényekkel felszámolta az addigi székelyföldi közösségi tulajdonformát, amely a legerősebb gazdasági kapocs volt a székely ember és a szülőföldje között. Kövér László felidézte: Székelyudvarhely önkormányzata megelőzte a magyar államot, amikor három évvel a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozása előtt 1998-ban magyarországi egyetem kihelyezett tagozatát fogadta a városba, és a székelyudvarhelyi felsőoktatást fenntartotta, bővítette.
Biológia érettségi A szén körforgása január 19, 2021 január 19, 2021 A körforgás és az energiaáramlás Az anyagok körforgása azért más, mint az energiaáramlás, mert az anyag mennyisége állandó marad szinte a végtelenségig, míg az energia úgy áramlik, hogy a lánc következő tagja már kevesebbet képes felvenni. A szén körforgása A szén körforgásának a folyamatában az elsődleges feladatot a levegő tölti be, hisz a levegő, 0, 03%-ban …
Ez az átalakulások halmaza fordul elő olyan vegyületek körül, amelyek alkotóelemei között szén található. Ez az állandó és természetes folyamat a földrétegek között történik, ahol van élet: a bioszféra, az állati és növényi élet fejlődésének szánt hely; a légkör, nagy védőrétegünk a napsugaraktól; a hidroszféra, egy nagy tápanyagot és ásványi anyagot tartalmazó vízfelület; és a litoszféra, amely a bioszféra alatt első szárazföldi rétegként szolgál. Mi a szén körforgása Tartalomjegyzék A biogeokémiai szénciklus az a folyamat, amelyben a szén kicserélődik a földrétegek között, mint például a bioszféra, a litoszféra, a hidroszféra és a Föld légköre. Ebben a folyamatban a szenet különféle módon használják fel, ami a bolygó életének fenntartásához kulcsfontosságú elem. Az óceánok és a növények nagy mértékben elnyelik a szén-dioxidot és kibocsájtják az oxigént, bár vannak olyan régiók, ahol a tenger elveszíti a gázt és több CO2-t bocsát ki, mint felszívódik, ami szén-dioxid-körforgást képez.
A légzés, a kiválasztás és a bomlás visszaengedik a szenet az atmoszférába vagy a talajba, folytatva a körforgást. Az óceán kritikus szerepet játszik a szén tárolásában, miként kb. ötvenszer több szenet tart magában, mint az atmoszféra. Két-utas szén csere fordul elő: először is rögtön az óceán felszíni vizei és az atmoszféra között, valamint a mélyebb óceáni rétegekben is szén tárolódik, mely sokkalta lassabban, évszázadokon keresztül keveredik a felszíni vizekből a mélyekbe. Az olyan sziklák, mint a mészkő, és a fosszilis üzemanyagok, mint a kőszén és olaj, olyan tárolók, melyek több millió évvel ezelőtt élt növényekből és állatokból származó szenet tárolnak. Mikor ezek az organizmusok elpusztultak, lassú geológiai folyamatok csapdába ejtették a belőlük származó szenet, és átalakították ezekké a természeti forrásokká. Az olyan folyamatok, mint az erózió, nagyon lassan engedik vissza ezt a szenet az atmoszférába, míg a vulkanikus tevékenység nagyon gyorsan. A fosszilis üzemanyagok égetése az autózással vagy az erőművek révén, egy másik gyors útja az atmoszferikus tárhelybe áramlásnak.
Az elsődleges fogyasztókat a másodlagosak, vagyis a kisebb testű ragadozó állatok eszik meg, ezáltal a saját szervezetükbe jutnak a széntartalmú anyagok. Energiát ők is csak a szerves anyagok elégetésével képesek felszabadítani, amely során CO 2, keletkezik. Ez kilégzéssel szintúgy a légkörbe jut. A másodlagos fogyasztókat hasonló módon megeszik a harmadlagos fogyasztók, azaz a nagyobb testű ragadozók. Nekik szintén szükség van energiára, amihez a sejtlégzés útján jutnak. A keletkező szén-dioxid visszakerül a légkörbe. Ellenben van olyan eset, amikor a növény vagy állat magától pusztul el és a talajba kerül. Ekkor a lebontó szervezetek viszik végbe a CO 2 felszabadítását, miközben a halott szervezetet bontják le. Az is előfordulhat, hogy a növényi maradványok mélyen a talaj alá kerülnek, ahol magas hőmérsékleten, nagy nyomáson, levegőtől elzártan, hosszú idő alatt fosszilis anyaggá (kőolaj, ásványi szén). Ezeket az emberek kibányásszák, majd elégetik, hogy energiához jussanak. Ennek az a következménye, hogy a szén visszakerül a légkörbe.
Mivel az emberi tevékenységek által a szén-dioxid több évvel ezelőtt meghaladta a kívánt mértéket és azóta is növekszik, nem csoda, hogy minden évszakban a saját bőrünkön érezhetjük a (legkevésbé sem áldásos) hatásait. A legfőbb természetes üvegházhatású gázok között kap helyet a szén-dioxid mellett a vízgőz, a metán, a dinitrogén-oxid, valamint minimális mennyiségben a fluorozott szénhidrogének és a kén-hexafluorid is. Ha ezek közül bármelyikből tartósan nagyobb mennyiség kerül a levegőbe, tulajdonképpen fel is borul a folyamat, és szépen lassan távolodunk a klímavédelem kérdéskörétől. Hogyan lehetne csökkenteni a szén-dioxid szintet? Bár a fenti adatok ijesztően hangzanak, fontos hozzátenni, hogy természetesen globális törekvések is vannak az üveghatású gázok csökkentésére. Ilyen például az erdők védelme, hiszen ezek a fás területek átlagosan az üvegházhatású gázok 10, 9%-át semlegesítik egy évben az Európai Unióban. Ide sorolandó az autók által kibocsátott káros gázok csökkentése is, ugyanis az EU-ban a személygépkocsik és a teherautók az éves CO2 mennyiség 15%-ért felelnek.
Természetesen a fő okozók az erőművek, a gyárak, valamint a légi közlekedés, ám ezek károsanyag-kibocsátása ellen is számos törekvés van jelenleg is, mind az Európai Uniós, mind pedig világszinten. Az autózás életforma lett. A helyzet az, hogy mi, átlagemberek is tehetünk azért, hogy csökkenjen a légkörben a szén-dioxid szint. Bár nem tudjuk az ipari mértéket lecsökkenteni, a mindennapok során számos olyan praktika létezik, amelyek nyomán hozzájárulhatunk a klímavédelemhez. Ide tartoznak az olyan apróságnak tűnő tettek, mint ha egy héten egy nap nem ülünk autóba, ha fát ültetünk a kertünkbe, de az is sokat számít, ha otthonunkban van arra lehetőség, hogy kihasználjuk a megújuló energiaforrások nyújtotta előnyöket. Vagy éppen nem égetjük el az avart. Minden apróság nagyon sokat jelent a klímaváltozás elleni küzdelemben, amely mindannyiunk közös ügye! Gyakran Ismételt Kérdések Mi a szén-dioxid? A szén-dioxid gáz halmazállapotú vegyület, a szén egyik oxidja, amit minden ember és állat a levegőbe juttat kilégzéskor.
Másrészt a növények elnyelik ezt az elemet, és fehérjévé és zsírokká alakítják a növényi szövetben; növényevő állatok fogyasztják ezeket a növényeket; következésképpen a húsevő állatok fogyasztják a növényevőket; amely viszont kiadja az elemet, tehát a ciklus megismétli önmagát. A szénforgalom alkotóelemei Ez a ciklus számos lényeges résztvevőt érint, amelyek részei a szén-körforgás jellemzőinek, amelyek a következők: Az atmoszféra A Föld légkörében a szén szén-dioxidként és metánként van jelen, bár ez utóbbi kevésbé van jelen. Mindkettő jelentősége, hogy segítenek megőrizni a légkör hőjét. Ez növényi fotoszintézissel vagy a tengerekbe jutva elhagyja a légkört, ami helyette oxigént juttat vissza. A bioszféra Ez magában foglalja a szenet a Föld minden élő és elhalt organizmusában, még a megkövesedett szervezetekből származó talajokban is. A bioszféra ezen elemének nagy része szerves eredetű, míg harmada szervetlen módon tárolódik. Abszorpciója biotikus tényezőktől függ, ezért nap- és szezonális ciklus vezérli.