Találmányukért a Guardian Trust Co. chicagói bank két és fél millió dollárt ajánlott fel. Berendezésüket szakértők tanácsára oly módon alakították át, hogy az már ne morzejeleket, hanem mindenki által könnyen olvasható folyóírást továbbítson. Ez korszakalkotó előrelépés volt. Az átalakítás után a Pollák–Virág-féle gyorstávíró óránként 40 ezer folyóírásos szó továbbítására volt képes. Az elismerések, szakmai sikerek ezúttal sem maradtak el, azonban 1901-től a dolgok kezdtek rosszra fordulni. Először a chicagói bank jelentett csődöt, nem tudta teljesíteni a vállalt kötelezettségeit, majd 1901. október 23-án váratlanul mindössze 31 éves korában hashártyagyulladásban elhunyt Virág József is. [3] 1960-ban a Híradástechnikai Tudományos Egyesület évenként kiosztásra kerülő Virág–Pollák-emlékérmet [4] alapított kiemelkedő értékű híradástechnikai tanulmányok jutalmazására. Családja [ szerkesztés] Felesége Weissman Etelka (Adél) volt. Gyermekei Virág Etelka Zsuzsanna (1900–1901) Virág Margit Karolina (1902–? Virágh József – Wikipédia. )
Oldalainkon a rendelők illetve orvosok által szolgáltatott információk és árak tájékoztató jellegűek, kérünk, hogy a szolgáltatás igénybevétele előtt közvetlenül tájékozódj az orvosnál vagy rendelőnél. Az esetleges hibákért, elírásokért nem áll módunkban felelősséget vállalni. A Doklist weboldal nem nyújt orvosi tanácsot, diagnózist vagy kezelést. Minden tartalom tájékoztató jellegű, és nem helyettesítheti a látogató és az orvosa közötti kapcsolatot. © 2013-2019 Minden jog fenntartva.
tanítónő. Férje Varga János tanító. Megjelent munkái [ szerkesztés] A Pollák – Virág-féle betűíró gyorstelegráf (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye 1901). Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Bödők Zsigmond: Magyar feltalálók a távközlés történetében [1] Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914. Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Pollák Antal Nemzetközi katalógusok VIAF: 10630268 PIM: PIM74522 MNN: 275582 ISNI: 0000 0000 0905 2166 GND: 117703206
A magyar kajak-kenu sportág azon kevés hazai sportágak közé tartozik, amely évtizedeken keresztül képes fenntartani vezető pozícióját az olimpiai játékokon. A sportág az utolsó három olimpiát és az időszakban megrendezett felnőtt és utánpótlás világ és Európa-bajnokságok tekintetében kimagaslóan hazánk legeredményesebb sportága. A Nemzetközi Kajak-kenu Szövetségnek 148 tagországa van, a hazai szövetség 83 regisztrált taggal rendelkezik, az igazolt versenyzők száma 2519 fő. A sportág következő időszakának legfontosabb feladata az egyesületek, szakosztályok helyzetének stabilizálása illetve az edzői életpálya modell kialakítása. Magyar Olimpiai Bizottság - Kajak-kenu. A válogatott felkészülése terén, a tudományos és mérésekkel megalapozott edzés módszertani területen szükséges előrelépni, mivel itt a legnagyobb lemaradás az élmezőnnyel szemben és itt lehet behozhatatlan hátrányba kerülni. A szövetség az állami támogatások mellett, saját bevételeinek terhére kiemelten támogatja az egyesületeket. A londoni olimpiára megváltozott a program: 1000 m (Férfi K1, K2, K4, C1, C2), 500 m (Női K1, K2, K4), 200 m (Női K1, férfi K1, K2, C1) 1.
Kajak-kenu a XI. nyári olimpián A síkvízi kajak-kenu olimpiai piktogramja Adatok Helyszín Berlin-grünaui Regatta Pálya Dátum augusztus 7 – 8. Résztvevők 119 résztvevő 19 nemzetből Versenyszámok Férfi Egyéni 4 Csapat 5 Magyar szereplés Magyar résztvevők 5 fő Kajak-kenu az 1936. évi nyári olimpiai játékokon Síkvízi C–1 1000 m férfi C–2 1000 m férfi C–2 10 000 m férfi K–1 1000 m férfi K–1 10 000 m férfi K–2 1000 m férfi K–2 10 000 m férfi összerakható K–1 10 000 m férfi összerakható K–2 10 000 m férfi m v sz Az 1936. évi nyári olimpiai játékokon a kajak-kenu először szerepelt a műsorban, habár 12 évvel korábban, az 1924. évi nyári olimpiai játékokon bemutató sportágként már szerepelt. Összesen kilenc versenyszámban osztottak érmeket, melyek mindegyike síkvízi szám volt. A versenyeket augusztus 7 -én és 8 -án tartották. Éremtáblázat [ szerkesztés] (A rendező ország eltérő háttérszínnel, az egyes számoszlopok legmagasabb értéke, vagy értékei vastagítással kiemelve. ) Az 1936. évi nyári olimpiai játékok éremtáblázata kajak-kenuban Ország Arany Ezüst Bronz Összesen 1.
Mögötte a spanyol Teresa Portela és a dán Emma Jörgensen végzett a második és harmadik helyen. Az UTE 26 éves, háromszoros Európa-bajnoka, friss Eb-ezüstérmese, Lucz Dóra ezúttal nem tudott beleszólni a dobogós helyek sorsába, végig a középmezőnyben haladt és hatodikként csapott a célba. Eredmény: női K-1, 200 m, olimpiai bajnok: -------------------------------- Lisa Carrington (Új-Zéland) 38. 120 másodperc 2. Teresa Portela (Spanyolország) 38. 883 3. Emma Jörgensen (Dánia) 38. 901... 6. Lucz Dóra (Magyarország) 39. 442... 16. (a B döntőben 7. ) Kárász Anna (Magyarország) 4. 45: férfi C-2 1000 m, B döntő (Adolf Balázs, Fejes Dániel) 5. 21: FÉRFI K-1 1000 M (Kopasz Bálint, Varga Ádám) 5. 47: NŐI K-2 500 M (Kozák Danuta, Bodonyi Dóra; Csipes Tamara, Medveczky Erika) Középfutamok Női K-1 200 m Lucz Dóra bejutott a legjobb nyolc közé, Kárász Anna pedig a B döntőbe kvalifikálta magát a középfutamból kajak egyes 200 méteren a tokiói olimpia kajak-kenu versenyén. A két magyar azonos középfutamba került a keddi programban, a futamból - amely egyértelműen a gyengébbnek számított a kettő közül - négyen jutottak a nyolcas fináléba.