Kovács László szerint Hollandia budapesti nagykövetének volt olyan mondata a 168 órának adott interjújában, amelyre nem lehetett nem válaszolni. A volt külügyminiszter úgy látja: bár Orbán Viktor rosszul teszi, ha Oroszországra szövetségesként és nem csupán partnerként tekint, Putyin mostani látogatásával az égvilágon semmi probléma nincsen – hangzott el az ATV-ben. A volt külügyminiszter úgy véli, hogy Hollandia nem fog hivatalosan bocsánatot kérni távozó nagykövete múlt heti, nagy vihart kavart szavaiért, hiszen a holland külügyminiszter már nyilatkozott, elmondta, hogy nem ért egyet a nagykövetnek a magyar kormányt az iszlám terrorszervezetekkel rokonító mondatával, kormányuk álláspontja sem tükrözi Gajus Scheltema nyilatkozatát, miszerint a magyar kormány úgy jelöli ki az ellenségeit, mint ahogyan teszi azt az Iszlám Állam. Majd hozzátette: "Szívesen elbeszélgetnék a nagykövettel, hogyan is értette mindezt. Nagyon szerencsétlen mondat" – értékelte a múlt hét fejleményeit Kovács László.
Hozzátette: az Európai Bizottság politikai testület, a biztosok politikusok, nem pedig az adott terület legfőbb szakértői. A Fidesz ugyanakkor – éppen szakmai hiányosságai miatt – kétségbe vonja a külügyminiszter alkalmasságát a posztra. Az MSZP, az MDF és az SZDSZ üdvözölte a külügyminiszter jelölését. Szakterületek Brüsszeli sajtótájékoztatóján Kovács László kitért arra, hogy az EU energiapolitikája, amelyhez a kőolaj, a földgáz, a villamos-energia, az atomenergia, a nukleáris biztonság, valamint a megújuló erőforrások kérdése is tartozik, jelentős befolyással van az unió gazdaságának és versenyképességének növekedésére. A terület kapcsolódik a belső piac, a kereskedelem, az ipar, a környezetvédelem, sőt a külkapcsolatok ügyéhez is – tette hozzá. "Barroso leveléből örömmel értesültem arról, miszerint tagja leszek a lisszaboni stratégiát folyamatosan figyelemmel kísérő biztosok különbizottságának, amely azzal foglalkozik, hogy 2010-re az unió a világ legversenyképesebb térsége legyen" – szögezte le Kovács László.
Szerinte az tartja össze a két ország vezetőjét, hogy egyiküket sem szívesen fogadja egy demokratikus berendezkedésű, EU-s tagország, mint ahogyan a két országba sem látogatnak vezetők ezekből az országokból. Míg Putyin azt mutathatja fel, hogy az EU-ba is bejáratos, addig Orbán Viktor inzultálni tudja ezzel a lépéssel Brüsszelt. The post Kovács László az ATV-ben: a holland nagykövet szavaira muszáj volt reagálni appeared first on PolgárPortál. Forrás: Tovább a cikkre »
Az ellenzéki politikus példaként a Duna Stratégiát, a romaprogramot, valamint az energiabiztonság megteremtésének kezdeményezését hozta fel. Ezeket a kérdéseket mind a 27 tagállam fontosnak és támogathatónak tartja – mondta az MSZP alelnöke. Kovács László hozzátette: a szocialista párt ugyanakkor megpróbálja távol tartani a kormányt olyan döntések meghozatalától, amelyek a sikeres uniós elnökség útjában állnak, így szót emeltek többek között a médiatörvény ellen is. A volt külügyminiszter szerint "Orbán Viktort és kormányát Orbán Viktor és kormánya járatja le", nem pedig az MSZP által megfogalmazott bírálatok. A szocialista párt elnöke kijelentette: nevetségesnek tartja a Fidesz kommunikációját, mely szerint az MSZP áll a kabinetet bíráló külföldi sajtótermékek és politikusok mögött. A koronának a múzeumban a helye Kovács László a közönség kérdéseire válaszolva kifejtette: egy köztársaságban abszurd dolog a Szent Korona-tanra hivatkozni, és egyetért azzal a hozzászólóval, aki szerint a koronának a múzeumban és nem az Országgyűlésben lenne a helye.
Kovács szerint a külpolitikában az számít, hogy mit mond valaki, nem az, hogy mit gondol. Kiemelte: "A nagykövet olyat mondott itt, amire nem lehet nem válaszolni. Sose voltam csatározós külügyminiszterként, de erre én is felkaptam volna a fejemet. " A probléma viszont súlyosabb – véli a volt politikus –, mert Hollandia az EU alapítók között van, a magországok közé tartozik, amely elkötelezett a minél mélyebb integráció fontossága mellett. Orbán Viktor ugyanakkor ezt igyekszik gyengíteni, ahol lehet, és erősíteni a nemzetállami érdekeket. Emiatt kapott ilyen hírverést az ügy a volt külügyminiszter szerint. Ami igazán meglepte Kovács Lászlót, az, hogy a nagykövetnek a korrupcióról elmondott mondatai nem verték ki a biztosítékot a magyar kormánynál, a holland nagykövet nyilatkozatánál még megemlítette, hogy "Orbán Viktor akkor tért haza a horvátországi nyaralásából, talán ezért volt az első reagálás enyhébb, a második már annál erőteljesebb. Vlagyimir Putyin hétfői budapesti látogatásában a volt külügyminiszter nem talál kivetnivalót.
Kovács László: Putyinnal hergeli Orbán az EU-t Oroszország és Magyarország vezetői között az a közös pont, hogy egyiküket sem látják szívesen demokratikus berendezkedésű országban – jelentette ki Kovács László az ATV-nek adott interjújában. A volt szocialista külügyminiszter szerint a látogatással Putyin azt igazolhatja, hogy bejárása van Európába, Orbán Viktor pedig Putyinnal idegesítheti, hergelheti az uniót. Kovács László volt szocialista külügyminiszter az ATV-nek adott interjújában arról beszélt, Hollandia nem fog hivatalosan bocsánatot kérni volt nagykövete szavaiér t azon kívül, hogy a holland külügy elhatárolódott ettől az állásponttól. Ettől függetlenül leszögezte, a diplomáciában az számít, ki mit mond, és Gajus Scheltema szerencsétlen párhuzamával olyat állított, amelyre nem lehet nem reagálni. Kovács László elmondta, ő maga sem érti a volt nagykövet szerencsétlen kirohanását, és szívesen elbeszélgetne vele, valójában mit is gondolt. A szocialista politikus kitért arra, a diplomáciai villongás mögött mélyebb ellentétek húzódnak, hiszen Hollandia a az uniós alapítót tagjainak egyikeként nagyon komolyan veszi az integráció kérdését, míg az Orbán-kormány igyekszik azt gyengíteni a nemzetállamok javára.
A Királyi Palotára, vagy melyikre??? Nem az én definícióm az, hogy a "Vár" az nem egy bizonyos épület - képtelen vagy felfogni???? 2020. 19:05 Hasznos számodra ez a válasz? 9/20 A kérdező kommentje: De, a Budai vár az egy konkrét épület. Csak te nem bírod felfogni. 10/20 anonim válasza: 0% Na akkor mondd meg, hogy pontosan melyik az! S91-es tesztbusz belülről, a Budai Várban /2011.07.29/ - YouTube. MErt a hivatalos oldalak nem így tudják. :-DDDD Keress rá google képkeresővel, és mutasd meg nekünk tudatlanoknak, hogy mi az! :-D 2020. 19:34 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések:
A második világháborúval foglalkozó szekcióban például beleshetünk egy kibombázott lakásba. De képet kaphatunk arról is, hogy milyen egy lövészárokban állni. I. kerület - Budavár | Apró, de fontos részlet: megépítik a rámpát, ami a Vár Hunyadi úti bejáratához visz. Ha már betértünk a múzeumba akkor érdemes a Fegyvertár at is felkeresni. Itt egy tárlatvezetés keretében néhány középkori sisak másolatát is felpróbálhatjuk. Sőt a különféle kardokat, pisztolyokat és puskákat kézbe is vehetjük. utazás Magyarország budai vár látnivalók budai látnivalók
1. oldal / 4 A budai Várhegy déli végén a Duna fölé magasodó volt királyi palota épületegyüttese - újabb nevén: a Budavári Palota - a mai formájában a csak a 18-19. századig vezethető vissza. Ráadásul az eredeti arculat a második világháborúban elszenvedett károk helyreállítása során jelentős átalakításon ment át. Közismert azonban, hogy a jelenlegi épület sok évszázados "alapokon", a középkori magyar királyok palotája helyén áll. A középkori palota eredete sajnos a múlt homályába vész. Az írott források és a régészeti adatok gyér volta miatt az első budai palota felépítése máig sem időrendben, sem helyrajzilag nem pontosan behatárolható, így csak abban lehetünk biztosak, hogy építése Buda várának, illetve városának a tatárjárást követő alapítása után történhetett meg. Joggal feltételezhető, hogy a király által újonnan alapított, nagyszabású erődítményen belül királyi szálláshelynek is kellett lennie. Nemzeti Hauszmann program. Erről korábban éles szakmai viták folytak. Így - ha körültekintőek akarunk lenni - két, illetve három főbb álláspontot kell ismertetnünk, hozzátéve, hogy ezek egyike sem ad képet az első középkori budai királyi palota építészeti formájáról.
Alena Najda ukrán fotós március 6-án és 7-én menekült a háború elől Lviv környékéről Magyarországra. A vonatúton fotózta menekülttársait, a képeket pedig az Infostart rendelkezésére bocsátotta. A határt az magyar–szlovák–ukrán hármashatár közelében, Csapnál érte el, onnan Záhonyba ment tovább vonattal, majd hosszú út után Budapestre érkezett. "Március 6-án egy kis kézitáskával és egy hátizsákkal hagytam el Ukrajnát – írta Alena Najda. – Velem volt két shiba inu kutya, egy barátomhoz vittem őket. " A vasútállomáson hatalmas volt a tömeg, többen is a házi állataikkal keltek útra – tudtuk meg a beszámolójából. "Az emberek láthatóan féltek, nem tudtuk, mi vár ránk, a gyerekek sírtak, de mindenki kitartott, vártuk a vonatot. Hat órát álltam sorba, nagyon kedves és segítőkész asszonyokkal találkoztam, igaz, annyi dolgot kaptam, hogy meg se bírtam emelni. Az önkéntesektől ételt, vizet, sütiket kaptunk, ez nagy segítség volt, hiszen az emberek többségét nagy stressz érte, ilyenkor ezek a dolgok sokat számítanak" – idézte fel.
Sajnos azonban van egy erős felsőbb akarat, amit a közigazgatás szerveinek kérdés nélkül ki kell szolgálniuk, asszisztálva bármilyen mértékű romboláshoz. V. Naszályi Márta emlékeztetett, a kormány 1944 márciusát jelölte ki végdátumnak: ami előtte volt, az mind és kritikátlanul jó, amit utána emeltek, az egészében rossz. – Ez nem más, mint történelemhamisítás. Számos ház esetében a visszaépítést kizárólag azzal indokolják, hogy korábban ott állt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy valóban értékes is volt, és nem kellene figyelembe vennünk, hogy az elmúlt bő hét évtizedben tovább íródott a Vár történelme. – A PADME állítása szerint oktatási és konferencia-központot akarnak építeni, ami újabban a kormányzati kötődésű szórakozóhelyek fedőnevévé vált. De legyen bármi is a tervük a telekkel, nem feledkezhetünk el róla, hogy itt egy szerkezetét tekintve remekül alakítható épületet bontottak le ahelyett, hogy belső változtatásokkal a saját céljaik szerinti használatra alkalmassá tették volna. Vagyis hatalmas mennyiségű közpénzt fordítottak arra, hogy elpusztítsanak egy értékes ingatlant – mondta a polgármester.
A Matolcsy-féle alapítvány tulajdonában lévő ház hamarosan helyi védelmet kaphatna, ezért inkább gyorsan eltüntetik. A lebontott Diplomata-ház helyén a háború előtt ezen a telken álló három egyemeletes épületre emlékeztető együttest emelnek. A tervezési feladatokkal a RAPA Architects Kft. -t és felelős vezető tervezőjét, Reisz Ádámot bízta meg a PADME. Megkerestük az ügyben az alapítványt is, amelynek válasza lapzártánk után érkezett meg. – A Várnegyed építészeti képe a világháborúban és az azt követő években erőszakkal változott meg a bombázások és az azt követő elbontások miatt – írták levelükben. – Ez történt a Szentháromság téren, a Mátyás-templommal szemben lévő ingatlan esetében is. Az eredetileg itt álló történelmi épületeket a háborúban lebombázták, majd a romokat elbontották, és az üres telket a 80-as elején építették be a kor építészeti stílusában. Így az itt lévő, mára leromlott állapotú épület nem egy harmonikus, organikus építészeti-történelmi fejlődés eredménye. A PADME úgy döntött, hogy a tulajdonába került ingatlanon a Várnegyed történelmi arculatához, az UNESCO világörökségi környezethez illeszkedő stílusú épületrekonstrukciót valósít meg.