A Törvény alapelve, hogy a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer működtetése és fejlesztése az állam feladata. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer öregség esetén a biztosított részére, elhalálozása esetén a hozzátartozója részére egységes elvek alapján nyugellátást biztosít. Mi történik akkor, ha az állami Nyugdíjbiztosítási Alapból elfogy a pénz? A fent hivatkozott törvény úgy rendelkezik, hogy az állam a társadalombiztosítási nyugellátások kifizetését akkor is biztosítja, ha a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai meghaladják a bevételeket. Nyugdíj számítása 200 million. Ha a Nyugdíjbiztosítási Alap tervezett kiadásai meghaladják a bevételeket, a központi költségvetés a különbség összegét előirányzatként biztosítja. Mitől függ a nyugdíj nagysága, hogyan, mi alapján számítják ki a nyugdíjakat? A társadalombiztosítási nyugellátás a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem összegéhez és az elismert szolgálati időhöz igazodik. (A törvény szavait magyarra fordítva tehát a lényeg: az állami nyugdíj nagysága attól függ, hogy mennyi volt a keresetünk az életpályánk során és hány év szolgálati időt tudunk igazolni.
életnyugdíj eléréséhez. Ez a hosszú időszak azonban nem mindenki részére telt foglalkoztatással, jövedelemszerzéssel. A Tny. 22. Az öregségi nyugdíj összegének számítása 2020-ban. § (4) bekezdése meghatározza azokat a szabályokat, amelyeket arra az esetre kell alkalmazni, amikor nincs az előbbiekben meghatározott időszak teljes tartamára a nyugdíjhoz figyelembe vehető jövedelem. Az előírások szerint legalább az 1988. január 1-től a nyugdíj megállapítása időpontjáig terjedő idő fele részére kell keresettel rendelkezni. Ha ez a követelmény nem teljesíthető, a hiányzó időre eső napokra a keresetet, jövedelmet az 1988. január 1-je előtti legközelebbi időszak keresete, jövedelme alapján kell figyelembe venni. Ha ilyen jövedelem sem áll rendelkezésre, a nyugdíjhoz figyelembe vehető keresetként a nyugellátás megállapításának kezdő napjától folyamatosan visszaszámítva a hiányzó időre a minimálbér egy napra számított összegét kell figyelembe venni. Ily módon történik a nyugdíjigénylő által ténylegesen elért, ennek hiányában a minimálbérrel pótolt jövedelmek összegyűjtése az ellátás kiszámításához.
Ezekről a lovakról úgy tartották, hogy vért izzadnak. A kínaiak általában a legkeresettebb termékükért, a selyemért cserébe kapták a lovakat, ez lehet az oka, hogy a lónak és a selyemnek mind a mai napig ugyanaz a számláló szava. A lovak védelmező isteneként Mawang-ot ("a lovak fejedelme") tisztelték. Kultusza az ősi időkbe nyúlik vissza, és eredetileg egy csillagkép megtestesülésének tartották, aki eldönti a lovak sorsát. Mawang-ot tisztelték a katonák (lovasok) és a lótartó gazdák. Mawang-ot Mazu ("a lovak őse") néven is tisztelték. A templomokban háromarcú lényként ábrázolták. Születésnapján, a 6. holdhónap 23. napján áldozatot vittek, és a templomokban még színházi előadást is tartottak a tiszteletére. Ember a természetben - 5. osztály | Sulinet Tudásbázis. Az ókori mitológiában jelenik meg a nyolc híres paripa. Ezek a lovak Mu király (i. 10. század) lovai voltak: Veres Paripa, Sebeslábú Ráró, Fehér Hűséges, Kereketátlépő, Hegyek Fia, Hatalmas Sárga, Verestarka és Zöld Fül. Némelyik ló a nyolc közül úgy vágtázott, hogy lába nem érte a földet, mások a madárnál is sebesebben száguldottak, illetve egyetlen éjszaka tízezer mérföldet tettek meg, de az egyiknek még szárnya is nőtt, így repülni tudott.
századtól Kínában használt kistermetű mongol lófajta "feljavítására". A kínai szakirodalom a kengyelt kínai találmánynak mondja. Nem párosan, hanem csak a ló egyik oldalán helyeztek el kengyelt, amelyet vasból kovácsoltak. (Egy Nyugati Han-dinasztia kori [265- 316] sírból előkerült egy agyag lovasfigura, kengyellel. ) Az első kengyelpár 322-ből maradt fenn, szintén egy sír agyaglovasán. Ekkor már valószínűleg a lovas biztosabb ülésének segítése volt a célja és hogy lehetővé tette a megtámasztást és a nyeregből való felemelkedést. A 4. századtól a kengyel elterjedt Ázsiában, és valószínűleg a nyugat felé zúduló népvándorlás hulláma vitte magával Európába is. (6-7. A ló eredete - Lófajták, lótenyésztés. század) - Fodor István
A ló háziasításának pontos idejére és helyére vonatkozóan nincs általánosan elfogadott elmélet, így lehetséges, hogy egyidejűleg több helyen történt. A szakértők nagy része azonban valószínűnek tartja, hogy a ló háziasításának folyamata Közép-Ázsiában kezdődött, a korai civilizációk idején, nagyjából i. e. 4000 évvel ezelőtt, majd a mai Dél-Oroszország, illetve Mezopotámia területén folytatódott. Bizonyítható, hogy a körülbelül ötezer évvel ezelőtt virágzó botaji kultúrában -a mai Kazahsztán területén-már foglalkoztak lovakkal (8. Paci-Csoda - A lovak csodálatos viláda ^^ - G-Portál. ábra). A lovat kezdetben húsáért és tejéért tartották, később azonban a nomád lótartók rájöttek, hogy felszerelések, sőt emberek szállítására is alkalmas, így elkezdték málhás lovakként használni. A kerék mezopotámiai, hétezer évvel ezelőtti feltalálásának köszönhetően a ló fogatban való használata is elterjedt. Nyugat-és Közép-Európában mintegy i. 700 óta, a vaskortól használják a lovat hátaslóként. 2005-ben mitokondriális DNS-vizsgálatot (mtDNS) és Y kromoszóma vizsgálatokat végeztek számos mai lófajta és 5300 éves lócsontok felhasználásával.
A nyolc paripa a kínai költészet és piktúra egyik állandó és kedvelt témája. Képeken olykor látni, amint egy lóra egy majom kapaszkodik fel (ma shang feng hou) ábrázolnak, amelynek szimbolikus jelentése, hogy "nyomban (mashang) emelkedj (feng) grófi rangra (hou)". A régi Kína leghíresebb festőjének, aki mesterien festett lovakat az olasz jezsuita, Giuseppe Castiglione számított, aki a 18. század első felében három császár udavari festője is volt. A 20. században Xu Beihong-ot tartották a lófestés legnagyobb mesterének. A ló Kínában Kínában valószínűleg Kr. e 3000 és 2300 között háziasították a lovat. Ázsiában először Kínában húzott a ló harci szekeret (Kr. 1450 és 1050 között). A ló erejét legjobban kihasználó szügyhámot is valószínűleg Kínában találták fel a Hadakozó Államok korában (Kr. 475-221). A Han-dinasztia (Kr. 209-től a 8. századig) korának kocsiábrázolásain látható, hogy nehéz kocsit akár 6 személlyel is el tudott húzni Kínában egyetlen ló, míg másutt a világon könnyebb kocsit egy-két személlyel csak több ló bírt el.
Színe: legelterjedtebb a szürke és a sárga, de pej, fekete is egyre nagyobb gyakorisággal fordul elő. HASZNOSÍTÁSA Intelligens, kitartó, szelíd, könnyen kezelhető. Ezen tulajdonságai miatt ideális hobbiló. Gyors, kitartó, emiatt a távlovagló versenyeken nagy számban szerepelnek arab származású egyedek. Több országban a galopp pályákon rendeznek rendszeresen arab futamokat is. Szélesebb körű kipróbálása kiváló használati tulajdonságainak megőrzése érdekében is szükséges lenne, mivel sok helyen már csak show bírálatok céljaira, küllemre tenyésztik, s félő, hogy ez hosszú távon egyéb értékeinek elvesztésével járhat. ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAI, FELHASZNÁLÁSA A fajta rendkívül egységesen örökít. Ez több száz éves fajtatiszta tenyésztésének következménye. Kitűnő regenerátor, amikor egységes örökítésű, küllemi egyedek előállítása az igény. Mindent átütő örökítő erejét csak acélossága, kitartása, igénytelensége, temperamentuma múlja felül. Megjelenésében minden lófajták legnemesebbike. A nem teljesítménysportokban univerzálisan használható fajta.
Éjszaka a ménes összegyűlik és kb. négy órát alszik. A kancák egymást ápolják, tisztogatják, gyakran állandó partnert választva ehhez a művelethez. A kancacsikók és méncsikók egyaránt elhagyják a szülőcsoportot, amikor elérik az ivarérett kort. Gyakran a domináns mén űzi el őket. A kancacsikók általában új ménest keresnek, melyhez csatlakozhatnak és amelyben ezt követően szaporodhatnak. A méncsikók általában összeállnak és egy vagy két évet kisebb hímcsapatokban töltenek el. Körülbelül 5 éves korukra a mének elhagyják a hímcsapatot és megpróbálnak szert tenni egy már létező ménesre, megküzdve a domináns ménnel, vagy elhajtanak egy vagy több kancát egy másik mén háreméből vagy a csatangoló fiatal kancacsikókat gyűjtik maguk köré. A Przewalski-lónak 66 kromoszómája van, a házi lónak pedig csak 64, ennek ellenére a Przewalski-ló és a házi ló keresztezhető, melyből 65 kromoszómájú termékeny csikók jönnek világra. Jelenleg nem eldöntött, hogy a Przewalski ló és a háziló egyazon fajhoz tartozik, vagy sem.
A különbség a fogatolás módjából eredt, amelyre a példát a kínaiaknak az adhatta, hogy a kínai folyókon és csatornákon gyakran emberek vontatták a partról a hajókat, és kitapasztalták a hevederek optimális elhelyezését a testen. Ezt alkalmazták a lovak fogatolásánál is, amivel "forradalmasították" a ló erejének felhasználását. A szügyhám Kínából terjedt el a belső-ázsiai népek közvetítésével később - a középkorban - Európában is. A lovaglást azonban nomád szomszédaiktól vették át a kínaiak. (Ezt mutatja a híres agyaghadsereg - Kr. e. 210 - lovasainak felszerelése és a szibériai Pazirik - Kr. 5. század - lovas leleteinek hasonlósága. ) A hunok vagy hsziungnuk ismételt támadásai (Kr. 4. századtól) ösztönözték Kínában a lovas harcmodor, a könnyűlovasság kialakulását, amellyel sikeresebben vették fel a harcot a lovas támadókkal. Emiatt vették át az íjjal és nyíllal való harc módszerét és a nyereg használatát (Kr. 7. századtól), és megkezdték a lovak tenyésztését és nemesítését. Kínai "lószerző" expedíciók indultak a mai Turkesztán területére, hogy onnan "vért izzadó mennyei lovakat", tarpánokat, türk lovakat hozzanak a Kr.