A könyvben egy tökéletes hős, mégis esendő ember járja vándorútját: katona, stratéga és szerelmes. Amikor elindul, pontosan tudni véli, kiért és hogyan áldozná fel akár az életét is: az egyetlen nőért, akit szeret, és harcban egy távoli zsarnok ellen. Azonban mire elérünk a történet végéhez, a leghatalmasabb küzdelmekhez, már egészen mások a céljai. Mást kíván megmenteni, másként és más léptékben látja saját életét és annak szereplőit is, s úgy tűnik, azért hal majd meg, hogy egész világára újra béke köszönthessen. De vajon nem érdemelne-e hősi vég helyett inkább jutalmul kapott, igazi boldogságot?... A könyv A Mars katonájá ról szól, s hetedik tagja Edgar Rice Burroughs híres fantasztikus kalandregény-sorozatának, a Mars-ciklusnak. A regény magyarul most jelenik meg először. Edgar Rice Burroughs (1875-1950) sokak számára pusztán Tarzan megteremtője, ám az amerikai szerző sokkal több volt ennél. 1911 és 1941 között publikált, tízkötetes, a Barsoomon, vagyis a Marson játszódó kalandos science-fiction-sorozata nemcsak remek olvasmány, de óriási hatást gyakorolt az angolszász sci-fi aranykor szerzőire is Ray Bradburytől Arthur C. Clarke-on át Robert Heinleinig.
edgar-rice Edgar Rice Burroughs 1875. szeptember 1-én született az Amerikai Egyesült Államokban (Chicago). Amerikai sci-fi, kalandregény és western író. Főbb művei: A Mars-sorozat, A Tarzan-sorozat, A Pellucidar-sorozat, A Venus-sorozat, A Caspak-sorozat Edgar Rice Burroughs Tarzan alakjának megteremtője. Pályafutása nehezen indult, volt aranyásó, könyvelő, bolti eladó, beszállító, vasúti rendőr, ám egyik munkában sem találta meg önmagát. Harmincöt éves korában kezdett el novellákat írni, melyek egy magazinban jelentek meg. Véletlenül akadt rá egy ponyvamagazinra és úgy gondolta, ilyet ő is tudna írni, így szerencsét próbált. Sikerrel járt, a Tarzan-sorozat hatvan nyelven és közel nyolcvanmillió példányban jelent meg. Edgar Rice Burroughs 1950. március 19-én hunyt el az Amerikai Egyesült Államokban (Encino, Kalifornia), 74 éves korában. Antológiában szereplő, az elérhető kötetei.
Edgar Rice Burroughs lenyűgöző Barsoom-regényciklusának kezdő darabjából, az 1912-ben megjelent Mars hercegnőjéből készült 2012-es film, a John Carter röpítette ismét az érdeklődés középpontjába Burroughs összetett marsi világát. S mivel a film átütő siker volt, nem kell sokat ecsetelni Burroughs összetett marsi világát, vessük is bele magunkat az... bővebben Szállítás: e-könyv: perceken belül A termék megvásárlásával kapható: 119 pont 5% 2 490 Ft 2 365 Ft Kosárba Törzsvásárlóként: 236 pont 3 999 Ft 3 799 Ft Törzsvásárlóként: 379 pont 4 490 Ft 4 265 Ft Törzsvásárlóként: 426 pont 4 699 Ft 4 464 Ft Törzsvásárlóként: 446 pont Események H K Sz Cs P V 28 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 29 30 31 3
Géresi Vendel; Fővárosi, Bp., 1917 után Mars hadura; ford. Havas József; Fővárosi, Bp., 192? (A fantázia mesterei) Thuvia, a Mars leánya; ford. Havas József; Fővárosi, Bp., 1928 A Mars hercegnője; ford. Kádár Tamás; ILKV, Bp., 1990 A Mars ura; ford. Kádár Tamás; ILKV, Bp., 1991 A Mars istenei; ford. Bezeczky Gábor; ILKV, Bp., 1991 Thuvia, a Mars lánya; ford. Kádár Tamás; ILKV, Bp., 1992 A Mars sakkjátékosai; ford. Kádár Tamás; InfoGroup, Bp., 1995 A Mars hercegnője. A Mars-ciklus 1. része; ford. Szántai Zsolt; Szukits, Szeged, 2012 A Mars géniusza. A Mars-ciklus 6. Habony Gábor; Szukits, Szeged, 2012 A Mars katonája. A Mars-ciklus 7. Habony Gábor; Szukits, Szeged, 2013 Képgaléria [ szerkesztés] A Princess of Mars (1912) A Mars hercegnője (1917) The Gods of Mars (1918) The Warlord of Mars (1919) Thuvia, Maid of Mars (1920) The Chessmen of Mars (1922) Amazing Stories Annual (1927) John Carter and the Giant of Mars (1941) The Black Pirates of Barsoom (1941) Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Mars-ciklus Barsoom Edgar Rice Burroughs Mars-regényei magyarul További információk [ szerkesztés] Mars-ciklus – Barsoomi kalandok – Edgar Rice Burroughs Mars-regényei A Mars hercegnője – Szukits Könyvkiadó
Bővebb ismertető Edgar Rice Burroughs lenyűgöző Barsoom-regényciklusának kezdő darabjából, az 1912-ben megjelent Mars hercegnőjéből készült 2012-es film, a John Carter röpítette ismét az érdeklődés középpontjába Burroughs összetett marsi világát. S mivel a film átütő siker volt, nem kell sokat ecsetelni Burroughs összetett marsi világát, vessük is bele magunkat az élményekbe. A Mars istenei a Barsoom-regényfolyam második darabja, melyet Havas József kitűnő fordításában olvashatunk.
A könyv megvásárlása után automatikus e-mailt küldünk a részletekkel! Az amerikai Ulysses Paxton egy francia csatamezőn esik el, ám felébredve egy idegen bolygó különös tudósának fogságában találja magát. Paxton ideális tanítványnak bizonyul, mert a Marson nem fűzi kötelék senkihez, így a tudós reményei szerint sosem fog elfordulni tőle és hivatásától. Hivatásától, amelynek űzése közben Ras Thavas emberek és állatok agyával kísérletezik. Azonban a Földről jött Paxton sokban hasonlít John Carterre, Barsoom hadurára, és úgy dönt, hogy véget vet a gonosz praktikáknak... "A Tarzan könyvek szerzője, Edgar Rice Burroughs az első Marsra vetődő harcosról szóló munkáját pontosan száz évvel ezelőtt írta, a történet népszerűsége azonban máig töretlen.
2011 -ben szintén a tradíciókkal szemben egy állami iskolában kezdte meg tanulmányait. [6] Első hivatalos szereplésére 2006. októberében került sor, amikor nagyapjával letette a koppenhágai állatkert elefántházának alapkövét. Az elefántokat a thaiföldi uralkodópár ajándékozta a dán királyi családnak utolsó látogatásuk alkalmával. [7] 2010. június 19 -én részt vett keresztanyja, Viktória svéd királyi hercegnő esküvőjén. [8] Források [ szerkesztés] Keresztély dán herceg ősei 16. Henri de Laborde de Monpezat 8. André de Laborde de Monpezat 17. Henriette Hallberg 4. Henri de Laborde de Monpezat 18. Maurice Doursenot 9. Renée Yvonne Doursenot 19. Marthe Gay 2. Frigyes koronaherceg 20. X. Keresztély dán király 10. IX. Frigyes dán király 21. Mecklenburg–Schwerini Alexandrina 5. Margit dán királynő 22. VI. Gusztáv Adolf svéd király 11. Svédországi Ingrid 23. Connaughti Margit 1. Keresztély herceg 24. Alexander Donaldson 12. Peter Donaldson 25. Jean Stevenson 6. John Dalgleish Donaldson 26. John Dalgleish 13.
1898. április 26 -án feleségül vette Lujza hessen-kasseli hercegnőt. Hat gyermekük született: VIII. Frigyes dán király ( 1843 – 1912) Alexandra brit királyné ( 1844 – 1925) I. György görög király ( 1845 – 1913) Marija Fjodorovna orosz cárné ( 1847 – 1928) Tíra dán királyi hercegnő ( 1853 – 1933) Valdemár dán királyi herceg ( 1858 – 1939) Származása IX. Keresztély dán király ősei 4. Frigyes Károly Lajos schleswig-holstein-sonderburg-becki herceg 2. Frigyes Vilmos schleswig-holstein-sonderburg-glücksburgi herceg 5. Friederike Amalie von Schlieben grófnő 1. Keresztély dán király 12. II. Frigyes hessen-kasseli tartománygróf 6. Károly hessen-kasseli tartománygróf 26. György brit király 13. Mária hessen-kasseli tartománygrófné 27. Karolina brit királyné 3. Lujza Karolina hessen-kasseli hercegnő 28. VI. Keresztély dán király 14. V. Frigyes dán király 29. Zsófia Magdolna dán királyné 7. Lujza hessen-kasseli tartománygrófné 30. György brit király (=26) 15. Lujza dán királyné 31. Karolina brit királyné (=27) Előző uralkodó: VII.
Ezzel két évig tartó polgárháború robbant ki (az ún. grófviszály) a protestánsok és katolikusok között. A grófviszály [ szerkesztés] III. Keresztély pecsétje Oldenburgi Kristóf elsősorban Dánia nyugati és északi részeinek támogatását élvezte, míg Keresztélynek Jütland volt a hátországa. 1534-ben Jütland északi részén a katolikus parasztok egy bizonyos Clement kapitány vezetésével fellázadtak és sorra fosztották ki a protestáns nemesek kastélyait. Miután a helybeli nemesek seregét a felkelők szétverték, Keresztély a kipróbált hadvezért, Johan Rantzaut küldte német protestáns zsoldosokkal megerősített hadával a parasztok ellen. Clement kapitány északra menekült és Aalborg megerősített városában keresett menedéket. Rantzau katonái rohammal bevették a várost és a többnapos fosztogatásnak háromezren estek áldozatul. Clementnek sikerült elmenekülnie, de pár nappal később elfogták és lefejezték. A skånei lázadók ellen Keresztély a protestáns svéd király, I. Gusztáv segítségét kérte. A svéd csapatok végigpusztították a vidéket, Loshultnál nyílt csatában legyőzték a parasztok seregét és földig rombolták Helsingborg várát.