1:0 -ás vereséget szenvedett Észak-Macedóniával szemben és kiesett az Európa-bajnoki címvédő olasz labdarúgó-válogatott a csütörtöki világbajnoki pótselejtezős mérkőzésén. A kiesést jelentő kudarc után az a legnagyobb olasz lapok címlapjaiból szemezgetett. "Fuori Dal Mondo" - virít a legnagyob olasz sportnapilap, a La Gazzetta Dello Sport pénteki címlapján. Olaszország 1-0-ra kikapott Észak-Macedóniától, így búcsút inthetett a katari világbajnokságnak. Palermóban a 92. perc okozta a vesztüket, így a Wembley hősei otthon maradnak és nem utazhatnak a vb-re. A "Wembley hősei" jelzővel a tavaly nyári Európa-bajnoki győzelmükre utal a hazai szaklap, amely kiemeli, hogy ez sorozatban a második alkalom, amikor lemaradnak a világbajnokságról. A Gazzetta internetes oldalán egyenesen katasztrófáról írnak, és arról, hogy az északmacedónok késői góljukkal egyenesen gúnyt űztek a semmit nem mutató válogatottjukból. A Tuttosport azúrkék háttéren fehér betűkkel szintén az "Olasz katasztrófa" címet választotta az összefoglalójáak címéhez.
Rossi csatlakozott a szurkolókhoz: a VAR-t bírálta Marco Rossi, magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya elégedett a mieink teljesítményével a Szerbia ellen 1-0-ra elvesztett mérkőzésen, szerinte nem érdemeltünk vereséget, mert a vendégek győztes találatát kezezés előzte meg. Szoboszlai lábában maradt a csattanó, elveszette idei első meccsét a magyar válogatott A magyar labdarúgó-válogatott egy szerencsétlen öngóllal 1-0-ra kikapott a vendég szerb csapattól a Puskás Arénában rendezett csütörtöki barátságos mérkőzésen. Marco Rossi szövetségi kapitány csereként két újoncnak adott játéklehetőséget Ádám Martin és a honosított Callum Styles személyében. A magyar válogatott kedden az északír… Mancini élete csalódásaként élte meg az olaszok kiesését Roberto Mancini szövetségi kapitány élete csalódásaként élte meg, hogy az Európa-bajnok olasz válogatottja 1-0-ra kikapott a vendég Észak-Macedóniától a csütörtöki pótselejtezőn, így sorozatban másodszor lemaradt a labdarúgó-világbajnokságról.
Élete: Arany János (1817–1882) a Bihar megyei Nagyszalontán született 1817. március 2-án. Gyulai Pálnak írott önéletrajzi levelében 1855-ben így ír: "... apám kevés földdel s egy kis házzal bíró földmíves volt. Apám György, anyám Megyeri Sára. Szüleim már mindketten öregek, mikor születtem, s én egyetlen fiok... " A család tizedik gyermeke volt, de testvérei közül csak Sára nővére érte meg a felnőttkort. A hét fiú és egyetlen leánygyermek halálát a családban örökletesnek számító tüdőbaj és egyéb betegségek okozták. A kései gyermeket óvták mindentől, ami ártalmas lehet: "Szerettek is az öregség minden vonzalmával, mindig körükben tartottak, és rendkívül vallásosak lévén, e hajlam rám is korán elragadt... " (Arany református vallású volt. ) A betegségre hajlamos ifjú, talán gyenge fizikai adottságai következtében, koránál mindig komolyabbnak tűnt, visszahúzódó személyisége, érzékeny és félénk viselkedése meghatározta sorsát. János meg a testvérei. A szegényes életkörülmények ellenére Arany családja nemesi származású volt, a nemesi címet I. Rákóczi György erdélyi fejedelemtől kapták 1634-ben (Arany János fia, László 1889-ben publikálta a nemességet tanúsító dokumentumokat).
Betegségének meg-megújuló rohamaival egyre nehezebben birkózott meg. 1881-ben még hozzáfogott a Csaba királyfi folytatásához, de a munka befejezetlen maradt. Arany János élete - Arany János élete - vers.hu. 1882. október 22-én halt meg Pesten 65 éves korában. Voinovich Géza: Arany János életrajza I-III., Bp., 1929-38 emző Piroska: Arany János napjai, Bp., 1957 Barta János: Arany János, Bp., 1953 (In: Nagy magyar írók sorozat) Keresztury Dezső: "Csak hangköre más", Szépirodalmi, Bp., 1987
De már akkor a gazdának annyira megtetszett Jánosunk macskája, hogy egyre azon nyakurászta a leszeklegénykét, mennyiért adja el. Az meg rávágta hogy Nem alább, Három ló, Hat akó Bor! A gazda megvette a macskát. Megy haza a mi Jánosunk a három lóval, hat akó borral, kérdik a testvérei, akik Jánost lütyünek tartották, hogy jutott hozzá. János azt mesélte, hogy egy tehén bőréért cserélte. Szaladtak a testvérek, levágták a tehenüket, vitték a bőrét a gazdához. De az puskával kergette el a házától őket, nehogy tehénbőrt akarjon venni, mert a mindentudó se vált be. Hiába ütötte a Jánostól vásárolt macskát, egy kukkot abból többet ki nem tudott verni. Na, de csalódásukban meg irigységükben mégis Jánosra haragudtak a testvérek, egy csapással agyonütötték a feleségét. János úgy tett, hogy nem is nagyon bánja, fogta az asszonyt, kivitte a hetipiacra, úgy ültette a kofák sorába, egy kis zöldségegyetmásos garabollyal előtte, s mintha varrna. Ült, varrt. Irodalom - 10. osztály | Sulinet Tudásbázis. Arra megy egy ember, kérdezi az agyonütött asszonytól, hogy mit árul a garabolyban, de mivel az nem válaszolt, meglökte, amitől az asszony a sámliról a földre esett.
Az 1845-ös Bihar megyei tisztújítás erőszakos eseményei számítanak "ihlető" élménynek. A megyei közigazgatás és a nemesi politizálás maradiságának kigúnyolása a fő tárgya művének. (Az eset jelentőségét mutatja, hogy Arany mellett Jókai is felhasználta az történetet A kőszívű ember fiai című regényében. ) A munka elkészítésének idején értesült a Kisfaludy Társaság vígeposzpályázatáról, amelyre elküldte az elkészült művet. A bíráló bizottság neki ítélte a 25 arany pályadíjat. Az elveszett alkotmány azonban nem hozott igazi írói hírnevet a költőnek, nyomtatásban csak 1849-ben jelent meg. Toldi: A valódi sikert a következő év hozta meg. 1846-ban a Kisfaludy Társaság újabb pályázatára írta meg Toldi című művét. 1847-ben vált ismertté neve, amikor megkapta a felemelt pályadíjat (100 arany). A hirtelen népszerűség talán legnagyobb hozadéka Petőfi barátsága. Ebben az évben kezdte írni a Toldi estéjé t is. 1848 márciusát Arany otthon töltötte, tollával és szellemével azonban a liberális eszméket követte.
Lelkiismeret-furdalása és vágyai örökös harcban álltak egymással. 1836 őszétől 1839 elejéig "corrector"-ként (az igazgató helyettese) dolgozott Nagyszalontán, és másodtanítóként magyart és latint oktatott. 1839-ben lemondott tanítói állásáról, először nevelő volt egy jómódú családnál, 1840 tavaszán pedig másodjegyzői állást vállalt Nagyszalontán. Anyagi helyzete némileg rendeződött (az álláshoz szolgálati lakás is járt). Házassága, családja: Ugyanez év november 19-én megházasodott. Felesége Ercsey Julianna, nála egy évvel idősebb leány (Ercsey ügyvédnek és cselédjének, Szakmári Erzsébetnek törvénytelen gyermeke). 1841-ben született leányuk, Juliska, 1844-ben fiuk, László. 1842-ben volt debreceni diáktársa lett a szalontai iskolaigazgató, Arany az ő inspirálására kezdett újra foglalkozni a "szellemi tudományokkal", ő beszélte rá a görög szerzők és Shakespeare fordítására. 1843-ban az Esterházy-per kapcsán néhány napot Pesten, Pozsonyban és Bécsben töltött. Az elveszett alkotmány: Írói pályája – néhány hírlapi cikk után – 1845-ban indult Az elveszett alkotmány című vígeposzával.