Anjou Hedvig lengyel királynő, I. Nagy Lajos király legkisebb gyermeke 1374. február 18-án született és 1399. július 17-én hunyt el Krakkóban. 1384. október 16-ától Lengyelország királya (királlyá koronázták, mivel a lengyel jog nem ismerte el a királynő jogát az uralkodás örökítésére), majd 1386-tól Litvánia nagyhercegnője. Hedvig volt az Anjou-ház magyar ágának utolsó uralkodója. A lovagkirály, I. Szent Hedvig | Napjaim. Anjou Lajos (1342–1382) és Kotromanics Erzsébet 1353-ban kötött házassága sokáig gyermektelen volt. Az 1370-es évek gyermekáldással kezdődtek, azonban csak leányok születtek: Katalin, Mária és Hedvig. Az uralkodó 1382-ben bekövetkezett halála után a magyar trónt idősebb életben maradt lánya, Mária, később I. Luxemburg Zsigmond felesége örökölte. A lengyel trónt, amelynek Mária ugyancsak várományosa volt, húgának, Hedvignek engedte át, mivel a Lengyelországba költözést a helyettes kormányzó, és főként Erzsébet anyakirályné elutasította (a lengyelek még I. Lajos idejében kikötötték a trónt öröklő utód kötelező Lengyelországba költözését).
László 1386. február 12-én érkezett Krakkóba, s három nap múlva testvéreivel és kíséretével együtt megkeresztelkedett. Február 18-án megtartották az esküvőt. A Habsburgok, kiknek reményei ezzel szertefoszlottak, hamis híreket kezdtek terjeszteni Vilmos és Hedvig korábbi együttéléséről. Hedvig a Wawel katedrálisában a papság és Bodzanta érsek jelenlétében nyilvánosan visszavonta a gyermekkorában tett házassági ígéretét. VI. Orbán pápa személyesen vizsgálta ki az ügyet, nemcsak a lengyelektől kapott jelentés alapján, hanem legátusa, Maffiolo Lampugnano érsek által is, akit csak ezért küldött 1386-ban Lengyelországba. Később Bonaventura padovai bíboros is vizsgálatot folytatott. Jagelló Hedvig lengyel királyi hercegnő – Wikipédia. A pápa, meggyőződvén Vilmos vádjainak alaptalanságáról (miután Vilmos meg se jelent Rómában a kánoni tárgyaláson, melyet ő kezdeményezett), 1388. április 18-án bullát intézett Jagelló Lászlóhoz. Ebben dicséri megtérését és szól a házasságáról, melynek érvényességéhez nem fér kétség. Orbán szívélyes kapcsolatot tartott fenn később is a királyi párral, utóda, IX.
Hedvig 1384-ben érkezett Lengyelországba, ahol Krakkóban a lengyel egyház feje, a gnieznói érsek királynővé koronázta. A kortársak szerint Hedvig őszintén szerette jegyesét, Vilmost, akit viszont a lengyelek nem voltak hajlandók királyuknak elfogadni. Ebben a helyzetben a litván nagyfejedelem, Jagelló megkérte Hedvig kezét. Lengyelország és Litvánia között már régóta fegyveres konfliktus zajlott, amit még súlyosabbá tett, hogy a litvánok még pogányok voltak. A Litván Nagyfejedelemség akkoriban Kelet-Európa egyik legerősebb állama volt, területe sokszorosa a mai Litvániának. A házasság megoldotta volna a két ország konfliktusát. Hedvig nehéz helyzetbe került. Vilmos herceg megpróbált eljutni Krakkóba, de a lengyelek elűzték. Hedviget semmiféle vonzalom nem fűzte a nála jóval idősebb Jagellóhoz, de miután mélyen vallásos volt, Isten akaratát látta abban, hogy a litván népet elvezesse a kereszténységhez. Hedvig lengyel kiralyneő magyar. Így végül beleegyezett a házasságba, azzal a feltétellel, hogy Jagelló és népe felveszi a kereszténységet, a pápa pedig megsemmisíti Vilmossal kötött gyermekkori házasságát.
Ugyanakkor a kegyes Jadwiga király(nő)t Lengyelország nemcsak szentként, hanem nagybecsű uralkodójaként is tiszteli. Hedvig Wawel-beli carrarai fehér márvány síremléke – Antoni Madeyski lengyel szobrászművész alkotása 1902-ből – ma is a lengyelek és a magyarok közös zarándokhelye. Anjou Hedvig Bíbor trónon, hófehér ruhában, Beteg virágként lehajtva fejed – Miért, miért sírsz bánatos királynő, Mi kín emészti fájó kebeled?!... A régi bú, a régi szenvedés Itt is szívedbe vágja körmeit? Avagy tán csak e csillogó arany Káprázatán fakadnak könnyeid? – Ah mennyi fény! minő gazdag levél! Hedvig lengyel kiralyneő filmek. Vagy hát a fénnyel itt is nő az árny?... Miért, miért sírsz szép királyleány?!... *** Királynő voltam, kincsem, koronám Itt, itt viselém belől szívemen... Győzelmes valék, gyönge arcomon Két rózsa volt hódító fegyverem... S mint meghódíték: egy világ vala – Oh uralkodtam én egy szív felett! Uralkodtam, mint a nap a földön; Csak hogy rászórjak minden meleget... Atyám vitéz volt, – nagy Lajos király – S Lengyelhon trónját szerzé meg nekem... Oh mért nem kunyhót, egy kicsi kunyhót Édes hazámban, szülőföldemen?!...
Itt tehát azon, Haimburgban, 1378 június 15-én kelt levélre hivatkozik, melyet előbb idéztünk, és amelyben benne foglaltatik az is: cum ad duodecimum annum pervenerit. Hedvig lengyel királynő. Két lehetőséggel állunk itt szemben: vagy hogy a német kanczellár, ki ezen levelet szerkesztette, nem nézte meg pontosan az előbbi, 1378 június 15-én kelt levél időmeghatározását, mely 1379-tól számítja szent György napjait, és tévedett; vagy hogy gazdája érdekében szántszándékkal tévedni akart. A másik lehetőség az, hogy Nagy Lajos király tekintvén leánya gyors testi fejlődését, a várakozás éveit egygyel megrövidíthetni hitte. Hogy e két fölvét közül az utóbbi a kevésbbé valószinű, azt a következőkből gyanítom: 1. Mert özvegy Erzsébet anyakirálynő, midőn a Sieradzban, 1383 februárius végén egybegyűlekezett lengyel uraknak megígérte, hogy Hedviget elküldi nekik Krakóba, kit husvétkor meg is koronázhatnak már, ezen ígéretét azon föltételhez kötötte, hogy a koronázás után megint visszaküldjék leányát, minthogy annak még három évig szüksége van az anyai nevelésre.
Történelemtanár a bemenethez feltétel nélkül elfogadott szak: történelemtanári főiskolai szintű szak Vizuális- és környezetkultúra-tanár a bemenethez feltétel nélkül elfogadott szakok rajztanári főiskolai szintű szak, vizuális kommunikáció tanári főiskolai szintű szak Pedagógiatanár a bemenethez feltétel nélkül elfogadott szakok: főiskolai pedagógia szak, egyetemi pedagógia szak, művelődésszervező főiskolai szak (tanári végzettség mellett), művelődésszervező egyetemi szak, pszichológia főiskolai szak (tanári végzettség mellett), pszichológia egyetemi szak. Tanári mesterszak 5 féléves képzés Előzményként elfogadott alapszakok, kritérium ismeretkörök és kreditértékek: a) a bemenethez feltétel nélkül elfogadott alapszakok ének-zene alapszak; ének-zenetanár főiskolai szak; ének-zenetanár, karvezetés főiskolai szak; ének-zene, egyházzene főiskolai szak; ének-zene-, népzenetanár főiskolai szak; ének-zenetanár, karvezetés egyetemi szak.
A szakpárban történő előrehaladás érdekében arányos elosztásban, legalább 150 kreditet kell összegyűjteni a képzés első három évében. A rövidebb és hosszabb idejű tanárképzésben is mesterfokozatot lehet szerezni. Amennyiben az adott tanári szakképzettségből van általános iskolai és középiskolai tanárképzés is, akkor a közös három éves alapozó szakasz végén kell a hallgatónak eldönteni, hogy a két tanári szakképzettség mindegyikét általános iskolai tanárszakként, vagy középiskolai tanárszakként, vagy egyet általános iskolai és egyet középiskolai tanárszakként kíván-e elvégezni. Tehát ezen szakképzettségek esetén, jelentkezni csak a (10 féléves) általános iskolai szakképzettségre lehet. A jelentkezőknek szóbeli pályaalkalmassági vizsgán is részt kell venniük, melynek időpontjáról írásbeli értesítést kapnak. A pályaalkalmassági vizsgálat célja: a szóbeli alkalmassági vizsgán, a jelölttel való személyes találkozás során, a tanárképzésre jelentkező pályaképéről, személyes motivációiról, habitusáról, kommunikációs készségéről, pedagógiai elképzeléseiről való tájékozódás.
Szakkártyák a 2022/2023-as tanévben meghirdetett képzésekhez ■ Kattints a szakok neveire a további információkért! ■ Online nyílt napunk videói IDE kattintva tekinthetőek meg! Kérdés esetén bátran fordulj hozzánk!