A csodák világa: fekete lyukak, féregjáratok, időutazás Tartalmazhat-e a tér egy tartománya a semminél is kevesebbet? Józan eszünk azt mondatja velünk, hogy ez lehetetlen, hiszen ha minden anyagot és sugárzást eltávolítunk, akkor vákuum, üresség marad vissza. A kvantumfizikusok válasza, ahogy már megszokhattuk, eltér a hétköznapitól. Szerintük a tér valamely tartományában az egységnyi térfogatban levő energia lehet a nullánál kevesebb. A következmények persze igen különösek. Az alábbi összeállítás egy sorozat első része, amely a Scientific American c. tudományos-ismeretterjesztő lap a fizikai tudás határaival foglalkozó különszáma alapján készült. A negatív energiával kapcsolatos, Lawrence H. Ford és Thomas A. Roman tollából származó cikket Jéki László fizikus "szelídítette meg" és egészítette ki Olvasóink számára. Einstein általános relativitáselmélete szerint az anyag és energia jelenléte alakítja ki a téridő szerkezetét. Csodák világa. Einstein pozitív tömeggel, pozitív energiával számolt. Ha létezik olyan különleges anyag, amelynek tömege vagy energiája negatív, akkor fantasztikus, eddig csak a tudományos-fantasztikus regények és filmforgatókönyvek szerzőinek képzeletében lévő lehetőségek nyílnak meg.
A jóslás szó azt az érzetet kelti, hogy a jövő megjósolható, előre látható, holott a kártya leginkább tanácsot ad, hogy az adott helyzetben mit érdemes tenni a boldogság elérése érdekében. A szabad akarat jelenléte miatt a jövőt biztosra megmondani nem lehet. Így az élet sokkal több lehetőséget ad a boldogságra. Skype: Egyeztetés után A Skype-on keresztül kártyaolvasást kapó személynek szükséges nyugodt környezetben lennie, hogy semmi ne zavarja az üzenetek befogadását. A kártyaolvasás megvalósulását a szabad akarat befolyásolja, ezért felelősséget nem vállalok a megvalósulásért. A tarot volt az első nagy élményem a spirituális utam során. Az Álmatlanság az emberi lélek legmélyére ás - Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek. Hiszem, hogy kártyaolvasás közben égi üzenetet kapok, és azt adom át annak a személynek, akinek erre éppen szüksége van. A tarot lapjain lévő jelenetek már önmagában elvarázsolnak, az pedig igazán különös élmény, amikor ebben a nyugodt, relaxált állapotban megkapom a kártyaolvasást kérőnek szóló üzenetet. A tarot egy csodálatos tradicióra visszanyúló kártyacsomag, melynek segítségével könnyebben megoldhatók az életben megjelenő nehézségek, akadályok.
Három gyilkosságot követ el, így végül felakasztják. És itt jön az opera fő kérdése: szabad-e egy tizenéves fiúnak a családja megmentéséért megölni azokat, akik megtagadták tőlük a segítséget? " – teszi fel a kérdést Eötvös Péter zeneszerző, aki a berlini Staatsoper felkérésére írta opera-balladáját, amely Jon Fosse Trilógiájának első részére, az Álmatlanságra épít. Eötvös Péter, Fotó: Csibi Szilvia Eötvös a Fideliónak adott korábbi interjújában azt mondta, Fosse műve elsősorban azért érdekelte, mert az egyén és a társadalom kapcsolatáról szól. Olyan alapvető morális kérdéseket vet fel, hogy vajon igazolhatja-e a bűnbeesést, ha a bűn oka megalapozott? És vajon minden körülményt figyelembe véve igazságos lehet-e a bűnnel járó következmény, az ítélet? Szabad-e egy tizenéves fiúnak a családja megmentéséért és védelméért megölni azokat, akik megtagadtak minden segítséget tőlük? Jon Fosse balladai tömörségű művében elképesztő finomsággal és érzékenységgel érzékelteti az embertelen társadalom működési mechanizmusait.
Szakonyi Károly (Fotó: MTI/Kollányi Péter) Első novellája ( Kuzmics fusizik) a Népszabadság 1958. december 14-i, vasárnapi számában jelent meg, ezzel elkezdődött szabadúszó korszaka. Első nejétől elvált, majd elvette feleségül Kósa Juditot, aki az Egressy Klubban dolgozott titkárnőként. Itt ismerte meg kortársait, barátait: Szabó Istvánt, Kiss Dénest, Csukás Istvánt, Kárpáti Kamillt. Az elkövetkezendő években sorra jelentek meg novellái, az Élet és Irodalom ban, a Jelenkor ban, a Pest Megyei Hírlap ban, a rádióban, a Népszavá ban, az Új Írás ban és a Kortárs ban. »Minden gyönyör egyben szenvedés is« | Szakonyi Károly: Örvény / Rózsavölgyi Szalon | Olvass bele. Első kötetét ( Középütt vannak a felhők) a Magvető Kiadó jelentette meg, 1961-ben. 1963 januárjától dramaturgiai ösztöndíjat kapott a Nemzeti Színháznál, ez idő alatt írta meg első drámáját, az Életem, Zsóká t. Ettől kezdve kötődik élete a színház világához. 1966-ig a Nemzeti Színház, 1975-től 1978-ig a Miskolci Nemzeti Színház, 1982-től 1988-ig a győri Kisfaludy Színház, 1989-től a pécsi Nemzeti Színház, 1993-tól a debreceni Csokonai Színház dramaturgja volt, utóbbinál címzetes örökös tag.
Értékelés: 22 szavazatból Sas Béni munkásból lett az Aeroimpex igazgatója. Szakonyi Károly komédiája a Nemzeti Színház 1976-os előadásában mulatságos bonyodalmak közepette mutatja be, hogy nem jó dolog, ha valaki vezető beosztásban megfeledkezik arról, hogy honnan jött, és egy olyan életstílust próbál megvalósítani, amely lényegében tőle teljesen idegen. Stáblista: Szerkeszd te is a! Ha hiányosságot találsz, vagy valamihez van valamilyen érdekes hozzászólásod, írd meg nekünk! Szakonyi Károly: Hongkongi paróka. Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
(É. B. magyar–angol szakos hallgató) A tévékultuszt az utóbbi bő évtizedben felváltotta a mobilkultusz. Akkor is és most is sokan képernyőemberekké váltak/válnak. A Szakonyi-dráma beilleszthető a magyarérettségi szóbeli tételsorába, a "Művek a magyar irodalomból III. Kortárs szerzők" címűbe. Ugyanakkor a darabot elolvastatva nem csupán magyarórán, hanem osztályfőnöki órán is megbeszélhetjük a diákokkal, hogy miként teheti tönkre a családi kommunikációt a televízió, napjainkban az okostelefon, miféle nem várt hatásai vannak a mobilfüggőségnek. A beszélgetés és az egymás meghallgatása a közösség lételeme és emberi létünk alapeleme. A darab felvételről megtekinthető az interneten a Pesti Színház előadásában, a mű elolvasása után kitűnő kiegészítője lehet az értelmezésnek. Irodalom Osztovits Levente: Szakonyi Károly: Adáshiba. Társadalmi Szemle. 1970. Premierrel ünnepli Szakonyi Károlyt a Rózsavölgyi Szalon - Fidelio.hu. 7. sz. 92–95. Szántó Erika: Tévé a színpadon. Jegyzetek Szakonyi Károly Adáshiba című komédiájáról. Színház. 9. 21–23. (Nyomtatásban megjelent a Magyaróra.
Évekig tagja volt a Kossuth-díj Irodalmi Albizottságának, s máig tagja a Francia Drámaírók Szövetségének (Société des Auteurs et Compositeurs Dramatique), 1996-tól pedig a Magyar Művészeti Akadémiának. Fontosabb díjak, elismerések: 1963 – SZOT-díj 1970 – József Attila-díj 1974 – Gábor Andor-díj 1991 – a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje 1995 – Literatúra-díj 1995 – Szép Ernő-jutalom 1997 – Kossuth-díj 2003 – a Magyar Művészetért Díj Az életrajzot Farkas László írta. A szerző fényképét Weber Lajos készítette.
Nincsenek nagyjelenetek és drámai csúcspontok, nagy összeütközések, egyedül Emberfi megjelenése kiemelkedő dramaturgiai pillanat. Bódog úr, a családfő időnként már-már komolyabbra fordítja a szót, bízhatunk valamilyen időtálló értékrendben a részéről, azonban a humor forrásaként szolgáló kontraszt másik eleme mindjárt földhözragadtabbá teszi a gondolkodásmódját. "Az a baj, hogy ez hiányzik itt! Széthulló család, széthulló nemzet! Ezt már Széchenyi is megmondta! Miért nincs ezen a krumplisalátán bors? Semmi íze bors nélkül! Lassan már ott tartunk, hogy krumpli sem lesz a krumplisalátában! Szakonyi károly felesége elköltözött. " Ráadásul sokatmondó a halvacsora közben a legnagyobb problémája: "Figyeljek a szálkára is, meg nézzem a tévét! " A Bódog név beszédes és ironikus egyben, hiszen a boldog szavunk korábbi alakja, a szó belseji l késői járulékhang. Ez a család tehát így boldog, és tagjai a bódogizmus képviselői. Ők azok, akik ott nyüzsögnek egymás hegyén-hátán a televízió körül, és a személytelen készülék előtt szemünk láttára vesztik el személyiségüket, kapcsolódnak ki a világból, válnak totememberekké, közönybábukká.
Gyakran hangzanak el rádiójátékai, és a hetvenes évektől kibontakozik gazdag tárcaírói munkássága. Rendkívül tevékeny az irodalmi élet szervezésében is. 1977-től 1982-ig a Kortárs, 1989–1991-ben az Új Idő szerkesztőbizottságának, 1990–1991-ben az Új Írás Tanácsadó Testületének a tagja, 1993-tól a Lyukasóra címzetes kiadója, szerkesztőségi tagja. Az irodalmi élet résztvevőinek elismerését, bizalmát fejezik ki testületi, kuratóriumi megbízatásai. 1962-ben vették fel a Magyar Írók Szövetségébe és az Irodalmi Alapba; a hetvenes évek elejétől az Írószövetség választmányában, majd a drámai szakosztály vezetőségében tevékenykedett, az utóbbi években annak elnökeként. A hetvenes évek elejétől két évtizedig részt vett az Irodalmi Alap vezetésében. A hetvenes évek végétől tagja a Kazinczy-díj kuratóriumának, majd a Szabó Lőrinc Alapítvány kuratóriumának. 1992-től a Domján Edit Alapítvány kuratóriumának elnöke. Részt vett a Nemzeti Kulturális Alapprogram könyv-kollégiumában, majd a Páskándi Alapítvány döntéshozó testületében.