Az "egy világ, egy család" mottójú program közel másfél óráig tartott a mínusz tíz fokos hidegben, s a központi eleme Li Paj kínai költő közel 1300 éves versében megénekelt és a megnyitón elkezdett hópehely-történet folytatása volt. A program részeként a hatalmas kivetítőkön felelevenítették az olimpia legemlékezetesebb, legdrámaibb pillanatait is. Bemutatkozott a négy év múlva esedékes játékok házigazdája, Milánó és Cortina d'Ampezzo is. Az olasz szervezők ünnepélyes keretek között átvették Pekingtől az olimpiai lobogót. Ígéreteik szerint a 2026-os játékok az emberiség és a természet harmóniájáról szólnak majd, a programjuk pedig a "kettősség, együtt" elnevezéssel fut. Nemzeti sport olimpia youtube. Hangsúlyozták, ez lesz az első olimpia, amelynek hivatalosan két város ad otthont, ráadásul két tartományban, Lombardiában és Venetóban. Milánó képviseli majd a várost, az emberiséget és a jövőt, míg Cortina a hegyeket, a természetet és a fenntarthatóságot. Pekingben 91 ország közel 2900 versenyzője – köztük 12 magyar – indult.
Nem örülök neki, hogy nyilvánosan fogalmaznak meg ilyen kritikát, ami ráadásul, ha a közvélemény elé kerül, akkor az sohasem jó. Amikor egy olimpiai bajnok mond egy ilyen éles véleményt a Magyar Olimpiai Bizottság munkájáról, akkor arra nagyon oda kell figyelni" – mondta Gyulay Zsolt, aki azt is elárulta, hogy a Magyar Országos Korcsolyázó-szövetség elnökétől, Kósa Lajostól már korábban tudott a téli olimpiai bajnokkal készült interjúról. "Kósa Lajos már szólt, hogy lesz egy ilyen írás, és azt is mondta, hogy ez nem nekem szól. Nemzeti sport olimpiadas. Ettől függetlenül nem vagyok boldog, mert sohasem szerettem, ha a nyilvánosság előtt tárgyaljuk ki a dolgokat. De ha ez a nyilvánosság esetleg arra vonatkozik, hogy egy megtisztulási folyamat lesz a magyar sportban vagy az olimpiai bizottság munkájában, akkor ez pozitív dolog" – jelentette ki Gyulay, aki hozzátéve, hogy kivizsgálják a Liu Shaoang által említett eseteket. Gyulay Zsolt kitért arra is, hogy beszélt-e már a kritikus hangvételű interjúban említett Dósa Viktória csapatvezetővel és Vékássy Bálint MOB-főtitkárral az ügyben.
Szeretné tovább hallgatni a rádiót? Amennyiben igen, egy új oldalon megnyílik a rádió lejátszója, ezen az oldalon pedig tovább böngészhet. Hiba történt a rendszerünkben. A hiba kijavításáig kérjük türelmed és megértésed.
Hozzátette: a cél az, hogy minél több fiatal "jegyezze el magát a sporttal és a rendszeres testmozgással", és ebben nagy szerepe van a Nemzeti Versenysport Szövetségnek is. Szabó Tünde felhívta a figyelmet arra, hogy a díjazottak rendkívüli eredményeket értek el, ezért felnézhetnek rájuk az ifjú generáció tagjai, sikereik pedig megannyi fiatal számára jelentenek igazi motivációt. Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke azt emelte ki, hogy a MOB-nál testvérként tekintenek a versenysport szövetségre, és emlékeztetett, hogy több olyan sportág létezik, amelynek van olimpiai és nem olimpiai ága is. Az ide tartozó sportágak körét az "olimpia előszobájának" nevezte. Nemzeti sport olimpia 4. A sportvezető megragadta az alkalmat és gratulált Mészáros Jánosnak, aki egyben a Magyar Karate Szakszövetség első embere is, hiszen múlt héten kiváló utánpótlás Európa-bajnokságot szerveztek Budapesten, melyen 5 érem, köztük 2 arany lett a magyar termés. A MOB elnöke köszönetet mondott Szabó Tündének, amiért a kormány kiemelten támogatja a magyar sportot.
Kritika A Post Mortem már vérbeli magyar horror, nem csak zsánerkísérlet, de a lélek még csupán pislákol benne. Bevezető A vizsga és más történelmi thrillerek rendezője, Bergendy Péter megrendezte az első igazi magyar horrorfilmet, amit ráadásul fel is terjesztettünk Oscar-díjra, de vajon erre az elsőre szívesen fogunk emlékezni az évek távlatából is? Post Mortem - Legutóbbi tartalom VIDEÓ: Az első magyar horror - Post Mortem kritika A vizsga és más történelmi thrillerek direktora, Bergendy Péter megrendezte az első igazi magyar horrorfilmet, amit ráadásul fel is terjesztettünk Oscar-díjra, de vajon erre az elsőre szívesen fogunk emlékezni az évek távlatából is? Kritikánkból kiderül! Az első magyar horror: Post Mortem kritika - YouTube. KRITIKA: Post Mortem Megvan, melyik filmet nevezzük a következő Oscar-átadóra A Nemzeti Filmintézet bejelentette, hogy melyik idei film fogja képviselni Magyarországot a 94. Oscar versenyben. A nevezett alkotás már több rangos díjat is bezsebelt, és az NFI közleménye szerint világszerte megvásárolták a forgalmazók.
Hát a látvány, az valami pazar lett, a szentendrei skanzen, ahol az egész mozit forgatták rendesen ott van a szeren, igazán parás helyszínt sikerült találniuk a készítőknek, ahol aztán tényleg minden megvan egy horror elkészítéséhez. Technikai oldalról is minden a helyén volt, a jeleneteket szinte tökéletesen rakták össze, már sokszor a snittek összevágásával elérték, hogy pániküzemmódba kapcsoljak és még véletlenül se merjek pislogni. A horrorelemeket, így a vizuális effekteket is ügyesen megkomponálták, egyáltalán nem éreztem őket elcsépeltnek, nagyjából mindent úgy adagoltak, ahogy azt a rémisztgetős mozikban kell. Kivéve az emberdobálásokat, azok egy idő után inkább voltak poénosak, mint ijesztőek. Aztán jöttek a színészek... Szellemekkel suttogó | Kritika: Post Mortem | Mafab.hu. (akikről már fentebb is írtam) és szinte mindent szétbarmoltak. Na jó, ez így erős túlzás, de meglátjátok, ha meglesitek a Post Mortemet, ti is így fogjátok érezni. De magában a történetben és cselekményben, na, meg a falu lakóinak ügyes-bajos dolgaiban is akadtak logikai bukfencek... Ettől függetlenül mindenképpen adjatok a filmnek egy esélyt, mégiscsak az első nagy költségvetésű magyar horrorról beszélünk, de ne várjatok tőle csodát.
Ebből logikusan következne, hogy az átlagosnál mélyebb affinitásuk van a természetfeletti ügyekkel kapcsolatban, de a falubeliek pont úgy érzékelik a paranormális jelenségeket, mint ők. A moziszékben ülve a stáblistáig várunk erre némi magyarázatot, de a kínzó kérdésre sosem érkezik el a válasz. Talán ez magyarázza, hogy időnként izgalmasabbnak tűnnek náluk a mellékkarakterek. Post Mortem kritika: bármennyire is próbáltam szeretni, az első magyar horror sajnos nem üti meg a nemzetközi szintet. Schell Judit, Anger Zsolt, Hámori Gabriella, Ladányi Andrea, Kiss Diána Magdolna, Tóth Ildikó villanásai meggyőzően hatnak, Gyarmati Erik, aki egy falubeli gyermeket alakít, kifejezetten ügyesen oldotta meg a láthatatlan effektekre való reagálást. A film egyik gyengéje, hogy épp akkor veszti el a nézőt, amikor a legnagyobb fordulatszámon pörög az ijesztgetés. Azon a ponton ugyanis már rég nem borzongásra, hanem válaszokra, mélyebb értelemre, magyarázatra vágyunk. A Post Mortem ennek ellenére is képes végigvezetni minket ezen a különös utazáson, és tulajdonképpen szívesen tartunk vele. Hibáival együtt is élvezhető, sok eleme pedig kifejezetten lenyűgöző.
A helyszín, a környezet tehát adott a rettegéshez. Sok horrornak hibája, hogy olyan lassan építkezik, hogy mire beindul, a néző elunja magát. Bergendy Péter azonban nem esett ebbe a csapdába, viszonylag hamar elkezdi adagolni a hátborzongató jeleneteket. Az effektek minőségén és a körítésen már ekkor látszik, hogy a produkció mögött komoly költségvetés áll, és hogy a rendező nem csak üres jump scare-ekkel próbál hatást elérni: tetten érhető a fokozatosság és a tudatos építkezés. A film eleinte becsapódó ajtókkal, majd falakon megjelenő sötét árnyakkal, az élőket a levegőben ráncigáló kísértetekkel igyekszik a frászt hozni a nézőre. Jump scare: A horrorfilmek bevett megoldása, amikor egy váratlanul a képkivágatba ugró szereplő, szörny, esetleg egy ártatlan állat ijeszt rá a nézőre. A maszkok hatásosak és vérfagyasztóak, az pedig különösen félelmetes, hogy a szellemek nemcsak ijesztgetnek, hanem ölnek is. A recept azonban nem mindig működik – többnyire a ritmus bicsaklik meg. Bár vannak kifejezetten erős részek, amik nemzetközi viszonylatban is teljesen vállalhatóak, gyakran kiütközik a készítők stílusbéli rutintalansága.
Tomás post-mortem fotózása morbidnak tűnik ugyan, de családi körben készített gyászképei vigaszt nyújtanak a hátramaradottaknak, hiszen az elhunyt úgy marad meg számukra, ahogy az emlékezetükben megőrizni szeretnék. Ám, miként azt Susan Sontag írja: "Az élet egy film. A fotózás a halál" – mivel minden fénykép valamilyen módon "terhelt" a halállal, hiszen távol van az "élő" képtől. S még inkább így van ez, ha a képen még halott is van. A parajelenségektől felajzott Tomás a halottakkal együtt a kísérteteket is fotózni kezdi, s noha gyászképeivel épp, hogy az élet illúzióját szeretné kelteni, a rejtett dimenziók keresésével azt éri el, hogy a halottakon sem fog a halál, és a kísérteteket is rettenetesen felbőszíti. Tomás fotói transzcendens átjárót nyitnak élők és holtak között, s a kísértetjárta faluban kitárul a pokol kapuja. Beregendy Péter pszichohorrorjának középpontjában a halál és az élők halálhoz való viszonyának kérdése áll egy olyan történelmi korban, melyben a társadalmi és pszichés félelmek kivetülése, a halálfélelem, a mindennapokat beárnyékoló szorongás az élőhalottak megidézésének formájában hat.