A piskótába magas kakaóvaj tartalmú kakaóport és 55%-os kakaóvaj tartalmú kiváló minőségű étcsokoládé pasztillát teszünk, ettől lesz olyan kellemesen csokis az íze. A csokis piskóta és az erdei gyümölcsös mousse fenséges párosítás így együtt. A torta tetejét gyümölcszselével borítjuk, díszítésnek pedig idénygyümölcsöket használunk. Cukrászdánkban mini tortában is kapható a Joghurtos gyümölcsös torta, állandó kínálatunk része, kóstoljátok meg bátran! A mini Joghurtos gyümölcsös tortát a galériánkban is láthatjátok, nagyon dekoratív tortácskáról van szó, akár egy esküvői desszertasztalon is megállja a helyét, akár több másik mini tortánkkal együtt. Tudtad? Joghurtos csokis torta 7. Süteményeinkben jellemzően 30%-kal kevesebb cukrot használunk, mint ahogyan azt a hagyományosan elterjedt sütemény receptek írják. Mindezt a minőség és a reformtáplálkozás, egészségtudatosság jegyében. Számunkra fontos, hogy süteményeinkben a fő összetevők ízét érezzétek, ne nyomja el azt a cukor. A Joghurtos gyümölcsös tortánál ez különösen lényeges, hiszen az erdei gyümölcsök íze alapvetően kicsit savanykás, és a tortának is ezt a savanykás ízvilágot kell képviselnie, nem nyomhatja el a cukor.
Recept értékelések Még nem készült értékelés ehhez a recepthez, az alábbi űrlapon készíthető az első: Close Értékeléshez be kell jelentkezni
A krémhez öntjük és óvatosan összeforgatjuk. A kész áfonyakrémet rákenjük a kihűlt piskótalapra, majd hűtőbe, vagy fagyasztóba tesszük dermedni. Az áfonyazseléhez hidegen elkeverjük a maradék áfonyavelőt a vízzel, a cukorral és a tortazselével, egyszer felforraljuk, majd még a meleg és megdermedt áfonyakrémre adagoljuk és ismét hűtőbe tesszük. A joghurtkrémhez elkeverjük a joghurtot és a cukrot, majd beleforgatjuk a keményre vert tejszínhabot. A zselatint a hideg vízben megduzzasztjuk, majd mikróban egyszer forrásig melegítjük. Ha teljesen felolvadt egy kevés hideg krémmel lehűtjük, majd a krémbe öntve óvatosan elkeverjük. Joghurtos-epres csokis torta | Nosalty. A joghurtos krémet az áfonyazselé tetejére simítjuk, majd ismét hűtőbe tesszük. Tálaláskor áfonyával díszítjük. Eddig 0 embernek tetszett ez a recept
Hagyjuk kihűlni, közben néha kevergessük. Ha teljesen kihűl, akkor adjuk hozzá a görög joghurtot és máris tálalhatjuk. Ha nincs görög joghurtunk, akkor a lecsöpögtetett joghurt is tökéletes. Szűrőben, gézzel néhány óra alatt csöpögtessük le. Természetesen így több joghurtra lesz szükség, mert kevés marad. Csokitorta alaprecept kisebb változtatásokkal innen.
Földünk még manapság is számtalan titkot rejt előlünk – a régészek, tudósok naponta fedeznek fel régi-új csodákat. Cikksorozatunk az ókori világ hét legmonumentálisabb alkotását övező rejtélyek nyomába ered. Antipatrosz neve keveseknek cseng ismerősen, pedig ő volt az a föníciai krónikás, aki Kr. e. 2. Az ókori világ 7 csodája – IV. Az olimpiai Zeusz-szobor | The Explorer Online - Kaland, Kihívás, Utazás, Tudomány, Technológia, Környezetvédelem. században lejegyezte és a "csoda" jelzővel illette a hét legismertebb ókori építményt. Bár a remekművekből mára többnyire csak romok maradtak, történetük máig él. Úgy tartják, ahhoz, hogy jelenünket megértsük, múltunkat is meg kell ismernünk. Így hát dőljünk hátra egy percre, és figyeljünk arra, amit a régi idők mesélnek nekünk. Az olimpiai Zeusz-szobor Mint számos legendának, a görög Zeusz-mítoszoknak is többféle verziója létezik. A legelterjedtebb monda szerint a kezdetben hányattatott sorsú Zeusznak már születési körülményei sem voltak mesébe illőek. Apja, a rettegett Kronosz rémisztő jóslatot hallott, mely szerint egyik gyermeke végezni fog vele. Ekkor Kronosz, hogy elejét vegye a bajnak, születésük után sorban mindegyik utódját lenyelte.
Pheidiász előtt Zeuszt félelmetes, haragvó istenként ábrázolták, ám a művész megalkotta az első jóságos, és mégis tiszteletet parancsoló Zeusz-szobrot. Hívők százai zarándokoltak és áldoztak előtte, és sok uralkodó adományokat helyezett el körülötte. A műalkotás az olimpia játékok védnöke is lett: hozzá fohászkodtak erőért és győzelemért. A legjelentősebb Zeusz-alkotás pusztulását rejtélyek övezik. Egy népszerű elképzelés szerint Caligula császár parancsára az I. században megpróbálták elszállítani, de útközben a megóvására készített állványzat leomlott, és a szobor összetört. Más források arra utalnak, hogy a Kr. u. Az ókori világ hét csodája - PontVelem Okos Program. II. évszázadban egy földrengés végzett vele, míg egyes beszámolók szerint 350-ben fosztogatók áldozata lett, de a 475-ben pusztító tűzvészre is gyanakodnak. Egy azonban bizonyos: a monumentális és egyedülálló szobor kiérdemelte a negyedik világcsoda címét.
Azt szerették volna, hogy az épület a legnagyobb és egyben a legszebb szentély legyen, amelyet valaha is létrehoztak Zeusz tiszteletére. A terv véghezviteléhez rengeteg pénzre volt szükségük, de a hívők adományaiból Kr. 457-ben végre elkészült az impozáns templom, mely egy 1 méter magas emelvényen állt. A téglalap alakú építményt mészkőoszlopok keretezték, tetejét pedig márványlapok díszítették. Zeusz szobrát, mely a végül túlságosan eviláginak titulált templom szentségét igyekezett erősíteni, a kor leghíresebb szobrásza, Pheidiász építette. A mű váza vasból, gipszből és fából készült, arca, keze, és lába elefántcsontból, ruhája, haja és szandálja pedig aranyból. A monumentális szobrot valószínűleg darabonként vitték be a szentélybe. Az ülő Zeusz egyes dokumentumok szerint 12, más források alapján 13 méter volt. Fején olivaágakból font koszorú hevert, egyik kezében győzelmi figurát, másikban jogart tartott, melynek a tetején sas ült. Trónját drágakövek díszítették. Az alkotás egyedülálló volt, nemcsak nagysága és szépsége, de szellemisége miatt is.
A Zeusz-mítosz legelterjettebb változtata, hogy apja, a rettegett Kronosz rémisztő jóslatot hallott, mely szerint egyik gyermeke végezni fog vele. Kronosz, hogy elejét vegye a bajnak, születésük után sorban mindegyik utódját lenyelte. Felesége, Rhea, szomorúan figyelte csemetéi vesztét, míg végül cselt eszelt ki: hatodik gyereke, Zeusz helyett egy pólyába bugyolált követ adott hitvesének, a kisfiút pedig elrejtette. Zeusz felcseperedvén megesküdött, hogy elpusztítja apját. Egy italt adott Kronosznak, amitől az felöklendezte a gyermekeket. Zeusz ezután a legyőzött Kronoszt az alvilág mélyére taszította, s a görögöknek parancsba adta, hogy a diadal tiszteletére négyévente tartsanak olimpiát. A sporteseményt elsőként Kr. e. 776-ban rendezték meg. Az olimpia akkoriban nemcsak viadalok sorából, hanem vallási szertartásokból is állt. A játékok idején a háborúk szüneteltek – akármilyen véres csata is folyt éppen, a görögök egyszerűen ott hagyták ellenfeleiket, ha eljött az esemény ideje. A nagyszabású rendezvényre Ázsiából, Szíriából, Egyiptomból és Szicíliából is érkeztek résztvevők.
A hét csoda közül ez készült el utolsóként, de az első volt, melyet lerombolt egy földrengés i. 226-ban. A szobor a térdénél tört el és így zuhant a földre. Egyiptom fáraó ja felajánlotta, hogy kifizeti a rekonstrukció költségeit, de a Delphi jósda álláspontja miatt a rodosziak attól féltek, hogy Héliosz megharagszik, ezért nem engedték újjáépíteni. Gízai Piramisok A gízai Nagy Piramis t Khufu fáraó síremlékeként építették több mint 20 évek keresztül, i. 2560 körül. 2, 3 millió mészkő téglából áll, melyet a közeli kőbányából hoztak. A hatalmas gránit kövek a Királyi Kamrában 25-80 tonna súlyúak voltak és Aswanból, több mint 500 mérföld távolságból szállították őket ide. A 146, 5 m magas piramis a legmagasabb emberi kéz alkotta építmény volt a világon 3800 éven keresztül. A gízai Nagy Piramis a legrégebbi az ókori világ hét csodája között és az egyetlen, mely túlélt mindent. Ahogy egy arab közmondás mondja: "Az ember fél az időtől, de az idő fél a Piramisoktól. " Oszd meg a hírt ismerőseiddel!
A szobor sorsa nem sokban különbözött a többi csodáétól. Kr. u. 391-ben, amikor - ahogy említettük - Theodosius császár betiltotta a pogány vallásokat, és bezáratta az antik templomokat, Konstantinápolyba szállították, ahol a 475-ős tűzvészben nyoma veszett. Ami a hét csoda látogatottságát, rangsorát illeti, a források ezekről a kérdésekről is hallgatnak. A látogatók számáról természetesen nem tudunk semmit, feltételezhetjük azonban, hogy a legnagyobb népszerűségnek és látogatottságnak Olümpia és az epheszoszi Artemisz-templom örvendhetett. Mindkettőt viszonylag könnyen meg lehetett közelíteni, és az utazó a látványosságok megtekintését kultikus-vallási rituálékkal is kiegészíthette. Biztosan Olümpia vonzotta a legtöbb látogatót, hiszen ez a város egyszerre több, rendkívül fontos látnivalóval is büszkélkedhetett, és így maga mögé utasíthatta az ugyancsak népszerű Epheszoszt is.