2010. augusztus 19-én hivatalosan is átadták a 180 kis- és nagycsoportost befogadó Bóbita Óvodát, amely egyben a város első öko-óvodája. A 2008-ban indult, 817 millió forintos beruházás 250 millió forint EU-s támogatással és 567 millió forint összegben Törökbálint Város Önkormányzata saját forrásainak felhasználásával valósult meg. A környezetbarát és akadálymentes létesítményben a gyermekek a kompetencia alapú oktatásnak köszönhetően már kiskorban elsajátíthatják az egész életen át tartó tanulás képességét, valamint az épületnek és a nevelőknek köszönhetően megértik a környezettudatosság fontosságát. A 12 500 lakosú, kiépített belterületi infrastruktúrájának köszönhetően fontos logisztikai és gazdasági csomóponttá alakult Törökbálint népességszáma évről évre nőtt (és folyamatosan nő), így az ebből adódó óvodai túlzsúfoltság is egyre emelkedett. A város közoktatási intézményei férőhelyhiányossá váltak, az óvodák például 120%-os feltöltöttséggel működnek. A törökbálinti Bóbita Óvoda 1973 óta, generációkon át vesz részt a város gyermekeinek nevelésében és segíti személyiségük fejlődését, de az intézmény korszerűsítésére és bővítésére nagy szükség volt.
Az óvoda a gázfelhasználást környezettudatosan váltja ki: a fűtést és a hűtést a 150 méter mélyre fúrt 48 kútból (amelyben télen-nyáron 14 fokos közeg kering), hőszivattyúkkal nyert geotermikus hőenergia teszi lehetővé. Törökbálint Város Önkormányzata az öko-óvoda projekt megvalósításának kezdetével párhuzamosan a "kötelező" kivitelezési feladatokat kiegészítve további, közel 200 millió forintos településrész fejlesztésbe kezdett. A Bóbita Óvoda közvetlen környezetében például kiszélesítették az utat és az előíráson túl további parkolókat alakítottak ki, a játszóteret is bővítették, így azt délelőtt az óvoda, délután a város kis lakói vehetik igénybe. Kertészeti, park jellegű beruházást is megvalósítottak a környező területeken, valamint az utóbbi idők viharainak és esőzéseinek hatására a környező utcákból érkező csapadék vízelvezető csatornáit fejlesztik annak érdekében, hogy a lezúduló víz ne veszélyeztesse az óvoda működését sem. Kompetencia-alapú oktatás A pedagógusok a méltán elismert magyar óvodai oktatás hagyományai és gyakorlata mellett elsajátították a tevékenység-központú és kompetencia alapú nevelés programját, így a kicsik elsajátíthatják az élethosszig tartó tanulás készségét.
Oktatás, Balázs Mihály Tervező: Helye: 2045 Törökbálint, Árpád u. 30. Építés éve: 2010 Fényképek: Másfél évvel az alapkőletétel után átadták a Balázs Mihály tervezte törökbálinti Bóbita Óvoda 180 férőhelyes új épületét. A 250 millió forintos európai uniós támogatáshoz a város Önkormányzata több mint 400 millió forinttal járult hozzá. A Kossuth-díjas Balázs Mihály tervét 65 pályázó közül választották ki, legfontosabb meghatározója az óvoda új épületének a természetes anyagok, a környezetbarát technológiák használata, és az energiatakarékos megoldások. Az épület egy része a föld alá került és zöldtető fedi be, a hűtésről-fűtésről pedig geotermikus energia gondoskodik. Pénzes Józsefné, az óvoda vezetője elmondta, hogy az új épület orvosolja az évek óta – a budapesti agglomerációra egyébként jellemző – zsúfoltságból és az óvodai túljelentkezésből eredő gondokat. A fejlesztés eredménye, hogy hat csoportszobával, mindegyikhez külön terasszal, az udvaron pedig játszó- és pihenőtérrel bővült az intézmény.
Ma hivatalosan is átadták a 180 kis- és nagycsoportost befogadó Bóbita Óvodát, amely egyben a város első öko-óvodája. A 2008-ban indult, 817 millió forintos beruházás 250 millió forint EU-s támogatással és 567 millió forint összegben Törökbálint Város Önkormányzata saját forrásainak felhasználásával valósult meg. A környezetbarát és akadálymentes létesítményben a gyermekek a kompetencia alapú oktatásnak köszönhetően már kiskorban elsajátíthatják az egész életen át tartó tanulás képességét, valamint az épületnek és a nevelőknek köszönhetően megértik a környezettudatosság fontosságát. A 12 500 lakosú, kiépített belterületi infrastruktúrájának köszönhetően fontos logisztikai és gazdasági csomóponttá alakult Törökbálint népességszáma évről évre nőtt (és folyamatosan nő), így az ebből adódó óvodai túlzsúfoltság is egyre emelkedett. A város közoktatási intézményei férőhelyhiányossá váltak, az óvodák például 120%-os feltöltöttséggel működnek. A törökbálinti Bóbita Óvoda 1973 óta, generációkon át vesz részt a város gyermekeinek nevelésében és segíti személyiségük fejlődését, de az intézmény korszerűsítésére és bővítésére nagy szükség volt.
A 6 184 m2 területű önkormányzati ingatlanon elhelyezkedő, 1 820 m2 beépített alapterületű új létesítmény augusztustól akadálymentes óvodai környezetben, 6 db 60 m2-es csoportszobával, egy nagy tornateremmel, hat csoportban, összesen 180 gyermeknek ad otthont. Az intézmény fejlesztésére a 65 pályázó tervei közül Balázs Mihály Kossuth-díjas építészre és stúdiójára, a kivitelezésben pedig a közbeszerzési eljárás eredményeként a Kalotherm Zrt. -re esett a választás. A tervek során kiemelt hangsúlyt kapott a természetazonos anyagok használata, a környezetbarát technológiák alkalmazása és a célszerű takarékos megoldások. Az új épület egyik ökológiai szempontból fontos jellemzője, hogy a talajfelszínhez igazodva helyezkedik el, miközben egy zöld növényzettel, fűvel borított tető védi a létesítményt a hőtől és hidegtől. A gyümölcsfákkal szegélyezett játszóudvar segíti a gyermekeket az ökológiai alapismeretek megszerzésében. Az energiatakarékos épületben a melegvíz-termeléshez két napkollektor járul hozzá.
Az óvoda egy patakparton helyezkedik el, a konyhakertek, gyümölcsfák, madáretetők, szelektív hulladékgyűjtés, kerékpártároló a zöld környezet szerves részei. Az épületgépészetben is környezetbarát technológiák használatát részesítették előnyben, a világításnál energiatakarékos megoldásokat alkalmaztak. Az épület hozzájárul az óvoda pedagógiai programjában megfogalmazott egészséges, természetbarát és környezettudatos neveléshez. Az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott támogatás összege 250 millió forint. A hatcsoportos óvoda megépítéséhez Törökbálint Város Önkormányzata a telken és a közműépítésen kívül 488 millió 958 ezer forinttal járult hozzá. Kapcsolódó épületek, tervek
A kérdéseim nem Enikő szakmai minőségét érintik. A szolidaritást egymással. Az empátiát. Ha lenne következménye a tetteknek, könnyebb dolgunk lenne. Következmény az is, ha főváros vizsgálóbizottsága kimondja, hogy nem történt hatalommal való visszaélés. (Borítókép: Eszenyi Enikő. Fotó: Mohai Balázs / MTI)
Kérdésedre, hogy szabad-e szeretni Eszenyi Enikőt, a válasz az, hogy szabad szabadon érezni. Örülök, hogy neked és a társulat többi tagjának nem kellett átélnie mindazt, amit nekünk. Remélem, soha többet nem fog megtörténni senkivel, ami a Vígszínházban történt. Jó, hogy kölcsönös bizalommal, nyitottsággal és szeretettel tudtatok fordulni egymás felé mindazok után, amit olvasni és hallani lehetett. Lengyel Tamás szerint amíg az ügy lezáratlan, és a 71 panaszos nem kap választ arra, mi is történt, azt is meg kell vizsgálni, milyen másodlagos jelentése és hatása lehet Járai Máté kérdésfelvetésének. Ez ugyanis szerinte akár állásfoglalásnak is tekinthető, ami megkérdőjelezi a panaszosok állításait, akik Lengyel Tamás elmondása szerint a mai napig nem ismerhették meg a vizsgálóbizottság álláspontját. A főváros ugyanis nem hajlandó elárulni, milyen megállapításra jutott az ügyben, a megküldött jelentésből pedig az érdemi részeket személyiségi jogokra hivatkozva kisatírozza, így személyes adatnak minősül az is, ha például szeretné megtudni, hogy a vizsgálóbizottságnak mi a véleménye arról, ami vele történt.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon Eszenyi Enikő tavaly intett búcsút a Vígszínháznak, s rájött, hogy a botrányos távozása után környezetváltozásra van szüksége. Vidékre költözött, és úgy tűnt, nem is tér vissza a művészvilágba egy jó darabig. Végül szép lassan újra önmagára talált, bennfentesek szerint pedig olyan, mintha teljesen kicserélték volna – és nem csak az új, extravagáns hajszíne miatt.
Eszenyi Enikő negyven éve meghatározó alakja a magyar színház- és filmvilágnak: a '80-as évek elejétől kezdve 2019-ig szinte nem telt el úgy esztendő, hogy ne láthattuk volna a színpadon vagy a filmvásznon. 2020 júniusáig a Vígszínház igazgatója volt, napjainkban pedig szülővárosában dolgozik együtt egy fiatal színészekből álló társulattal. 1961. január 11-én látta meg a napvilágot a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Csengeren. Noha nem mondhatjuk rá, hogy művészcsaládba született - édesanyja tanítónőként, édesapja egy sportklub gazdasági szakembereként kereste a kenyerét - fogékonyságát a zene és a színpad iránt mégis otthonról hozta. Nagyapjától, Eszenyi Sándortól örökölte a művészi vénát, aki amellett, hogy iskolaigazgatóként dolgozott, színházat és kórust vezetett, dalokat írt, és hegedült is. Eszenyi Enikő 60 éves lett Eszenyi Enikőt későbbi hivatása egyetemistaként kezdte el komolyabban érdekelni. A debreceni Agrártudományi Egyetem színészcsoportjában ismerkedett meg a színészettel, majd ezután a Csokonai Színház stúdiójának növendéke lett.
Ezek után a színész megosztotta a cenzúrázott jelentést, amelyhez a közérdekű adatigénylés során jutott. Az üzengetésnek nincs vége. Lengyel Tamás posztjára Járai Máté nyílt levélben reagált. A színész szerint kollégája már akkor azzal vádolta, hogy szemen köpi Eszenyi 71 áldozatát, amikor megtudta, hogy egy olyan darabban játszik majd, amelyet a Vígszínház egykori igazgatója rendez. A korábbi bejegyzésében szereplő "Szabad-e…" kérdésfelvetés pont ennek az attitűdnek szólt. Azt is hozzátette: tisztában volt vele, hogy ha leírja a saját tapasztalatait és érzéseit a közös munkáról, és azok nem negatívak, lesznek, akik azt feltételezik majd, amit Lengyel Tamás is a posztjában, és olyan szavakat adnak a szájába, amelyeket sosem mondott, illetve olyan gondolatokat feltételeznek róla, amelyeket sosem gondolt. Senki mellett nem teszem le a voksomat, nem kérdőjelezem meg az áldozatok állításait, traumáit, és nem akarok sugallni semmit – folytatta gondolatmenetét, hangsúlyozva: elfogadhatatlannak tartja, ami történt, azt pedig különösen, hogy azok, akik tudtak erről, és tehettek volna ellene, tíz éven át nem tettek semmit.
Hátha írtok olyat, amit még nem hallottunk, vagy nem gondoltunk rá és nagyon megtetszik – írja Tóth-Hódi Pamela. A hozzászólások között, úgy tűnik, a legnépszerűbb az, amelyik arra emlékeztet, hogy Tóth-Hódi egyszer azt mondta, hogy kedveli az Olívia nevet, a kommentelő szerint ez a név " tökéletes választás lenne ". Curtis, a rapper posztolt egy romantikus képet, amin szerelmével, Barnai Judit kosárlabdázóval a Balatonnál csókolják meg egymást. A zenész és a sportoló az elmúlt nyáron a Balatonnál ismerkedett össze. Szintén egy csókfotóval köszöntötte az új évet Stohl András. A színész-műsorvezetőnek 2020-ban esküvője volt, a lakodalmon készült képet osztott meg az alábbi posztban. Közben szintén a Maldív-szigeteken tartanak tábort Schoberték, kattintson ide, ha meg szeretné nézni, hogyan pezsgőzik Rubint Réka a tábor résztvevőivel! Berki Krisztiánék még mindig a Maldív-szigeteken vannak, ők egy edzőteremben szelfiztek egyet ma reggel. És a Dancing With The Starsban való szereplésével tiszteletbeli magyar celebbé vált Gabriela Spanic is poszolt egy újabb érdekeset, az alábbi képen ikertestvérével és húgával látható.