Nagy esély van rá, hogy a Fiziológiai és orvostudományi kategóriában Karikó Katalinnak ítélik az elismerést. S ha így lesz, akkor a díjátadón is az énekesnő ruhakölteményében jelenik meg a kutatónő. "Egy végtelenül kedves embert ismertem meg. Ebben a nagyságban egy olyan közvetlenség és kedvesség van, hogy az leírhatatlan. Egyébként gyönyörűen beszél magyarul. Nem akartam terhelni, de kérdeztem néhány dolgot a vírussal kapcsolatban, és olyan szépen kifejtette a véleményét, úgy sajnálom, hogy nem hallotta mindenki. Bízom benne, hogy megkapja a Nobel-díjat. " Népi motívumok az estélyin Az énekesnő mezőkövesdi népművész családból származik, imádott nagymamája szerette volna, ha ő viszi tovább ezt a vonalat. Újabb rangos díjat kapott Karikó Katalin - Napi.hu. S bár népművész nem lett, de tervezőként főleg nagyija népi motívumait használja. "Katalin édesanyjának volt egy matyó párnája, amit saját kezűleg hímzett. Látott nálam a szalonban olyan motívumokat, amik rajta voltak azon a párnán. Az egyik ruhájához csinálok egy övet neki, amin ez a motívum rajta lesz, hogy majd érezze, mindenki vele van. "
Bár a hivatalos bejelentésre még októberig várni kell, sokan biztosra veszik, hogy Karikó Katalin idén Nobel-díjat és azzal együtt 9 millió svéd koronát kap. Az mRNS vakcinák a magyar biokémikus és amerikai kollégája, Drew Weissman szabadalmára épülnek, az M5 tévécsatorna pünkösd vasárnap vetített Ez itt a kérdés porté című műsorában pedig Sipos Szilvia pedig többek közt arról kérdezte Karikó Katalint, ha megkapná a díjat, mire fordítaná az azzal járó pénzjutalmat – 9 millió svéd korona, azaz 310 millió forint. "Kutató maradok mindörökké és minden pénzt, amit kapok, azt oktatásra meg a tudományra fogom költeni" – kezdte a biokémikus, majd így folytatja: "A Magyarországon kapott kapott Széchenyi-díjjal járó pénzösszeg felét már a kisújszállási iskolának adtam, hogy a természettudományok oktatására és különböző programokon való részvételre fordítsák, a másik felét pedig a hátrányos helyzetű gyerekeket segítő, Csányi Alapítványnak adtam, mert én is hátrányos helyzetű voltam" – mondta Karikó Katalin.
A hőmérséklet és az érintés érzékeléséért felelős receptorok felfedezéséért két tudós, az amerikai David Julius és az Egyesült Államokban élő, libanoni születésű Ardem Patapoutian kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben. © MTI/Cseke Csilla Az idei Nobel-díjakat az orvosi-élettani kategória nyerteseinek kihirdetésével kezdték Stockholmban. Index - Belföld - Elárulta a Svéd Akadémia, miért nem Karikó Katalinnak ítélték oda a Nobel-díjat. A meleg, a hideg és az érintés érzékelésének képessége létfontosságú a túléléshez. "A mindennapi életünkben biztosra vesszük ezek érzékelését, de hogyan keletkeznek az idegi impulzusok a hőmérséklet és a nyomás észleléséhez? Ezt a kérdést válaszolták meg az idei Nobel-díjasok" - írták az illetékes bizottság indoklásában. A kitüntetettek 10 millió svéd koronán (352, 1 millió forintos összegen) osztoznak. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át, a koronavírus-világjárvány miatt idén is a megszokottnál jóval szerényebb körülmények között.
Többek közt Richard Dawkins nemzetközileg elismert etológus, evolúciós biológus is azt javasolta, hogy adjanak Nobel-díjat a magyar kutatónőnek.
Karikó Katalin kutatóbiológus, biokémikus mellett a kitüntetettek között van Drew Weissman amerikai immunológus, Ugur Sahin és Özlem Türeci német orvosok, Derrick Rossi kanadai biológius, Sarah Gilbert brit vakcinológus és Philip Felgner amerikai biokémikus. "A díjazott kutatók a tudomány történetének egyik legkiemelkedőbb eseményének főszereplői. Munkájuk kiváló példa az alaptudomány fontosságára az egészség védelmében világszinten" - fogalmazott indoklásában a zsűri. A méltatás szerint a tudományos szakemberek alapkutatásban eltöltött hosszú pályafutása vezetett el olyan innovációkhoz, amelyekkel rekordidő alatt lehetett létrehozni a koronavírus elleni hatékony vakcinákat. Emellett akár hírvivő RNS (mRNS)-alapú vakcinák, vagy az adenovírus alapú oltóanyagok használata más betegségekkel szemben is reményt keltő lehet - áll a közleményben. A hét kutató 17 ország 48 jelöltje közül nyerte el az 50 ezer eurós (17, 8 millió forint) pénzjutalommal és a világhírű Joan Miró szobrával járó elismerést, amelyet hagyományosan októberben adnak át Oviedóban ünnepélyes keretek között a spanyol királyi család jelenlétében.
Nem vezetett egyszerű út a ma ismert mRNS eljárás szabadalmaztatásához. "Volt, hogy Chicago-tól Buffalo-ig a hónom alatt vittem a jeges táskában az RNS-eket" – mondta nevetve. Végül nem is az általa alapított céghez, hanem a Modernához és a BioNTech-hez került a jog. Az utóbbihoz "követte" Karikó Katalin is, a koronavírus megjelenése pedig már a BioNTech alelnökeként érte. A módosított RNS vakcináról először 2017-ben írták, hogy működik, az eljárásra is ekkor figyeltek fel a gyógyszercégek. "2018-ben a Pfizer felkereste a BioNTech-et, hogy az influenza ellen RNS vakcinát akarnak kifejleszteni, és ebben az évben el is kezdtük a munkálatokat. Az utolsó pillanatban kellett átváltani a koronavírusra. " Fotó: Brain Bar Bár a nevét már világszerte ismerik, kevesen tudják, hogy majdnem abbahagyta az mRNS-kutatást, és más területet választott. "A kísérletek során majd' 10 évig nem derült ki, hogy az RNS, amit készítek, gyulladást okoz. 4 éven keresztül csak azon dolgoztam, hogy ezt kiküszöböljem, úgy, hogy nem tudtam, hogy ez lehetséges-e egyáltalán.
Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
Merker szerint épített örökségünk nem akadálymentes, hiszen ez a szempont a legtöbb épület építésekor még nem merült fel, a kérdés, hogy mihez kezdünk ezzel. Habár az akadálymentesítés ma már a városfejlesztés kötelező eleme, kérdés, hogy ez kipipálandó rubrika marad-e vagy valódi megoldások születnek. Jan Wierusz Kowalski: Szerzetesek, egyházak, társadalom (meghosszabbítva: 3142977725) - Vatera.hu. Pedig sokan az otthonukat sem tudják elhagyni, nem tudják igénybe venni a városi tereket, ez pedig komoly probléma, hiszen akik nincsenek kinn, azok nem lesznek részei a közösségnek sem. Hoffmann szerint természetesen lehetetlen úgy akadálymentesíteni, hogy senki ne találjon benne kifogásolnivalót, de fontos lenne, hogy például a metró peronján legyen egy jel, hol fog nyílni a metróajtó, vagy hogy az alacsonypadlós villamosok ajtaja magától kinyíljon. Ugyanis ha az embernek magának kell kinyitnia az ajtót, az egész villamos vagy busz oldalát végig kell simogatnia, hogy megtalálja az ajtónyitót. Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Aline Kiner: A beginák éjszakája [ La nuit des béguines] – Szépirodalmi Könyvkiadó/Metropolis Media Group – fordította Mézner Mariann – 360 oldal, kartonált kötés – ISBN 978-963-5510-48-1 A középkor korántsem volt annyira sötét, mint ahogy azt láttatni szokás – pont úgy, ahogy felhomályosult jelenünk sem jellemezhető az értelem diadalaként. A középkor, mint bármely más korszaka az emberi történelemnek, sokszínű és összetett, s a társadalmi normák is legalább annyira sokfélék voltak, mint manapság (vagy bármikor máskor). A beginák különös asszonyai voltak a kornak. Uwe Michael Lang: Eucharisztikus áhítat az érett középkorban. Amiről nem beszélünk egy betegség kapcsán Amikor az állam a saját polgárai ellen fordul A szeretet nem erősebb a pszichés betegségnél… Az igazán nagy dolgok is apróságokból épülnek fel Milyen titkokat rejteget a legyilkolt állatok gazdája? A fiú, aki nem akart áldozattá válni Aline Kiner jelentős kutatómunkát végzett az A BEGINÁK ÉJSZAKÁJA című regényhez, s így neki köszönhetően egy olyan regényt olvashatunk, mely már témafelvetésében is izgalmas.
Rajtuk kívül Kosztyó Gyula és Seres Attila írása kapott helyet az idei első számban. Kosztyó Gyula kárpátaljai levéltári forrásokon keresztül ismerteti meg az olvasót azzal a felfokozott közhangulattal, amely 1918 őszén volt tapasztalható a területen az első világháború elvesztése, valamint a bizonytalan hatalmi helyzet miatt. Seres Attila szintén ukrajnai forrásokat használt fel, hogy felhívja a figyelmet a magyar-szovjet határon 1956-1957 folyamán embercsempészettel foglalkozó szovjet katonák történetére. Tájékoztatjuk egyben a Tisztelt Olvasókat, hogy a 2021. évi 6. Fogolykiváltó Boldogasszony búcsúi szentmise – Búcsúszentlászlón. számot követően L. Balogh Béni távozott az ArchívNet főszerkesztői posztjáról, feladatait az idei első számtól kezdve Miklós Dániel vette át. A jelenleg öttagú szerkesztőség (Balogh János Mátyás, Főcze János, Miklós Dániel, Takács Ábel és Wencz Balázs) köszöni L. Balogh Béni éveken át tartó munkáját, és további szakmai sikereket kíván számára. Budapest, 2022. február 28. Miklós Dániel főszerkesztő
A sajtok elterjedése az európai kontinensen a szerzetesek tevékenységének volt köszönhető. "A húst – amelynek fogyasztását egyes időszakokban többé-kevésbé szigorúan, de majdnem minden szabály tiltott – kiválóan lehetett a sajttal kompenzálni" – magyarázza a történész. A tejtermékek amellett, hogy a szegények élelmének számítottak, a tej tartósításának egy lehetséges formáját is jelentették. A parmezán sajt "feltalálása" éppen erre vezethető vissza. A Milánótól délre elhelyezkedő chiaravallei apátság 1135-ös alapítását követő időszakban a cisztercita rendi szerzetesek nagyszabású erdőirtási és talajjavító vállalkozásba kezdtek. A csatornarendszerrel öntözött rétek kialakítása lehetővé tette, hogy az év bármely időszakában elegendő takarmány álljon rendelkezésre, aminek következtében több tehén tartásával nagyobb mennyiségű tejet tudtak előállítani. "A középkorban a szarvasmarhát főként munkaerőként tartották, és csak ritkán tenyésztették húsáért" – világít rá Montanari. "A tejet pedig csak alkalmanként fogyasztották italként, a legtöbb esetben sajtot készítettek belőle. "
A laza szabályok és a nemesi származású tagok családjainak támogatása – melyet esetenként uralkodói támogatás is kiegészített – lehetővé tette, hogy ezek a nők viszonylagos szabadságban, hajlamaik szerint éljenek, s akár a tudomány és/vagy a misztika világában is jártasságot szerezzenek. Aline Kiner a párizsi beginaudvar utolsó éveibe ad bepillantást, az általa megrajzolt karakterek – nagyon is mainak tűnő – hús-vér figurák, akiknek problémáival az olvasó könnyen tud azonosulni. Néha talán túlzottan is könnyen! Persze, azt nem lehet felróni egyetlen regénynek sem, hogy elképzelt hősei "mai figurák". A történelmi háttér, a XIV. századi Párizs, és a párizsi beginázs megrajzolása egészen részletes és pontos. Érezni a szövegen, hogy az írónő feltérképezte a korabeli viszonyokat, s jól eligazodik az egykorvolt francia fővárosban. Aline Kiner regénye nem csak szórakoztató, de lehetőséget ad arra, hogy elgondolkodjunk az akkori viszonyokról szerzett ismereteinken, s a mai társadalmi berendezkedésen is: akadnak a történetben olyan sikamlós részletecskék, melyeket egy évvel ezelőtt még észre sem vettünk volna, s most kicsit meghökkenve azon kell elgondolkodnunk, hogy ez nem zavarja-e a mai hatalmasok jövőbeli erkölcsrendészeit.
Régió Üdítő séták, gyógyfüvek, ínyencségek, egyháztörténeti emlékek – egész napos kikapcsolódási lehetőséget találunk a medvei határátkelőtől alig negyven percnyi autóútra, Pannonhalmán. Igazi különlegesség is várja a turistákat az apátság mellett, már látogatható Magyarország egyetlen illatmúzeuma. Számtalan élményt kínál az ezeréves apátság. - Somogyi Tibor felvétele A felsorolás korántsem teljes, hiszen a Pannonhalmi Főapátság történetének megismerése, valamint az apátság épületének és környékének bejárása többnapos program is lehet, amely az év minden szakában kellemes kikapcsolódási lehetőséget kínál. A bazilika, a könyvtár, az apátsági pincészet, az arborétum és a lombkorona-tanösvény egy helyről, az apátság melletti parkolóból könnyen megközelíthető, és mind-mind külön élményt jelent, de ne feledkezzünk meg a városban található cukrászdáról sem, ahol fagyi- és süteménykülönlegességeket is kóstolhatunk. Pannonhalma a bencések mellett ma már a levenduláról híres. A jellegzetes lila gyógynövény illata belengi a környéket, de más szagos élményeket is találunk, jöjjenek velünk a nemrég megnyílt Illatmúzeumba!
A török idők óta megtartják a településen Fogolykiváltó Boldogasszony ünnepét szeptember utolsó vasárnapján. Az idei búcsúi szentmisét Michael August Blume apostoli nuncius mutatta be. – Ma is ez történik, hiszen most is az Úr elé visszük szándékainkat, imádkozunk azokért, akiket szeretünk, akik számunkra fontosak – fogalmazott Michael August Blume. – Vágyunk arra, hogy Isten elménkbe és szívünkbe költözzön, meggyógyítsa beteg és gyenge testünket, lelkünket. Szűzanyánk nemcsak imádkozik értünk, hanem nagyon jól tudja, mennyire szenvedünk a bűntől. Amikor a megfeszített Jézus felvitte bűneinket a keresztre, Szűz Máriát a szeretett tanítványra, Jánosra bízta, aki mindazok szimbóluma, akik rábízzák magát a mi Urunkra, és úgy élnek, hogy tanúságot tesznek Jézus Krisztusról. Dr. Udvardy György és Michael August Blume Szent László király szobra előtt Fotó: Halász Gábor