Fakószürke gyökérjáratok a bauxitos paleotalajban Balás Jenő erdélyi származású bányamérnök az 1920-as évek elején fedezte fel a Gánt melletti, Bagoly-hegyi bauxitos előfordulást. A jó minőségű érc termelését 1925-ben kezdték meg, s kisebb-nagyobb megszakításokkal 1985-ig folytatták. A megmaradt hatalmas külfejtés ma a geoturisták, az ásvány – és fosszíliagyűjtők paradicsomának számít, ahol mellesleg földtani tanösvény (Gánti Bauxitföldtani Park) mutatja be a terület geológiai érdekességeit. A néhai bányagödör ben található geo-csemegékkel már jó néhány korábbi írásunkban foglalkoztunk. Egy dologgal viszont még nem: a bauxitban előforduló függőleges kiterjedésű, fakószürke gyökérjáratokkal. Gánti bauxitföldtani park belépő. Kalandra fel, irány a kövek világa! A Gánt környéki bauxitok a késő-triász korú, kb. 225–220 millió éves Sédvölgyi Dolomit Formáció egyenetlenül lepusztult felszínére települnek, kb. 180 millió éves üledékhézaggal. A mai Vértes területét hordozó lemeztöredék, az ún. Dunántúli-középhegységi-egység a kréta időszak végére (kb.
Az eredeti növényekkel már nem, de azok szénülésével keletkezett eocén kőszénrétegekkel szintén találkozhatunk a Bagoly-hegy néhai külfejtésében. A lassan elmocsarasodó, édes-, féligsós (brakk)-, majd sós vízzel elborítódó térszín elpusztuló növényzete üledékek alá temetődött, s növekvő hőmérséklet- és nyomásviszonyok között szénülésnek indult. Vaskarika - Marsbéli táj a Vértesben - Bauxitföldtani Park és Balás Jenő Bauxitbányászati Múzeum Gánton. Műrevaló kőszéntelepek itt ugyan nem képződtek, a kőszén itt inkább földtani–teleptani érdekesség. A Bagoly-hegyi külfejtés (gyökérnyomok) pontos helyét és a többi térképi pontot itt találod: Térképnézet Fotó és szöveg: Veres Zsolt
A gépesítés 1930-tól egészen a háború végéig fokozódott. A háború után a termelés csak lassan növekedett, az 1980-as évekre a telepek kimerültek. 1926 és 1988 között 13, 6 millió tonna bauxit került kitermelésre. Gánt bauxitföldtani park hotel. 3 / 3 A felhagyott bányákat egy kivételével rekultiválták, a Bagoly-hegyi bánya 127 ezer négyzetméterén pedig földtani parkot alakítottak ki. A bauxitmező tetejére egy korláttal szegélyezett sétaúton juthatunk fel, ahonnan a bányagödör teljes egésze belátható. A tanösvény nem csak a vértesi bauxitbányászat emlékeit őrzi, hanem bepillantást enged az évmilliókkal korábban létezett világba is, hiszen jól látszódnak még az egykori kőzetlemezek vetősíkjai. A 3, 5 kilométeres tanösvényen 13 állomás van.
Az Amazonas jelenleg a Föld legnagyobb vízhozamú folyójaként szerepel a hivatalos statisztikákban, a hosszúság tekintetében azonban a Nílus vezet a maga 6695 kilométerével. A 6448 kilométer hosszú Amazonas pedig csak a második helyen áll a rangsorban. Legalábbis eddig így festett a helyzet, ugyanis brazíliai és perui kutatók egy, az Andokban végzett terepmunka során májusban egy hosszabb forráságat találtak. Ezzel, állításuk szerint az Amazonas már mintegy 6800 kilométer hosszú, vagyis megelőzi a Nílust – írja a BBC News. Egy folyó hosszának pontos meghatározása nem könnyű feladat, tulajdonképpen attól függ, hogy milyen pontosan sikerül meghatározni a forrás és a tengeri torkolat helyét és a kettő közti távolságot. Az Amazonas forráságának1975 óta az Apurímac folyó számít, amely Peru déli részén a Mismi-hegységben ered, több mint 5000 méteres tengerszint feletti magasságban. A kutatócsoport viszont most a "régi" forráságtól délre egy hosszabbat fedezett fel. Guido Gelli, a Brazíliai Földrajzi és Statisztikai Intézet vezetője szerint már tudományos tényként könyvelhetjük el, hogy az Amazonas a Föld leghosszabb folyója.
Egy brazíliai és perui szakemberekből álló kutatócsoport azt állítja, hogy nem a Nílus, hanem az Amazonas a Föld leghosszabb folyója. Májusban ugyanis egy új forráságat fedeztek fel, ezzel mintegy 6800 kilométerre nőtt a folyó hossza. Az Amazonas jelenleg a Föld legnagyobb vízhozamú folyójaként szerepel a hivatalos statisztikákban, a hosszúság tekintetében azonban a Nílus vezet a maga 6695 kilométerével. A 6448 kilométer hosszú Amazonas pedig csak a második helyen áll a rangsorban. Legalábbis eddig így festett a helyzet, ugyanis brazíliai és perui kutatók egy, az Andokban végzett terepmunka során májusban egy hosszabb forráságat találtak. Ezzel, állításuk szerint az Amazonas már mintegy 6800 kilométer hosszú, vagyis megelőzi a Nílust – írja a BBC News. A leghosszabb folyó az Amazonas lehet Egy folyó hosszának pontos meghatározása nem könnyű feladat, tulajdonképpen attól függ, hogy milyen pontosan sikerül meghatározni a forrás és a tengeri torkolat helyét, és a kettő közti távolságot. Az Amazonas forráságának1975 óta az Apurímac folyó számít, amely Peru déli részén, a Mismi-hegységben ered, több mint 5000 méteres tengerszint feletti magasságban.
A földkerekség folyamfejedelmeit, a Nílust vagy az Amazonast valószínű mindenki jó ismeri. Ezekhez képest talán a kevéssé ismert folyóvizek közé tartozik a negatív rekorder, a Föld legrövidebb folyója, amelyen aligha kellene hetekig csónakázni ahhoz, hogy elérjük a torkolatvidéket. A Guinness hivatalos minősítése szerint ugyanis a legrövidebb folyó mindössze 61 méter hosszú. Óriások vetélkedője A Föld felszínének kereken 71 százalékát borítja víz. Ebből értelemszerűen a világtenger rendelkezik a legnagyobb részesedéssel, hozzávetőleg 69 százalékkal. A fennmaradó kettő százalékon osztozik az összes többi olyan felszíni víztömeg, amely nem alkotja a világóceán részét, tehát az összes tó, és folyóvíz. A világtenger a Föld felszínének 71 százalékát elborító víztömegből 69 százalék részesedéssel rendelkezik Forrás: Pinterest A folyók közül – amelyek nagyon fontos szerepet játszanak a Föld vízháztartásában – a legnagyobbakat általában mindenki jól ismeri. A földkerekség leghosszabb folyamának címével az afrikai kontinens büszkélkedhet, 6 656 kilométeres teljes hosszával a Nílus birtokolja az elsőséget.
A helyieken kívül sehol sem jegyzett és senki által sem ismert mini folyót a Great Falls-i Abraham Lincolnról elnevezett általános iskola ötödéves tanulója, Susie Nardlinger indította el a világhír útján. Az ügybuzgó diák 1987-ben indította el az iskolán belüli mozgalmat, hogy a folyócskát vetessék fel a rekordok könyvébe. A 61 méter hosszú Roe folyó "torkolatvidéke", ahol beleömlik a Missouriba Forrás: Wikimedia Commons A mozgalom gyorsan kinőtt az iskola falai közül, és elnyerte a büszke helyi lokálpatrióták lelkes támogatását is. Amerikában egyébként nagy hagyományai vannak az ehhez hasonló akcióknak. Így például az alig 300 lakosú kaliforniai Bakerfield polgárai is szomjazták a világhírt, ezért elhatározták, hogy az aprócska település határában - a Nevadába vezető forgalmas főút mentén – felállítják a világ legnagyobb hőmérőjét. Mertek nagyot álmodni, meg is tették, és ezzel Bakerfield bekerült a Guiness Rekordok Könyvébe. Iskolai projektre felfuttatott vízelvezető árok Térjünk vissza azonban a Roe folyóhoz.