Az Alföld és tágabb értelemben a Tisza vízgyűjtője hazánk agrár-élelmiszergazdaságának a központja. Ezért is logikus döntés volt elődeinktől, hogy az alapanyag-előállítás és -feldolgozás támogatására a régióban legyen egy felsőfokú oktató és kutatóhely, amely a képzett humán erőforrás folyamatos biztosításával és a tudományos eredmények gyakorlatba ültetésével segíti a versenyképes agrárium kialakítását és fenntartását. Kelet-Magyarországon a felsőfokú agrárképzés 1868-ban, a Debreczeni Országos Felsőbb Gazdasági Tanintézet megalakulásával indult el. Az intézmény 1876-1906 között Debreczeni Magyar Kiráyi Gazdasági Tanintézet, majd 1944-ig Magyar Királyi Gazdasági Akadémia néven működött. Intézményünk 1945-1949 között a Magyar Agrártudományi Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar Debreceni Osztálya megnevezéssel működött. 1953-ban a Debreceni Mezőgazdasági Akadémián indult újra a képzés. Debreceni agrártudományi egyetem. 1962 és 1970 között a szakember képzés egyetemi szintre emelkedett az Agrártudományi Főiskolán. 1970 és 1999 között az intézmény "egyetemi rangot" kapott, a Debreceni Agrártudományi Egyetem két vidéki karral (Szarvas, kezdetben Mezőtúr később Hódmezővásárhely, ) látta el küldetését.
Jellegzetessége a hosszú, lelógó fül. Több színváltozata is létezik, de Magyarországon a fekete fejű és fehér gyapjas a leggyakoribb.
Elkötelezett az európai integráció értékrendje iránt, amit oktatási, kutatási célkitűzéseiben folyamatosan érvényesít. Karunk története | Debreceni Egyetem. Nemzetközi szintű tudományos munkával, az ifjúság természettudományos alapokon nyugvó szaktudományi képzésével és nevelésével az intézmény maga is hozzájárul a fenntartható gazdaság fejlődéséhez, a környezet megismerésének, megóvásának, hatékony használatának tudományos megalapozásához. Kara és intézetei szoros egységben szolgálják az agrár-felsőoktatás, kutatás és szaktanácsadás célkitűzéseit, a mezőgazdaság, a környezet és a vidék fejlesztését a Tiszántúl térségében, különös tekintettel az észak-alföldi és kapcsolódó régióra. A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centruma az alapfeladatok magasabb színvonalú ellátása, küldetésének teljesítése érdekében széleskörű, nyitott és kölcsönös tudományos előnyökön alapuló kapcsolatrendszert tart fenn az oktatás és kutatás valamennyi területén az egyetem más karaival, intézeteivel. Ezek is érdekelhetnek
Ez a szlovák eredetű étel főfogásként is megállja a helyét. Sztrapacska Hozzávalók: 50 dkg burgonya 15 dkg liszt 10 dkg juhtúró 10 dkg füstölt szalonna 1 ek vaj 1 db tojás só Elkészítés: A krumplit meghámozzuk, majd nyersen lereszeljük, ízlés szerint sózzuk, és körülbelül 10 percig állni hagyjuk, amíg levet nem ereszt. Ezt kinyomkodjuk, hozzáütjük a tojást, valamint beletesszük a lisztet és a vajat is, és alaposan kikeverjük a tésztát, amíg egy nokedlihez hasonló állagú masszát nem kapunk. Sós vizet forralunk, majd a tésztát ebbe szaggatjuk, és kifőzzük. Eközben a szalonnát zsírjára pirítjuk, kiszedjük és félretesszük, a galuskát pedig a szalonnazsíros lábasba öntjük, hozzáadjuk a juhtúröt, összekeverjük, tálaláskor pedig ropogós szalonnát szórunk a tetejére. Sztrapacska recept eredeti video. További két juhtúrós ételért lapozz! Fotó: 123rf
Szinte minden vendéglő étlapján szerepel, és több változata is van, a mi kedvencünk a juhtúrós galuska, s... Szinte minden vendéglő étlapján szerepel, és több változata is van, a mi kedvencünk a juhtúrós galuska, szlovákul "bryndzové halusky". Fogyasztható főételként, vagy akár köretként is. A sztrapacska (s... november 10, 2016 | by Tom | 0 comments Read more
Ezután pedig egyszerűen összeturmixoljuk az összes többi hozzávalóval. Ha mindennel elkészültünk, egy tepsit kókuszolajjal kikenünk, összeforgatjuk a sztrapacskát a túróval és a tejföllel, majd sütőben 180 fokon 10-15 fokon pirosra sütjük. Közben hagymát fonnyasztunk olajon pici sóval, és elkészítjük a tofuszalonnát, aminek a receptjét már korábban leírtam. Ezekkel tálaljuk.