A szélesebb közönség azonban mégis inkább szinkronszerepei miatt ismerhette: többek között Doktor Bubónak, a Magyar népmesék narrátorának, a Frakk című animációs sorozat Frakkjának, illetve Columbo felügyelőnek is ő kölcsönözte a hangját. 1979-től tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1959-ben és 1962-ben Jásza Mari-díjjal tüntették ki, 1972-ben Érdemes művész, 1981-ben pedig Kiváló művész lett. A Kossuth-díjat 2000-ben kapta meg, hat évvel később a Nemzet színészei közé választották. Elhunyt Szabó Gyula. Szabó Gyula a Jóban Rosszbanból ismert Szabó Zsófi édesapja. A színésznő sosem titkolta rajongását és szeretetét imádott édesapja iránt. Zsófi Facebook oldalát a tragikus halálhír után ellepték a részvétnyilvánítások. Sok erőt kívánunk neki! Szabó Zsófi néhány napja így ölelte édesapját Forrás: Facebook/Szabó Zsófi Rajongói Oldal
2021. júl 7. 7:55 Szabó Gyula hangjába lett szerelmes Szabó Zsófi édesanyja / Fotó: Arcanum Film Színház Muzsika Egy döcögő úthenger egy jóvágású, matrózpólós vezetővel és kalandok sora hat részen át. Következzék 11 érdekesség az 1976-ban, azaz 45 éve forgatott Robog az úthenger című filmről! 1. A főszereplő úthengeres Józsit Szabó Gyula alakította. Fiatal korában papnak készült, de géplakatos lett, ám végül – szerencsére – kikötött a színészetnél. 2. Kunszentmártonban született, s soha nem felejtette el, hogy honnan jött. A Robog az úthengerben is van egy apró jelenet, amikor töltött paprikával kínálják. Megkóstolja, majd megszólal: "Ilyen jót utoljára Kunszentmártonban ettem! " Mint utóbb kiderült, ő kérte, hogy ez a mondat bekerülhessen a filmbe. Így néz ki ma Szabó Gyula sírja. Két éve hunyt el a nagyszerű színész - Blikk Rúzs. Ez is érdekelheti: A magyar Titanic, avagy a Volturno gőzös elfeledett, pokoli katasztrófája. 3. Szabó Gyula hangja utánozhatatlan volt, bármilyen szerepet kapott tökéletesen hozta. Így imádtuk Columbo nyomozó magyar hangjaként, dr. Bubóként vagy éppen a Magyar Népmesékben.
Budapest, 2014. április 4., péntek (MTI) - Életének 84. évében hosszan tartó betegség után pénteken elhunyt Szabó Gyula Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész, a nemzet színésze - tudatta a család az MTI-vel. Összegyűjtöttük a Színház ban megjelent, Szabó Gyuláról szóló vagy őt említő írásokat. Szabó Gyula 1930. július 15-én született Kunszentmártonban. Tervei között nem szerepelt a színi pálya: papnak készült. A család azonban nagy szegénységben élt, nem tanulhatott, dolgoznia kellett. Szabó Gyula emlékére - szinhaz.net. Fiatal munkásként nagy lelkesedéssel vett részt az üzemi színjátszó csoport munkájában, innen jelentkezett néhány társával együtt a Színművészeti Főiskolára, ahová első nekifutásra felvették. A színművész 1954-től a Petőfi és a Jókai Színház tagja, majd évtizedekig a Thália Színház vezető színészeként emlékezetes, óriási sikerű produkciók részese volt. A Thália megszűnése után tagja lett a rövid életű Arizona Színháznak, majd az ugyancsak pár évig működő Művész Színháznak is, később a székesfehérvári Vörösmarty Színháznál dolgozott.
1979-től a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított. Alkata, jellegzetes orgánuma népi hősök megformálására tette leginkább alkalmassá, de más szerepkörökben is kiváló alakítást nyújtott. Pályája során játszott többek közt Molnár Ferenc, Shakespeare, Bulgakov, Stendhal és Katona József színműveiben. Legemlékezetesebb Hábetler Jánosként volt Fejes Endre Rozsdatemető című regényének drámaváltozatában és Tiborcként Katona Bánk bánjában. Az általa megformált alakok mindig szerethetőek voltak, gonosz, intrikus szerepet szinte soha nem kapott. Filmen is sokat foglalkoztatták (Egy pikoló világos, Vasvirág, Kölyök, A tizedes meg a többiek, Kinek a törvénye). Számos sikeres tévéjátékban szerepelt: ő volt a Tenkes kapitánya Buga Jakabja, a Princ, a katona Csontos őrnagya, a Robog az úthenger Józsija. Kezdettől fogva az ő hangján szólalt meg magyarul Columbo hadnagy, a magyar rajzfilmsorozatokban dr. Bubónak (Kérem a következőt), a Pumukli kalandjai című mesében Éder Mesternek és Frakknak, a macskák rémének is ő kölcsönözte a hangját.
Kezdettől fogva az ő hangján szólalt meg magyarul Columbo hadnagy, a magyar rajzfilmsorozatokban Dr. Bubónak, a Pumukli kalandjai című mesében Éder Mesternek és Frakknak, a macskák rémének is ő kölcsönözte a hangját. Mesemondása legendás volt: a hetvenes évek elejétől a Magyar népmesék sorozatban ízesen, telve szeretettel és humorral mesélt. Ő maga azt mondta erről, hogy a több, mint harminc év alatt ez a mesesorozat élete részévé vált, mindegyik darabját egyformán szerette. Egy másik nyilatkozatban úgy vélte, nagy színész csak az lehet, aki járt a pokolban, az önismeret poklában. Egész életében arra törekedett, hogy mindig az igazat mondja, és a szeretet nyelvén közvetítsen. 2005 őszén jelent meg A nagy mesemondó című első szólólemeze, amelyet a Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége az év hazai gyermekalbumának választott és Fonogram-díjjal tüntetett ki. 1979-től tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Szinte minden művészeti elismerést megkapott. Kétszer (1959-ben és 1962-ben) tüntették ki Jászai Mari-díjjal, emellett érdemes és kiváló művész címet is kapott.
Személy színész, közreműködő Szólj hozzá! Színház ( 9) összes színész szereplő közreműködő 2017 Magyarok a Kárpát-medencében Háry János 2014 Kaleidoszkóp 2010 Kőműves Kelemen színész Bemutató 2010. március 15. 2009 FAME (Fény, Hírnév, Siker! ) színész Bemutató 2009. január 25. Óz, a nagy varázsló Lovas Musical - Operett Gála Mikulás Lovas Gála Butából egy is elég Szerkeszd te is a! Ha hiányosságot találsz, vagy valamihez van valamilyen érdekes hozzászólásod, írd meg nekünk! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! Hozzászólások Kép csatolása Spoiler Offtopik
Gergely pápa engedélyével avatták szentté.
Értékelés: 141 szavazatból A rockopera főhősei az első magyar király, István, aki az országot a keresztény Európába integrálta, és a törzsi-nemzetségi kötelékekhez ragaszkodó, az ősi tradíciókat őrző-védelmező Koppány. Az országba Gizellával érkezett lovagokat és papokat Asztrik apát vezeti István és a kereszténység pártján, Laborc és Torda táltos pedig Koppány mellett sorakozik fel a békétlen magyar főurakkal együtt. Géza halála után Koppány ősi szokás szerint feleségül kéreti Saroltot és át akarja venni Géza örökét. Véres összeütközésre kerül sor, amelyben István seregei győznek. Bár Réka, Koppány kereszténnyé lett leánya méltón el akarja temettetni apját, Sarolt ragaszkodik az elrettentő példastatuáláshoz, így Koppányt felnégyelik. István magányosan vívódik a rá váró feladatok súlya alatt, de vállalja sorsát. Az 1000. Asztrik istván a király 2021. év decemberének 25. napján királlyá koronázzák. Stáblista: Szereplők István király énekhangja
Sarolt apja Bizáncban lett keresztény, így a házasság a két fejedelem együttműködését, a nyugati és keleti tájékozódás együttes meglétét jelentette. Géza felismerte, hogy népe európai beilleszkedése csak a kereszténység felvétele révén lehetséges, ezért 972-ben papokat kért I. Ottó német-római császártól. Ottó Bruno Sankt Gallen-i szerzetest küldte Magyarországra térítő püspökként, Gézát és udvarának tagjait ő keresztelte meg, ám a fejedelem holtáig áldozott a pogány isteneknek is. 1038. augusztus 15. | Szent István király halála. Vajk a keresztségben – Szent István vértanú nyomán – az István nevet kapta. (Vajkot a hagyomány szerint Vojtech prágai püspök, a későbbi Szent Adalbert keresztelte, más források szerint bérmálta. ) Géza a bajor herceg – a későbbi II. Henrik császár – nővérével, Gizellával házasította össze; ekkor számos német lovag érkezett az országba, akik István seregének magvát alkották. Atyja halála után, 997-ben vette át az uralmat, melyet a somogyi Koppány, a család legidősebb férfitagja a korábbi örökösödési rend alapján fegyverrel vitatott.