Király Gábornak nem tetszik a játékosok hozzáállása volt klubjánál, a német labdarúgó-bajnokságban kiesés ellen küzdő Hertha BSC-nél. "Amit eddig mutattak, az nem elég, ennél több kell. Most meg kell mutatniuk, hogy csapatként mire képesek" - nyilatkozott a 108 válogatottságával magyar társrekorder, 45 éves ex-kapus a t-online internetes oldalnak. Király 1997 és 2004 között védte a berlini együttes hálóját. A magyar sportember szerint az egy hete kinevezett új vezetőedző, Felix Magath fel tudja rázni a gárdát. A játékosoknak át kell lépniük a fájdalomküszöbüket, s Felix Magath a megfelelő ember ahhoz, hogy ezt elérje náluk. Még elég meccs van hátra az idényből, sikerülhet. " - fogalmazott Király Gábor. Király Gábort a Hertha BSC a klub nagykövetének nevezte ki februárban Forrás: Hertha/Facebook A Hertha BSC 26 forduló után az utolsó előtti, kieső helyen áll a Bundesligában, két pontra van a 15., már biztos bennmaradó pozíciót elfoglaló Arminia Bielefeldtől. A bajnokságból még nyolc forduló van hátra.
Tayfun Korkut váltja Dárdai Pált a Hertha BSC csapatánál. Az elmúlt négy fordulóban nyeretlen berlini csapat jelenleg a 14. helyen áll a Bundesligában, egy ponttal előzi meg az osztályozós helyen álló Augsburgot, és öttel az utolsó előtti Arminia Bielefeldet. "Szeretnénk köszönetet mondani Dárdai Pálnak a munkájáért. Az előző szezonban nehéz helyzetben vette át a csapat irányítását, és kihívásokkal teli körülmények között tartotta benn a gárdát az első osztályban. Tayfun Korkuttal új lendületet szeretnénk adni a csapatnak, ő már bizonyította a múltban, hogy nem csak stabilabbá tud tenni egy csapatot, hanem aprólékos és szenvedélyes munkájával, valamint a futballról alkotott elképzelésével képes jobbá is tenni – nyilatkozta az új edző kinevezéséről Fredi Bobic, a Hertha sportigazgatója. Korkut korábban a Hannovernél, a Kaiserslauternnél, a Bayer Leverkusennél és a Stuttgartnál is dolgozott, vagyis ismerős közeg számára a német futball. Korkut épp korábbi csapata, a Stuttgart ellen mutatkozik be a Hertha edzőjeként december 5-én.
Dárdai Pált hétfőn menesztette a német élvonalbeli labdarúgó-bajnokságban szereplő Hertha BSC. Fredi Bobic sportigazgató elmondta, miért jutott a vezetés erre a döntésre. Dárdai Pált hétfőn rúgta ki a Hertha BSC vezetése. Sorsa nem a szombati 1–1-es, Augsburggal játszott döntetlenen múlt, derült ki Fredi Bobic sportigazgató nyilatkozatából. Nem hiszem, hogy egy győzelem változtatott volna a szituáción. Ha nyerünk, ugyanezt a döntést hoztuk volna, a helyzet nagyon világos számomra – idézi a B. Z. Berlin a sportigazgató szavait. Ez arról szól, hogy a játékosok folyamatosan fejlődjenek, és a vezetés lássa a haladást. Nem éreztük úgy, hogy sok dologban előrébb tartanánk – Bobic szavai alapján ez volt az indok, amiért menesztették a magyar vezetőedzőt. Egy barátságos és nyílt beszélgetés volt. Persze egészen rövid. Érthetően szomorú volt, de megköszöntük az eddigi munkáját – így írta le a sportigazgató azt a beszélgetést, amelyiken Dárdai elé tárta a vezetés a döntését. Dárdai és Bobic között sosem volt felhőtlen a viszony, az exvezetőedző több kérését hagyta figyelmen kívül a Hertha vezetése.
– Nem igazán gratulálnék magamnak, hogy ebben a szituációban elvállaltam ezt a munkát – nyilatkozta januárban Dárdai. – Tizenhat forduló van hátra és kevesebb pontunk van, mint amikor legutóbb átvettem a fiúkat. Nem szerepel jól a bajnokságban a Herta, csak a 14. helyen áll / Fotó: gettyimages Ma talán még inkább úgy látja, hogy hiba volt elvállalni az év elején a tűzoltást szeretett klubjánál. Az első kirúgása után maradhatott a berlinieknél, talán most is így lesz. Mindenesetre a drukkerek mihamarabb visszavárják. "Köszönjük, Pál, márciusban újra találkozunk a kispadon! " – írta ironikusan egy másik Hertha-szurkoló a Facebook-poszt mellett. Ebből is arra lehet következtetni, hogy az idény végéig kinevezett utódnak, Tayfun Korkutnak nem jósolnak nagy jövőt a drukkerek, akik visszavárják kedvencüket. De volt, aki durvábban is fogalmazott: "Köszi, Pál. Mit tehet egy edző, ha a játékosok nem követik az utasításait? Kezd a fejétől bűzleni a hal (igazgatótanács, vezetőség, stb. )". ( A legfrissebb hírek itt) Az ilyenkor kötelező köröket persze, Fredi Bobic, a Hertha BSC sportigazgatója is megfutotta: – Köszönetünket fejezzük ki Dárdai Pálnak a munkájáért – mondta.
A Hertha BSC-t irányító Dárdai Pál nyerte a szezon legjobb vezetőedzője címet a német Kicker szaklap játékosok körében végzett szavazásán. Az újság hétfőn megjelent számából kiderült, hogy a 235 futballista megkérdezésével rendezett voksoláson a magyar szakember a szavazatok 17, 5 százalékát gyűjtötte be. A magyar válogatottat tavaly nyárig vezető tréner tavaly tavasszal még a kieséstől mentette meg a fővárosi csapatot, a legutóbbi kiírásban viszont sokáig a harmadik helyen állt, s végül az Európa Liga-selejtezőt érő hetedik pozícióban zárt. A labdarúgók ezért az idény meglepetéscsapatának a berlinieket választották meg. A mostani szavazás szerint az év mezőnyjátékosa a dortmundi Henrih Mhitarjan, míg kapusa a bajnok és kupagyőztes Bayern München játékosa, Manuel Neuer lett.
VII. kerület, Rumbach Sebestyén utca 11-13. A Rumbach utcai zsinagóga A MÓR, A ZSIDÓ ÉS A NÁCI Mivel az 1859-ben átadott Dohány utcai zsinagóga neológ szertartásrendje nem elégítette ki a kicsot ortodoxabb felfogású izraelita közösség igényeit, így a csoport 1867-ben inkább megvette ezt a Rumbach Sebestyén utcai telket, hogy ideiglenes jelleggel, de Paul Antal terve alapján egy imaházat építhessenek fel ide. Az Isten háza azonban nagyon hamar kicsinek bizonyult, így 1870-ben bár Buzzi Bódog terve alapján kibővítették a templomot, ám a zsinagóga így sem tudta befogadni a nagyszámú közösséget. A "status quo ante" hitközség egy teljesen új templom felépítését határozta el. Az új épület terveit a 26 éves, pályakezdő, bécsi építész, Otto Wagner készíthette el. Az osztrák mérnök társtervezője, a jóval nagyobb szakmai tapasztalattal rendelkező Kallina Mór volt. A templomot 1869 és 1872 között építették fel. Wagner az ókori hagyományt folytatva centrális teret tervezett, melynek középpontjában kapott helyet a Tóraolvasó pult, a bima.
Ez volt az Európában utoljára felszabaduló gettó. Épp ez, a miénk, a budapesti. A VII. kerületi Klauzál téren. Itt zsúfolódott össze 1944 novemberétől 1945 januárjáig mintegy 70 ezer zsidó, akinek átlagban fejenként négy négyzetméter volt az élettere, és tizenöt deka kenyér a napi fejadagja. Egyéb élelmiszer, gyógyszer csak ritkán jutott, az is akadozva. Tisztálkodni alig, fürdeni egyáltalán nem lehetett. A gettó elkerítésére szánt hosszú palánkot fegyveres őrök figyelték. Se ki, se be. Csak kivételes indokkal, konkrét személyre szóló engedéllyel. A Dohány utca, Nagyatádi Szabó István utca (mai Kertész utca), Király utca, Csányi utca, Rumbach Sebestyén utca, Madách Imre út, Madách Imre tér, Károly király út (mai Károly körút) által határolt gettó közepe egy egybefüggő tér volt, ez a mai Klauzál tér. Ide érkeztek meg a budapesti zsidók otthonaikból, itt adták le ékszereiket, értékeiket. Itt "vették őket fel" a gettóba, és itt kezdődött el számukra az a borzalmas időszak, ami alatt a gettóból ki csak temetésre vagy kórházi kezelésre szabadulhattak.
június 4., 10:45 (CEST) [ válasz] Hogy maga milyen okos... Csak vigyázzon, nehogy lángot kapjon a világ a maga zsenialitásának fáklyaként lobogó tüzétől. június 4., 11:08 (CEST) [ válasz] szerintem hasznosabb végigírni az olyan kis utcák nevét, amit kevesebben ismernek, az egyértelműség kedvéért is, főleg akkor ha több hasonló nevű utca is van, vagy ha ugyanolyan nevű utca több kerületben is van. Az ismertebb nevű utcáknál/tereknél lehet hogy jobb az egyszerű forma. pl Deák tér. Más helyeken pl {{ bplex}} is a teljes nevet használják A WP nem (elsősorban) pestieknek szól (nem is belvárosiaknak vagy hétkerületieknek), tehát a pesti rövid szóhasználat használata nem lehet indok. Csörföly D Csörföly D 2007. június 4., 11:47 (CEST) [ válasz] Nem hogy több utca nincs e néven, hanem hasonló sincs. Az egyszerűség és az egyértelműség között kell megtalálni a középutat. Azt remélem, hogy a milliónyi Rumbach utcai zsinagógát (az egész földön egyetlen ilyen van), csak nem fogják összekeverni mással.
Megjegyezném a tisztelt feleknek, hogy a vezetéknév+személynév típusú utcaneveket az isten adta nép a legritkább esetben használja teljes formájukban – tegye fel a kezét, aki például Kossuth Lajos tér ként emlegeti a Kossuth teret... (lásd még volt Lékai tér, Bethlen tér, Bokányi utca), sőt olyan példánk is akad, amikor ezt a hivatalos névhasználat is szentesítette: Kodály körönd. Van persze kivétel is, a Hámán Kató út és az Asztalos János park például valamiért mindig kimondatott a régi szép időkben. Tanúsíthatom viszont, hogy egyetlen eleven pesti se hívta sose az utcát Rumbach Sebestyén utcának, csakis Rumbach utcának. :o) – Bennó (beszól) 2007. június 4., 10:23 (CEST) [ válasz] (én mindig is Rumbach Sebestyén utcának hívtam, bár nem vagyok hétkeri Csörföly D Csörföly D 2007. június 4., 11:48 (CEST)) [ válasz] Asztalos kapcsán, hogy miért mondatott ki: mert nem mindig egyértelmű a kontextusból kifolyólag sem. Ugyanezért emlegetünk Krúdyt, Mikszáthot, Radnótit, Örkényt, de nem emlegetünk Józsefet, Szerbet, ezeket mindig kimondjuk az azonosalakúság mián stb.
Az alapkérdés az volt ugyanis, hogy melyik irányzat elképzelése érvényesüljön a hitközségek belső életében. A gyűlésen, miután az ortodoxok elhagyták az üléstermet, az újítók elfogadták a hitközségi szervezet alapszabályát, amelynek alapján létrejöhetett az egységes (valójában neológ) hitközségi szervezet. Az ortodoxok tiltakoztak, így az országgyűlés 1871-ben lehetővé tette számukra, hogy ne csatlakozzanak az egységes hitközséghez, helyette saját szervezetet hozhassanak létre. Ezzel a zsidóság kétfelé szakadt, neológ és ortodox irányzatra, úgy, hogy ezekhez képest egy számban jóval kevésbé jelentős kisebbség nem sokkal később a kongresszus előtti állapot visszaállítását szorgalmazta. Ez a harmadik szárny, amely sem a neológ, sem az ortodox szabályzatot nem kívánta elfogadni, status quo ante irányzatnak nevezte magát, saját hitközségeket állított fel, amelyek 1877-ben törvényi szinten is elfogadást nyertek. A felekezeti ellentéteket tükrözték a kor zsinagógaépítései is. A neológ imaházak méretüket, ahogy esztétikai megjelenésüket tekintve is impozáns épületek lettek, a mór stílus, a szecesszió, a romantika, az eklektika jegyeit viselték magukon.