Asghar Farhadinak eddig egyetlen filmjét láthatta a magyar közönség, azt is csak a Titanic Filmfesztiválon. Ahogy akkor, az Elly történeté ben is, ezúttal is csak a konfliktus, a valós cselekmény mellett, mintegy mellesleg jelenik meg az iráni társadalom rajza? az országé, ahonnan Simin el akar menni, hogy a gyereke ne? egy ilyen helyen? nőjön fel. Milyen helyen?? kérdez vissza a válóperes ügyvéd, de erre senki nem válaszol: Farhadi nem kívánja reflektorfénybe tolni az ország súlyos problémáit, de egyértelműnek tartja azok létezését (társadalmi egyenlőtlenségektől a bürokrácián át a nemek közti különbségekig). Farhadi a maguk természetességében mutatja meg a dolgokat, mégis úgy, hogy a kezei közt minden rendkívülinek tűnjön. A Nader és Simin okos, elegáns, profi, hatásos, izgalmas és megindító film? két óra után olyan érzéssel állunk fel, mintha Thomas Mann legjobb követőjének vaskos kötetét olvastuk volna ki.
Vannak, akik hiszik, hogy a világban valaki vagy valami mutatja nekünk az utat, legyen az akár valamilyen isten, akár egy jól körülhatárolt erkölcsi meggyőződés. Asghar Farhadi filmje mintha ezzel a hittel számolna le, mondván: az élet nem más, mint olyan döntések sorozata, amelyektől örökre megváltozhat minden, és amelyeket nem lehet nem meghozni, mert minden egyes cselekvés egy-egy újabb döntés. És soha nincs egy út? pláne nincs, ami kijelölné?, mert egy ügyben egyszerre többeknek is lehet igaza. (Már a platform sem közös: egyszerre van jelen az egyik félnél a vallás diktálta, a másiknál a? világi? igazság. ) Talán ezért is áll a címben, hogy egy elválás története: bár a film nem elsősorban a válásról szól, mégis a pillangó-hatás szerint az indítja be az eseményeket, hogy a feleség, Simin úgy dönt, elköltözik férjétől. Így Nader nővért fogad Alzheimeres apja mellé, majd egy vita során kilöki őt az ajtón? a nő pedig bepereli őt az erőszakosságért. A Nader és Simin egyszerre izgalmas thriller, társadalmi és családi dráma, miközben mindvégig az élet legkomolyabb morális kérdéseiről beszél: vajon a tények felsorolása már maga az igazság?
Sattar Orahi zenéje egyszerre visz el minket egy orientális hangulatokat idéző mai zenei világba, és dramaturgiailag is kiválóan érzékelteti a cselekmény alakulását. Az iráni film fárszi nyelven, magyar feliratozással, a Mokép-Pannónia Kft. forgalmazásában augusztus 25-től látható a magyar mozikban, 16 éven aluliaknak nem ajánlottan. És még egy adalék arra, hogy nem mindennapi élmény részese lehet, aki jegyet vált a vetítésekre. A Nader és Simin – Egy elválás története fantasztikus fogadtatásban részesült Párizsban mind a sajtó mind a közönség részéről. Franciaországban, a bemutatója után egy héttel 151 217 néző látta, ami történelmi jelentőségű eredmény a nem francia nyelvű művészfilmek között. Az európai forgalmazó Memento Films közleménye szerint a filmet 105 kópián, mozivásznanként 1440 nézővel mutatták be. A pozitív szájpropaganda is jót tett a filmnek, sok helyen tapsoltak a film végén, ami a párizsi mozikban nem szokásos. Szívből remélem, hogy a magyar művészfilm-forgalmazásban hasonló sikert arat majd.
A Nader és Simin - Egy elválás története Arany Medve-nyertes családi dráma, ami két család és egy szerelmes, mégis válni készülő pár: Nader és Simin vitájáról mesél. Olyan viták ezek, melyekben nem lehet igazságot tenni, sőt: nem is érdemes. Oly könnyű lenne feladni a dacot, megölelni egymást és kibékülni a közös tragédia árnyékában. Ám hőseink emberek, akárcsak mi vagyunk. Képtelenek erre. A legutolsó Berlinálén Tarr Béla mellett egy iráni rendező filmje keltett igazán nagy feltűnést. Asghar Farhadit már 2009-ben is nagyon szerették a berlini fesztiválon ( Elly története), idei filmje azonban mindent vitt. A Nader és Simin - Egy elválás története nem csak az Arany Medvét kapta meg, hanem a színészeknek járó Ezüst Medvéket is: a két férfi (Peyman Moaadi, Shahab Hosseini) és a két női szereplő (Leila Hatami, Sareh Bayat) is megosztott díjat vihetett haza. A dráma pályafutását környékezte némi politikai botrány, hisz Teheránban a kultúráért felelős minisztérium egy rövid időre betiltotta azt, hála a rendező egy szerencsétlenül sikerült köszönőbeszédének.
Nem ez volt az utolsó iráni filmem. ienski 2018. június 5., 10:17 Egy igen felkavaró alkotás került elém ennek személyében, a rendkívüli fordulatok még izgalmasabbá tették a filmet. Eszméletlenül megfogott, s ezt mi sem mutathatná jobban, minthogy az egyik napi teológiai áhítatom alapjául pont ezt választottam Pál szeretethimnusza részletének konstatálására. Egészen biztosan egyszer nézős film. piciszusz 2016. október 28., 08:43 Nem sok muszlimokkal kapcsolatos filmet láttam eddig, ezért nagyon furcsa volt néhány helyzet, és nem is tudtam teljesen megérteni mindent. Rengeteg az elfolytás ezekben az emberekben és szerintem 60szor vallásosabbak, mint az átlag európai. Viszont Nader-el kell egyetértsek, én se hagytam volna el az országot és a beteg szülőmet. A per része kicsit kesze kusza volt, de gondolom náluk ez a megszokott rendszer. Mátrixi 2021. október 25., 22:09 Mindjárt az elején zavarba hoz: miért nekem mondják az igazukat, nem akarok bíró lenni. (Zseniális mindazonáltal. ) Ritka, hogy az igazságok ennyire durván frontálisan ütköznek.
Az adás végén átfogóan beszélünk az ázsiai filmes évadunkról: mennyi új kedvenccel gazdagodtunk? Melyik film lepett meg bennünket a legjobban? Végül bejelentjük a két hét múlva kezdődő Vakfolt versus évadtematikáját, amelyről a egy hétig szavazhatnak még a támogatóink a Patreonunkon. Linkek A Vakfolt podcast Patreon-oldala A Vakfolt podcast Facebook oldala A Vakfolt podcast a Twitteren Vakfolt címke a Letterboxdon A Vakfolt az Apple podcasts oldalán András a Twitteren: @gaines_ Péter a Twitteren: @freevo Emailen is elértek bennünket: [email protected] Tetszett az adásunk? Támogasd a Vakfolt podcastot a Patreonon! Lapozás
EDDA - Éjjel érkezem - YouTube
Budai Ifjúsági Park) Edda Művek - Minden sarkon álltam már (2000 Kisstadion) Edda Művek-Óh, azok az éjszakák Edda Művek - Semmim nincs (1979. Budai Ifjúsági Park) Edda Művek-Táltos örökség Edda Művek - Vörös tigris (1979. Budai Ifjúsági Park) Edda Művek - Vörös tigris (2000 Kisstadion) Edda Művek: Ez a föld a miénk Edda Tordán A kör Edda Utolsó érintés. Edda ejjel erkezem. Edda a VI. EMI-táborban, 2010. augusztus 13., Edda lirák gyűjtemény (by Szancso) Edda mix Edda művek - Győzni fogunk Edda művek-Ott várj Rám Edda ~ Örökség Elérlek egyszer - Edda Erdély felé indultam Érzés Kandech Evelyne - Hűtlen [Pataky Attila - Zselencz László] Karácsonyi üdvözlet (Christmas greetings) - Edda Művek - Akitől minden szép Lelkünkből Edda MIENK VAGY ERDÉLY BENCZE DOMOKOS EDDA MIHI 2016 Mága Zoltán Újévi Koncert 2011- vendég: Pataky Attila Magyar Retrock Válogatás ( Edda)-By Március 15. - Trágár provokátorok, s Pataky Attila jelmezben / videó Nolan's Cheddar Nóták, tájak, ételek és jókedv... PATAKI ATTILA....... HAZUDNAK A GYÖNGYBETŰK!!!
Ha akartam valaki lenni, csak érted volt, Próbáltam mást keresni, csak bosszúból. Mit akarsz tőlem? Csak nézlek, csak nézlek. Vagy mondd meg, hogy tűnjek el, tűnjek el végleg! Te nem érzed ezt a kínt, nem voltál féltékeny soha Nincs benned semmi küszködés, ha egy másik ér előbb oda. Hirdetés
Csak 25 éves volt… Olyan fiú, akiért rajongtak a lányok. Mellette pedig piszkosul tudott gitározni. És még ma is megtehetné, ha 1993. július 10-én hajnalban valaki megfogta, megfoghatta volna a kezét, hogy ne! Akkor ma is élne Kun Péter, az Edda mindig vidám, mosolygós gitárosa, akit az együttes testőre gázolt halálra a Velencei-tónál. A 70-es út 47-es kilométerköve azóta is az Edda-rajongók legszomorúbb zarándokhelye. Pedig minden olyan szépen indult. Tehetséges volt, jóképű, igazi rocker, akinek megadatott, hogy a kor egyik legnépszerűbb bandájában, az Eddában gitározhat. A föld felett járt. A hagyományos, velencei tavi Edda-táborra is úgy készült, mint egy kisgyerek. A föld felett járt, mert a fiatal kora ellenére az ő szólóitól alélt el a közönség. Edda Művek - Éjjel érkezem dalszöveg - HU. Igazi sztáralkat volt, rajongtak érte a lányok. Egy átlagos pénteki nap volt. Lukrécia napja. Sok napsütés, meleg idő. Még Antall József volt a miniszterelnök, a MOL-nál aznap 56 forint volt a gázolja ára, volt, aki használt Lada Samarát vagy kocka Ladát keresett hirdetésben, az isztambuli hat napot pedig 7990 forintért kínálta egy utazási iroda.