Promóció Három részből álló interaktív kiállítás várja a látogatókat a szerdán délelőtt átadott somogyvári Szent László Nemzeti Emlékhely látogatóközpontjában: a közel másfélmilliárdos beruházás uniós pályázati pénzből valósulhatott meg. – Betlehem, bár kicsiny vagy a Júda ezrei között: belőled származik nekem, aki uralkodó az Izraelen – idézte Mikeás prófétát Móring József Attila, a térség országgyűlési képviselője a látogatóközpont megnyitóünnepségén. – Somogyvár is a legkisebb a nemzeti emlékhelyek között, méltatlanul kevesen is ismerik, s bár több évszázadon át virágzó város, egykor megyeszékhely volt, mára egyszerű somogyi faluvá lett. [caption id="" align="aligncenter" width="650"] Átadták a somogyvári nemzeti emlékhely látogatóközpontját [/caption] A település egykori polgármestere szerint sokkal többet érdemelt a falu, hiszen itt ér össze az ősi, pogány magyarság a keresztény Európával. – Örülök, hogy elkészült egy modern, 21. századi létesítmény – tette hozzá –, de fölötte a dombon úgy kell helyreállítani a romterületet, hogy tartalmas élményt adjon az idelátogatóknak.
Szent László Nemzeti Emlékhely
Az 1972-ben elkezdett feltárások és rekonstrukciók után az alapítás 900. évfordulóján, 1991-ben nyitották meg a romokat a látogatók előtt - írta az MTI a 2011-ben nemzeti emlékhellyé nyilvánított Kupavárhegy látogatóközpontjának 2015 decemberi avatásakor. A látogatóközpontot a Laki Zrt. építette, a kivitelezés 2014 őszén kezdődött. A Szent László Nemzeti Emlékhely a járványhelyzet miatt jelenleg zárva tart. Az emlékhely Somogyváron a Kaposvárt Fonyóddal összekötő út mellett, Kaposvártól 32 kilométerre található, a Balatontól 26 kilométerre délre.
Karikó Katalin útján haladt a Pfizer-BioNTech, a Moderna és több más vállalat is, és így ágensként az mRNS-t használják. Annak érdekében, hogy becsapják, félrevezessék az immunrendszert, az mRNS vakcinák egyáltalán nem tartalmaznak semmilyen vírust vagy más kórokozót, sem eredeti állapotában, sem legyöngítve, hanem a sejtben lévő hírvivőket használják arra, hogy a szervezet reagáljon a fertőzésre akkor is, ha valójában nincs semmiféle fertőzés. Ezek a vakcinák csak egy mRNS láncot visznek be a szervezetbe, egy tiszta molekuláris információt, amely a koronavírus csak egy fehérjéjéről (az úgynevezett spike, azaz tüske fehérjéről) tartalmaz adatokat. Áttörést értek el a rákkezelésre használt vakcináknál - Napi.hu. Az mRNS molekula a sejtbe egy zsírcseppbe csomagolva jut be, mindenféle adjuváns vagy veszélyes anyag nélkül, a riboszómák leolvassák és kialakítják a famózus spike fehérjét - ugyanúgy, ahogyan ez akkor történne meg, ha a sejtet valóban megtámadná a vírus (ami ebben az esetben nem létezik) -, és így indítják el az immunválaszt, valamint arra ösztökélik a szervezetet, hogy megfelelő antitesteket termeljen.
2021. november 20. Pardi Norbert kutatóktól szokatlan közérthetőséggel osztotta meg a oltások, különösen az általa is fejlesztett mRNS-vakcinák működési elvét. "Még nem sikerült megállapítani, hogy milyen ellenanyagszint felett hatékony a szervezet koronavírus elleni védekezése, ezért javaslom mindenkinek a harmadik oltás felvételét" – mondta a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából az Magyar Tudományos Akadémián (MTA) tartott előadásán Pardi Norbert biokémikus, a Pennsylvaniai Egyetem kutatója. Pardi jelentős szakmai ismertségre tett szert annak a kutatócsoportnak a tagjaként, amely Karikó Katalin és Drew Wiesmann vezetésével megalkotta az mRNS-vakcinák technológiáját. Pardi előadása elsősorban az oltássokkal laikusok számára nyújtott megbízható információkat az mRNS-technológia működéséről, azzal a nem titkolt céllal, hogy eloszlassa a keletkezett tévhiteket. Hogyan alakul ki a védettség? Karikó katalin rák. A vakcina egy olyan biológiai termék, ami állatba vagy emberbe oltva egy kórokozó elleni immunválaszt vált ki, ezt az immunválaszt a szervezet megtanulja és sikeresen alkalmazza a későbbi, az eredeti kórokózó elleni védekezés során – összegezhető Pardi bevezetése.
Az immunológiai alapkutatásért Karikó Katalin, Uğur Sahin, Özlem Türeci és Drew Weissman kapja meg a 2021. évi William B. Coley-díjat – jelentette be az amerikai Rákkutató Intézet (CRI). Az indoklás szerint a COVID-19 világjárványt megfékező mRNS-vakcinák fejlesztőihez kötődő technológia nagy szerepet fog játszani a rák kezelésében. A William B. Coley-díjat 2021. november 10-i virtuális ünnepségen adják át a négy kutatónak. Az immunrendszer erejének hasznosítása mellett kötelezte el magát a rák minden fajtájának megfékezése és potenciális gyógyítása érdekében a Cancer Research Institute (CRI). Az amerikai Rákkutató Intézet (CRI) nonprofit szervezet. Karikó Katalin: "Beadtuk az első rákvakcinát" :: baznyesz-miskolc.hu. Coley-díjat az alapimmunológia területén végzett kiemelkedő kutatásért annak a négy kulcsfontosságú tudósnak ítéli oda, akinek COVID-19 elleni messenger RNS (mRNS) vakcina felfedezését és kifejlesztését köszönhetjük – jelentette be a CRI 2021. november 4-én New Yorkban. A rangos kitüntetést a Szegedi Tudományegyetem alumnája, a biokémikus Dr. Karikó Katalin, a Pennsylvaniai Egyetem Perelman School of Medicine adjunktusa és a BioNTech alelnöke, valamint Dr. Drew Weissman, a Pennsylvaniai Egyetem Perelman School of Medicine professzora, továbbá a BioNTech társalapítói, Dr. Uğur Sahin és Dr. Türeci Özlem virtuális ünnepségen veszi át.
A klímaváltozás nem csak az időjárásra, a bolygó élővilágának sokféleségére van hatással. Hatalmas veszélybe került a csokoládégyártás is, ugyanis a termőterületek zsugorodnak, emiatt kevesebb kakaóbabot lehet szüretelni. Intődy Gábor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkára szerint szinte biztos, hogy pár évtized múlva nem lesz több csokoládé. Szegedi Tudományegyetem | A rák kezelésében kulcsfontosságú mRNS technológiáért Karikó Katalin és három kutatótársa kapja a William B. Coley-díjat. A csokoládé előállításához szükséges kakaót elsősorban az Egyenlítő környékén, az északi és déli 10. szélességi körök közti területeken termesztik, világviszonylatban mintegy 8, 5 millió hektáron. A termés jelentős hányada pedig Elefántcsontpartról, Ghánából és Nigériából származik, írja a A klímaváltozás hatására folyamatosan zsugorodik a termőterület, az esős évszakok egyre kevésbé csapadékosak, ami szintén megnehezíti a nagy vízigényű kakaóbab termesztését. A klímakutatók felhívták rá a figyelmet többször is: ha nem teszünk valamit, el fog tűnni életünkből a csokoládé. Intődy Gábor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkára a podcastjében arról beszélt, hogy a klímaváltozás ténylegesen egyre nagyobb fenyegetést jelent.
Sok betegséggel számoltunk le Több kórokozó esetében is erős bizonyítékokkal állt elő Pardi, hogyan sikerült a történelem nagy járványait letörni az oltásokkal. a torokgyík ellen a 40-es években megjelent vakcina szűk egy évtized alatt közel nullára szorította vissza a betegségben megfertőzöttek számát; a gyermekbénulás elleni, 1956-ban megjelent vakcina hat év alatt megszüntette a járványokat; a feketehimlő a 80-as években teljesen eltűnt. Karikó katalin raku. Miért biztonságos a most "gyorsan" kifejlesztett vakcina? Pardi szerint rengeteg kérdés merült fel a vakcinák kifejlesztési idejéről, illetve azok biztonságos használatáról. Gyakran 10-15 évbe is beletelik egy vakcina kifejlesztése, de az Ebola ellen már látványosan gyorsan, 5 év alatt kapott végleges engedélyt 2019-ben az addig vészhelyzeti vakcina. Ellenpéldával is élt, a HIV-vírus ellen ugyanis 35 éve nem sikerült vakcinát kifejleszteni, amit befolyásolt, hogy a fertőzötteket sokáig nem lehet felismerni, gyakori a mutációja és sok vírustörzse alakult ki.