Lenézve lábunk alatt elterül a Gaja-völgy. Összességében elmondható, hogy a Gaja-szurdok hazánk egyik legszebb kirándulóhelye. Családdal, kutyával, télen, nyáron, minden évszakban érdemes ellátogatni ide. Aki pedig a kiadós séta után sem fárad el, a közelben felfedezheti a Csókakői várat is, ami szintén egyedülálló élményt nyújt. Kiemelt kép: Sokszínű Vidék
Károly-kilátó Az egykori főerdész fedezte fel, mikor muflonvadászat közben megpihent itt. Épített kilátót ne keressünk, a hegyoldal egy kiugró pontjáról tárul elénk csodás kilátás az egész völgyre. További képek:
Kényelmes túraúton sétálhatunk be az erdőbe, közben itt-ott információs táblákon tájékozódhatunk az élővilágról. Rövid séta után egy igazán hangulatos pihenésre, piknikezésre kiválóan alkalmas területre érkezünk. Itt található a horgásztó, mellette fedett pihenőkkel, büfével. Bodajk és a Gaja-völgy - Városnapi Túrák 25/15/10. Galéria Felejthetetlen látványt kínál a Bakony egyik legszebb szurdokja A tavat elhagyva végigsétálhatunk a patak mellett, több hidacskát érintve az Ádám-Éva fáig, ahol egy emlékoszlop hirdeti, hogy hol állt régen Ádám és Éva fája. Két tölgy, a nagyobb Ádám, a kisebb Éva, amelyek közül Ádám kidölt tőrzse ma is ott található izgalmas látványosság. A fahídon állva elábrándozhatunk egy pillanatra, hallgatva a folytonos madárcsicsergést és patakcsobogást, majd folytathatjuk az utunkat több irányba. Aki a szurdokot szeretné bejárni, az tovább haladhat a patak mellett, eljutva egészen a bodajki bejáratig, aki pedig felfele kapaszkodna, az kicsit nehezebb séta után elérhet a forrásig, majd a Károlyi-kilátóig. Ha a patak melletti séta mellett döntünk, több sziklafal mellett is elhaladunk, amelyekben itt-ott kisebb barlangok is megfigyelhetők.
A Bakony legkeletebbi magaslatai sűrű növényzetű, vadregényes szépségű szurdokot rejtenek, melynek mélyén a Gaja hol csöndes patakként hömpölyög, hol pedig komoly hegyi folyóként vágtázik. A völgy egyszer parkerdei, másszor vadregényes szurdokvölgyi képet fest. Alsó szakaszán kisebb tó és büfé is található egy tisztáson. A szurdok alján és oldalfalain szép, természetes benyomást keltő erdő nő, melynek lombjai alatt hűs, árnyas körülmények uralkodnak. Számos sziklaüreg és barlang is kialakult a jól karsztosodó mészkőben. Változatos képet nyújt a Gaja is: helyenként lelassulva szétterül, és saját lerakott hordalékát kerülgetve kanyarog. Máshol, ahol a szurdok összeszűkül, a patak hangos vágtázással bukik át a mederben heverő mészkősziklákon. Ezeken a részeken szép sziklaformációkat is láthatunk, és az ösvény szűk párkányokon hág át a kőzetkibukkanásokon. Kilátók: Károlyi-kilátó - Gaja-völgy. Helyenként csak hídon tudunk átkelni a folyamon. A leghosszabb híd mellett híres fa csonkja fekszik a földön: az Ádám-Éva-fa a néphiedelem szerint két összenőtt példányból állt.
Nemrégiben fejeződött be a kastélypark felújítása, így a kirándulók a teljesen helyreállított parkban sétálhatnak. A kastély egész évben nyitva áll a látogatók előtt. Bodajk – Segítő Szűz Mária Plébánia Bodajkot a "legrégibb magyar búcsújáró" helyként emlegetik. Szent István király, uralkodásának idején kápolnát építtetett itt a Szűzanya tiszteletére. Nem csak Szent István és Szent Imre herceg, hanem Szent Gellért és Szent László is többször elzarándokolt ide. ZIMANKÓ TÚRA - Gaja-völgy és Bakonyalja. Tovább ugorva az időben, II. Géza uralkodása alatt keresztes lovagoké volt a helység, akik egészen a török uralomig vigyázták a ke gyhelyet. Sajnos a török időkben nagy károk keletkeztek itt, és kiűzésüket követően Bodajkot és a kegykápolnát is újjá kellett építeni. A 17. század végén el is kezdődtek a munkálatok. A következő században a kápolna mellé felépült egy barokk kegytemplom is, és 1749-től kezdve Bodajkon már egy önálló plébánia kezdte meg működését. A plébániától csodás kilátás nyílik a kálváriadombra, illetve a másik irányba tekintve a Csókakői várát is láthatjuk.
A völgyoldalba épített Károlyi-kilátóról az egész szurdokot megcsodálhatjuk hosszában. Nyitvatartás Ma nyitva Egész évben szabadon látogatható. Tömegközlekedéssel A Bodajk, Ifjúsági tábor megállóhelyre Zirc és Bodajk, illetve Székesfehérvár felől utazhatunk busszal. A Bodajk, Dózsa György utca 78. megállóba is érkezhetünk busszal. Bodajk vasútállomással is rendelkezik, Székesfehérvár és Komárom között közlekedő vonatok állnak itt meg. De leszállhatunk a vonatról a Csókakő vasúti megállóhelyen is. A Fehérvárcsurgó, Gúttamási elágazás megállóban is leszállhatunk a buszról. Megközelítés A szurdok alján az Országos Kéktúra K jelzése és a P jelű turistaút kanyarog végig (a végén a patak két különböző oldalán). Az Ifjúsági tábortól a Mária-út jelzésén érjük el a szurdok bejáratát (500 m). A bodajki buszmegállóból a K jelzésen jutunk el a szurdokig (1, 9 km, 100 m szintemelkedés). Bodajk vasútállomásáról a P jelzés kalauzol el a szurdok déli bejáratáig (4, 6 km, 78 m szintemelkedés). Csókakő vasúti megállóhelyről a K jelzést kell követnünk a szurdokhoz (3, 2 km, 118 m szintemelkedés).
Fehérvárcsurgóról a K jelzésen érhetjük el a szurdokot (4, 8 km, 96 m szintemelkedés). Parkolás Autóval Bodajk és Fehérvárcsurgó felől is megközelíthetjük a szurdokot, melynek mindkét végén parkolót alakítottak ki. Koordináták DD 47. 314039, 18. 213512 DMS 47°18'50. 5"N 18°12'48.
Az előlap szélén félköriratban, fent a MAGYARORSZÁG, lent, a kereszt szárától balra a 10 000, illetve 2000 értékjelzés, jobbra a FORINT felirat olvasható. A kereszt szárán, lent, két egymás alatti sorban a 2021 verési évszám és a BP. verdejegy található. Az emlékérmék hátlapján, központi motívumként, az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra készült monstrancia (szentségmutató) ábrázolása került. A kiáradó fény szimbólumaként a monstranciától a hátoldal széle felé mutató sugárnyalábok láthatóak. Eucharisztikus Világkongresszus. A háttérben a Hősök tere két félkaréjban elhelyezett szoborcsoportja rajzolódik ki. A hátlap szélén félköriratban, fent az 52. NEMZETKÖZI EUCHARISZTIKUS KONGRESSZUS, lent, a világesemény biblikus jelmondata: "MINDEN FORRÁSOM BELŐLED FAKAD" (Zsoltárok könyve 87, 7) olvasható. Mindkét emlékérme átmérője 38, 61 mm, széle recézett. A 10 000 forintos címletű emlékérme 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 31, 46 gramm. A 2000 forintos címletű színesfém változat réz (75%) és nikkel (25%) ötvözetéből készült, súlya 30, 8 gramm.
A Magyar Művészeti Akadémia Iparművészeti és Tervezőművészeti Tagozatának huszonkét alkotója mutatkozik be e tárlat keretében Rómában, hogy műveiken keresztül segítsék az Eucharisztiával való kapcsolatunk újragondolását. Hazánk szentszéki nagykövete, Habsburg-Lotharingiai Eduard és római nagykövete, Kovács Ádám Zoltán mellett a diplomáciai kar több fontos képviselője is megjelent a megnyitón. A kiállítást Piero Marini érsek, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Bizottságának elnöke nyitotta meg. Beszédének elején háláját fejezte ki Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érseknek, hogy támogatta a Ne féljetek! Eucharisztikus konferenciát tartottak Dunaszerdahelyen - Nemzeti.net. című kortárs művészeti kiállítás megrendezését Rómában, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra, amelyre a magyar fővárosban kerül sor 2021. szeptember 5. és 12. között. Elmondta, hogy a kiállítás címéül választott Ne féljetek! arra hívja fel a figyelmet, hogy a kongresszust Európa és a világ jövőjével kapcsolatos remény újjászületéseként értelmezhetjük.
Isten Fia része lett a teremtett világnak és az emberiség történetének. "Jézus Krisztus, mint Isten, az Istennel való egyenlőségét nem tekintette olyan dolognak, amelyhez föltétlenül ragaszkodnia kell, hanem szolgai alakot öltött, kiüresítette önmagát, és hasonló lett az emberekhez…, engedelmes lett a halálig, éspedig a kereszthalálig" (Fil 2, 6-9). Készület a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra. Szent Máté evangéliumának utolsó szavai őrizték meg ígéretét: Íme, én veletek vagyok mindennap a világ végéig! " (Mt 28, 20) Ígéretének a földi körülményekhez legszorosabban igazodó megvalósulása az Eucharisztia alapítása: "Azon az éjszakán, amelyen elárultatott, kezébe vette a kenyeret, hálát adva áldást mondott, megtörte, majd tanítványainak adta, és így szólt: Vegyétek, és egyetek ebből mindnyájan, mert ez az én testem, mely értetek adatik. A vacsora után ugyanígy kezébe vette a kelyhet, és hálát adva áldást mondott, majd tanítványainak adta, és így szólt: Vegyétek, és igyatok ebből mindnyájan, mert ez az én vérem kelyhe, az új és örök szövetségé.
Szent Jeromos így elmélkedik erről: a szarvasok mi vagyunk, mi vágyódunk a forrásvízre, az Istenre. Szent Ágoston pedig ezt a gondolatot folytatva azt írja, hogy sietnünk kell a forráshoz. De nem ímmel-ámmal, hanem mint a szarvasok: úgy kellene nekünk is futnunk Isten elé. A szentségek nélkülözhetetlensége tudatában lehet-e azt mondani, hogy az Eucharisztia isteni volta és az ember bűnössége között válaszfal van? Méltók vagyunk-e áldozni? A 17. században ezt a kérdést vette alapul a janzenizmus: azt vallották, hogy az ember nem méltó az áldozásra, maximum évente egyszer; de leginkább csak a halálos ágyon, gyónás után, így fejezve be a földi életet. Sokan "áldozatul" estek ennek az irányzatnak, többek között Rákóczi Ferenc is. A janzenizmus vallói nem is áldoztak: faluhelyen húsvét után még a gyóntatószéket is felvitték a padlásra, nagyböjtre hozták csak vissza – s senki nem áldozott. Nem tudjuk valójában, hogy mi is vagy ki is az Oltáriszentség – mondta Bábel Balázs. – Nem is igazán értékeljük.