A városban lévő fedett buszmegállók jelentős részét ennek a szerződésnek köszönhetően telepítették, addig télen-nyáron áztak az emberek – mondta az kérdésére Döcsakovszky Béla, a szerződést aláíró korábbi polgármester. Szerinte a megállapodás kifejezetten előnyös volt a város számára, inkább az a kérdés, hogy a fideszes városvezetés miért csökkentette a Publimont kötelezettségeit 140 utasváróról 95-re. Fenyő a békekötés után is haragudott Gyárfásra. "Már nem emlékszem a részletekre, de arra igen, hogy ez az egész igen nagy munka volt, a hivatal pedig előkészítette a szerződést és elvégezte a szükséges számításokat is" – fogalmazott. Orbán Viktor miniszterelnök és T. Mészáros András, Érd fideszes polgármestere, 2015-ben – Fotó: Illyés Tibor/MTI "Az eredeti elképzelést, hogy az érdiek fedett buszmegállókat kapjanak – abban az ínséges időszakban, amikor Érdnek még uniós források sem álltak a rendelkezésére – én is támogattam alpolgármesterként, de a szerződéses feltételek kidolgozásához nem volt közöm – nyilatkozta az Csőzik László, aki a szerződés aláírásakor a polgármester helyetteseként dolgozott.
Ő volt az, aki egy fotóssal elment Kaposvárra, a megyei rendőr-főkapitányság elé, amikor Gyárfás Tamás és védője, néhai Orosz Balázs megjelent a gyanúsítotti kihallgatásra. Ez volt az áfaügy kezdete. A mai tárgyaláson is elhangzott, amit korábban többek között Székely Ferenc, az MTV ügyvezető alelnöke és Friderikusz Sándor, Fenyő János barátja is elmondott: 1997 februárjában Gyárfás kezdeményezésére az újságíróbálon Fenyő és Gyárfás kezet fogtak. Magyar polip 2: A posztkommunista maffiaállam - Magyar Bálint és Vásárhelyi Júlia (Szerk.) - Google Könyvek. Az is tény, hogy ezt követően a cégeik közötti peres ügyeket megszüntették, és megállapodást kötöttek. Bali Zoltánt, a Népszava bűnügyi rovatának egykori újságíróját emlékeztetni kellett, hogy 1996. május 20-án a Novotel Hotel előtt átvette Gyárfástól a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság határozatát, amelyben Gyárfást tájékoztatták, hogy Kaposvárott a gyanúsítását megszüntették. H. Bíró László, a Népszava akkori belpolitikai rovatvezetője ugyanakkor megerősítette, hogy ezt a tényt akkor felsőbb utasításra nem közölték. Buzgó József a tanúvallomásában elmondta, a Népszava sportrovatának vezetőjeként a vádbeli időszakban Fenyő János személyi edzője is volt egyben.
Buszmegálló+citylight plakáthely, kormányzati plakáttal Érden – Fotó: Google Street View A megállapodást még Döcsakovszky Béla (MSZP) írta alá 2006-ban, azonban a jelenlegi városvezetés szerint a 2011-es szerződésmódosítások idején, amikor már a fideszes T. Mészáros András vezette a várost, ki lehetett volna farolni belőle. Több mint két és fél ezer lakástűz volt már idén, 37-en haltak meg | 24.hu. Akkor ugyanis megváltozott a közterület-használatról szóló helyi rendelet, és ugyan a Publimont mindenben jogszerűen járt el, de a megállapodás a mostani városvezetés tavalyi vizsgálata szerint már nem felelt meg az új szabályoknak. Álláspontunk szerint a rendelet újabb módosításáig – 2017 végéig – tartó időszakban be nem hajtott közterület-használati díj jelentős, több mint 120 millió forintos kárt okozott városunknak – közölte az megkeresésére Érd sajtóosztálya. Azt is megjegyezték, hogy az érdi jegyző tavaly készített egy feljegyzést a polgármesternek, amelyben azt írta: "A helyzet utólagos értékelése alapján egyértelműen megállapítható, hogy az önkormányzat számára előnytelen megállapodás született, mivel az óriásplakátokért fizetendő közterület-használati díj, amelyet a megállapodás elengedett, lényegesen meghaladta a kihelyezett utasvárók értékét, ezáltal az önkormányzat jelentős bevételtől esett el az elmúlt években. "
Buzgó közölte, Fenyővel sok mindenről beszéltek sportolás közben, ám arról nem, hogy Gyárfással békét kötött volna. A sportújságíró szerint Fenyő rendkívül hiú volt, és feltételezi, hogy a békekötésről emiatt sem tájékoztatta őt. Fenyő nem tudta megbocsátani, hogy nem sikerült Gyárfás fölé kerekednie; ő haragudott Gyárfásra, és nem fordítva. Buzgó szerint haláláig nem tett le arról, hogy visszaszerezze a Napkeltét Gyárfástól. Gyárfás Tamás észrevételében azt hangsúlyozta, hogy ő nem ismerte Fenyő érzelmeit. A számára kedvező bírósági döntés, 1996. október 11. után nem érzékelte, hogy Fenyő János az 1998. február 11-én bekövetkezett haláláig bármit is tett volna ellene, mint ahogy ő sem nyilvánult meg vele szemben. Borítókép: Gyárfás Tamás a törvényszék folyosóján (Fotó: Kurucz Árpád)
Kereszty akkor egyben a Magyar Újságíró-szövetség elnöke is volt. Kereszty András aztán 1996. október 10-én megjelent cikkében békejobbot nyújtott Gyárfásnak; másnap a lap Gyárfás hasonló hangvételű írását közölte. A Népszava egykori belpolitikai rovatának tanúskodó újságírója adatainak zárt kezelését kérte. Vallomásában elmondta: amikor 1998. szeptember 11-én a Margit körúton Fenyő Jánost holtan látta, először azt hitte, hogy Gyárfás fekszik ott. Mint közölte, lehetett volna akár más is, például Prinz Gábor, mert Fenyő nagyon sok emberrel tartott haragot, gátlástalan volt, aki szándékai érvényesítése érdekében nem ismert se istent, se embert. Az újságíró hangsúlyozta, Gyárfás azonban a többi Fenyő-ellenségtől annyiban különbözött, hogy ő Fenyő támadásaiból mindenkor győztesen került ki. Az újságíró egyébként egyike volt azoknak, akiknek kifejezett feladata volt a Fenyő üzleti ellenlábasaira való úgymond "rádolgozás". Gyárfás mellett például a már említett Princz Gáborról is gyűjtötte, rendszerezte, ellenőrizte a terhelő adatokat, információkat.
Göncz Árpád a nehéz helyzetekben is hiteles párbeszédre törekedett - ezt ifjabb Bibó István művészettörténész mondta az állami hírcsatornának nyilatkozva. A kedden elhunyt volt köztársasági elnök mindenkivel közvetlen tudott lenni, nem volt benne semmi szertartásos, mindez pedig esetében nem póz volt, hanem személyiségének lényegéhez tartozott. Göncz Árpádot közjogi méltóságként 1956-os szerepvállalása, majd a börtönben eltöltött évek miatt szerte a világban szívesen fogadták a politikusok, ehhez hozzájárult személyisége és a rendszerváltás "euforikus" jellege is - mondta a méltatás során. Mint ifj. Ifj. Bibó István előadása édesapjáról, ’56-ról és saját emlékeiről. Bibó István kitért arra is, hogy Göncz Árpád olyan hiteles személyiség volt, aki kritikus helyzetekben is tudott képviselni törvénybe nem foglalható értékeket. "Ha nincs ilyen személyiség, marad az egymás mellett való elbeszélés és a sárdobálás" - tette hozzá. Ifj. Bibó István felidézte, hogy Göncz Árpáddal a börtönben eltöltött évei után ismerkedett meg komolyabban, emlékei szerint a későbbi köztársasági elnök Bibó István politikushoz hasonlóan sosem beszélt programszerűen saját szenvedéseiről, ehelyett "kritikusan és önironikusan" tekintett önmaga szerepére.
A Csillaghegyi Evangélikus Egyházközség, az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Egyesület és a Magyar Pax Romana szervezésében az Evangélikus Egyház Pesti Gyülekezeti Nagytermében Vekerdy Tamás és Fabiny Tamás jó hangulatú összejövetelen méltatta Bibó István (ifj. Bibó István – Az államtudós és államférfi. ), Hit és értelem – Iskola- és egyházközeli írások című kötetét. Az est házigazdája Donáth László evangélikus lelkész volt. Az eseményről az alábbi videót készítettük: Index: Donáth László felvezetője Vekerdy Tamás gondolatai Rossz tanuló magyarok:-) Fabiny Tamás elemzése Az ember ne árulja el a hazáját akkor sem ha rohadt a haza Bibó István kiegészítései Az összejövetelen készül fényképeket köszönjük Tihanyi Károlynak:
Mint ifj. Bibó István fogalmazott, Göncz Árpád jelentőségét megpróbálták ugyan kétségbe vonni, amikor "megkezdődött a párbeszéd-képtelenség felé való menetelés", azonban ez "igazából nem sikerülhetett". © Vörös Szilárd A művészettörténész kitért arra is, hogy Göncz Árpád olyan hiteles személyiség volt, aki kritikus helyzetekben is tudott képviselni törvénybe nem foglalható értékeket. "Ha nincs ilyen személyiség, marad az egymás mellett való elbeszélés és a sárdobálás" – tette hozzá. Ifj. Bibó István felidézte, hogy Göncz Árpáddal a börtönben eltöltött évei után ismerkedett meg komolyabban, emlékei szerint a későbbi köztársasági elnök Bibó István politikushoz hasonlóan sosem beszélt "programszerűen" saját szenvedéseiről, ehelyett "kritikusan és önironikusan" tekintett önmaga szerepére. "Mindez nagyon üdítő volt, mert ma a humorérzék is nagyon hiányzik a politikai életből" – fűzte hozzá.
ifj. Bibó István bemutatta új könyvét - YouTube