2018 novemberében őket választotta a közönség, hogy Magyarországot képviselje Bilbaóban az MTV EMA díjátadó gáláján. 2019-ben és 2020-ban is Fonogram-díjra jelölték őket, az Év hazai modern pop-rock albuma vagy felvétele, illetve az Év Felfedezettje kategóriákban is. Az élő fronton is szépen ível felfelé a srácok csillaga: 2018 óta sorra töltik meg a budapesti és vidéki koncerttermeket, felléptek minden hazai fesztiválon, 2019 augusztusában teltházas koncertet adtak a Budapest Parkban, és a 2019-es évet egy teltházas triplakoncerttel zárták az Akvárium NagyHalljában. 2020-ban az élő fellépések nagy része elmaradt, azonban a dalszerzés nem: a fiúk három új számot adtak ki. "A holnap küszöbén" című slágert a tavaszköszöntő, illetve az élet újraindulását éltető "Tavasz" követte. Az együttes egy szókimondó, társadalmi igazságtalanságról szóló dallal és klippel adta ki a frusztrációját - a "Kivetett" a Follow The Flow egyik legjelentősebb megjelenése a fiúk szerint. 2020 kreativitása 2021-ben is folytatódik – az együttes a "Régi mese" című számával indította az új évet, amely a rádiós listák előkelő első helyét foglalta el pár héttel a megjelenése után.
Szeptember 17-én világhírű slágerek csendülnek fel a Jagermeister Brass Marching Band fúvószenekar előadásában, a nagyszínpadon pedig a The Anahit zenekar lép fel. Ezt követően hallható lesz a Cloud9+, majd bemutatja új lemezét 2016-ban alapított háromtagú magyar együttes, a Follow The Flow. A koncert után négy tánctéren szórakozhatnak az érdeklődők, többek között lesz Retro Házibuli és latin ritmusok csendülnek fel a Bailandon – idézi fel a programokat a kommüniké. Szeptember 18-án a koncertek előtt a park különböző pontjain utcazenészek lépnek fel. Ezt követően először a Supernem, majd a Vad Fruttik ad koncertet. Este tíz óra után négy különböző bulin vehetnek részt az érdeklődők, egyebek mellett fellép a Lidocain zenekar, valamint hallható lesz a Tesco Disco is. Szeptember 19-én az Xtra Fesztet a gyerekek részére szervezett Pöttömkert elnevezésű esemény zárja, ahol többek között bábszínházzal, környezettudatos játékokkal és a Farkasházi Réka és a Tintanyúl koncertjével várják a fesztivál szervezői a legfiatalabb korosztályt.
Nincs aktuális előadás Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a keresőjében! Utolsó előadás dátuma: 2019. május 3. péntek, 20:30 Bess Wohl friss darabja megértéssel és humorral beszél a szeretet vad, kiszámíthatatlan és sosem múló természetéről. A színdarabot Magyarországon a Theatrum Mundi Színházi és Irodalmi Ügynökség képviseli. Molnár Ferenc nemzetközileg is elismert ifjúsági regénye számos színpadi és filmes adaptációt ihletett, Magyarországon az egyik legolvasottabb és legnépszerűbb irodalmi mű. A zenés verzió ötlete a 2005-ös A Nagy Könyv című műsor után született: Geszti Péter, Dés László és Grecsó Krisztián munkája, a szöveghez felhasználták Török Sándor átdolgozásának néhány elemét is. A gazdasági és kormányzati válság tetőpontján az angol miniszterelnök azzal szembesül, hogy egy keleti ország külügyminisztere erkölcsileg megkérdőjelezhető és hatalmas diplomáciai botránnyal veszélyeztető, ám gordiuszi megoldást kínál Európa problémáira.
1896. április 6. és 15. között került megrendezésre az első újkori olimpia, melynek Athén adott otthont. Előzmények Az utolsó ókori olimpia 393-ban került megrendezésre, ám ezt követően I. Theodosius római császár betiltotta a tornát, mondván, hogy a kereszténység terjesztésében gátat szabnak az ehhez hasonló pogány rendezvények, így be kell őket szüntetni. Bár 1500 év telt el, mire újra olimpiát rendeztek, egy nemzetközi torna megrendezésére már jóval korábban jelentkezett az igény. Olimpia címen rendeztek lovagi tornát 1516-ban Badenben, 1604-ben, Angliában pedig az English Olympic Game s című sporteseményt indították el. Ez utóbbi száz évig működött és mindig óriási érdeklődés fogadta. Később 1766-ban Richard Chandler oxfordi régész a görögországi Olympiában megtalálta Zeusz templomát. Ekkor kezdték el felkutatni az ókori olimpiát és megismerni a régi torna menetét. A kutatásokat a német Ernst Curtius vezette. Az első újkori torna előzménye a Pierre de Coubertin francia pedagógus és történész által összehívott kongresszus volt, melyet az Atlétikai Sportegyesületek Szövetsége szervezett 1894-ben.
1896. április 15. Szerző: Tarján M. Tamás 1896. április 15-én fejeződött be az első újkori olimpia Athénban, mely sportrendezvény tizennégy ország, köztük Magyarország részvételével tíz napig zajlott. Az olimpia mint a sport ünnepe egészen az ókori Hellászig vezet bennünket vissza, ahol a megrendezett játékok a poliszok összetartozását szimbolizálták, az olümpiai rendezvény idejére a görög államok között szünetelt mindenféle háborús konfliktus. A római hódítással a játékok jelentősége csökkent, de hagyományuk egészen a IV. századig megmaradt, Theodosius császár a kereszténység államvallássá tételekor tiltotta be az olimpiát, mint pogány hagyományt. A sport ünnepének emléke viszont fennmaradt, a 19. században pedig, az ókori régészeti felfedezésekkel párhuzamosan, az olimpia eszméje is visszatért a köztudatba, Panagiotisz Szucosz görög költő 1833-ban versben emlékezett meg a sportrendezvényről. Angliában az 1850-es évektől gombamód szaporodtak a különféle lokális olimpiák, de Görögországban is zajlottak már nemzeti játékok.
A résztvevők többsége görög volt. Teniszben, futó-, ugró- és dobószámokban, vívásban, súlyemelésben, kerékpározásban, birkózásban, lövészetben, úszásban és tornában vetélkedtek. Tudták? A görög Luisz Szpiridon a maratoni futásban több mint hét perccel vert rá a második helyezettre A krikettet és a labdarúgást le kellett mondani, mivel túl kevés volt a jelentkező, az evezős és vitorlásversenyek pedig a rossz időjárásnak estek áldozatul. Az egyes számok győztesei ezüst érmet, oklevelet és olajfalevélkoszorút kaptak. A helyezettek bronz érmet és babérkoszorút kaptak, míg a harmadik helyen végzettek üres kézzel tértek haza. Az első olimpiai bajnok az amerikai James Brandan Connolly lett, aki 13, 71 méteres ugrással nyerte meg a hármasugrást. A görögök lelkesedésének köszönhetően az Olimpia nagy sikert aratott. >>Az első modern olimpia> >>Az olimpiák 1980-tól napjainkig> >>Kire figyeljünk Athénban?
A futók Maratonból indultak és az Olimpiai stadionba érkeztek meg. Luísz győzelme szint várható volt, ő ugyanis jól ismerte a terepet, mivel a környéken dolgozott, mint levélhordó. A verseny kezdeti szakaszán hagyta magát megelőzni és egészen addig nem is gyorsított tempóján, míg ellenfelei ki nem fáradtak. Mikor célba ért óriási ováció fogadta. Mivel nős volt, Averoff lányát már nem vehette el, de így is rengeteg juttatásban részesült. Honfitársa, Balokas azonban lebukott. A harmadikként célba érkező görög sportolóról kiderült, az út egy részét kocsin tette meg, így örök eltiltásban részesült. Míg Luíszt pénzzel, ékszerekkel és juh-, valamint tehénnyájakkal halmozták el, addig Balokasról még sportmezét is letépték. A görögöknek a maratoni futás volt az első győzelmük. Még olyan jellegzetesen görög sportágakban sem sikerült győzniük, mint a diszkoszvetés, be kellett érniük a második és a harmadik hellyel. Ráadásul megalázó módon az első helyezett egy olyan sportoló lett, aki néhány nappal a verseny előtt látott életében először diszkoszt.
A kor jelentős atlétái hiányának ellenére a játékok sikeresek voltak a görög közönség előtt. Az első bajnokságot (még ezüstéremmel jutalmazták) a 27 éves amerikai James B. Connolly nyerte meg hármasugrásban, aki később Pulitzer-díjas íróként lett népszerű. A görögök számára a legnagyobb sportsiker honfitársuk, Szpirídon Luísz győzelme volt a maratonfutásban. A játékok legsikeresebb versenyzője a német birkózó, tornász és súlyemelő Carl Schuhmann volt, birkózásban és tornában bajnokságot nyert, súlyemelésben pedig negyedik lett. [1] A játékok után Coubertint és a NOB-ot prominens személyek, többek között I. György görög király kérték fel, hogy az összes további olimpiát Athénban tartsák. Ennek ellenére, mivel az 1900-as olimpiát már Párizsnak ítélték oda, az 1906-os "időközi olimpiai játékok"-at leszámítva egészen 2004 -ig a játékok nem tértek vissza Görögországba. Részt vevő nemzetek [ szerkesztés] Az 1896-os nyári olimpián részt vevő nemzetek A részt vevő nemzetek csapatlétszáma Az első újkori olimpián 14 nemzet vett részt.
Ha tetszik, ha nem, ez a vilag legtöbb demokratikus orszagaban ugy van, hogy az allampolgarok szavazhatnak az orszaguk valasztasain, mindegy hogy hol elnek. Nem tudhatod, hogy kinek milyen kötödese van az orszaghoz meg, attol, hogy nem ott el, es szeretne rahatassal lenni, hogy mi törtenik ott. Es erre megvan minden joga. Imho, nem a külföldön elökön szokott mulni a vegeredmeny, es ez most sem igy lesz. De gondolom, aki az altalad szimpatikus partra szavaz közülük, azt tamogatnad hogy igy tegyen.
Az idei játékok megnyitójára július 23-án kerül sor, a zárás pedig augusztus 8-án lesz. (Borítókép: 100 méteres futás az 1896-os olimpián – ullstein bild / ullstein bild via Getty Images)