A 40/2009 (VIII. 31. ) KHEM rendelet előírja, hogy a targoncás munkakör betöltéséhez gépkezelői jogosítvány is szükséges. A rendelet a targoncákat három gépcsoportba sorolja. Választható gépcsoportok: vezetőüléses targonca vezetőállásos targonca gyalogkíséretű targonca Az OKJ-s Targoncavezető szakképesítés megszerzése után a gépkezelői vizsgán a hallgatók mentesülnek az elméleti vizsgatárgyak alól, már csak gyakorlati vizsgát kell tenni a választott gépcsoport(ok)ból, és birtokba vehető a gépkezelői jogosítvány is. A gépkezelői jogosítványt a Nemzeti Közlekedési Hatóság állítja ki. OKJ-s Targoncavezetői tanfolyam + NKH-s jogosítvány díja: 40. 000 Ft Ehhez az összeghez még kötelezően hozzáadódik az OKJ-s és NKH-s vizsga díja, ami 25. 700 Ft és az okmányok kiállításának díjai, mely 3. 300 Ft. További típusok képzési díja 5. 000 Ft/típus, ezen felül vizsgadíja 5. 000 Ft/típus. Fontos változások a gépkezelői jogosítvánnyal kapcsolatban! - Koroknai Autósiskola. Részletfizetés lehetséges. Kattintson és jelentekzzen MOST! Amennyiben Önnek már megvan a targoncavezetői OKJ-s bizonyítványa és nálunk csak a gépcsoportok valamelyikére kíván levizsgázni, akkor azokat a következő, kedvezményes árakon kínáljuk: a választható gépcsoportok közül bármelyik: 18.
gépkezelői jogosítvány átvétele (a vizsga után 2-3 héttel) a vizsgaszervezőtől. A kinézetük hasonlósága miatt fontos, hogy megkülönböztethető legyen egymástól a gépkezelő jogosítvány az építőgépkezelő jogosítvány. Az építőgépkezelő jogosítvány (jelen jogszabályok szerint) csak 2015. december 31. 74/2015. (XII. 29.) NFM rendelet - Nemzeti Jogszabálytár. -ig használható (a megfelelő munkaköri orvosi alkalmasság mellett)! A 2009 előtt megszerzett géptípus vizsga "átvezetésére" sajnos nincs lehetőség, így a szükséges OKJ-s képzettség megléte esetén az új gépkezelői jogosítvány szerezhető meg a gépkezelői tanfolyam és a gépcsoport vizsga teljesítésével. 2009. 01. 01-től a gépkezelő OKJ-s végzettség önmagában nem elegendő a közúti közlekedésben is résztvevő gépek, járművek kezeléséhez. Az OKJ-s végzettség megszerzésén túl a 40/2009-es KHEM rendelet kötelezővé teszi a munkagépek kezelőinek külön gépkezelői jogosítvány megszerzését is. A 40/2009 KHEM rendelet szerinti gépkezelő tanfolyam elvégzése és a gépkezelő jogosítvány megszerzése azonban nem mentesít a megfelelő gépkezelői OKJ-s végzettség megszerzése alól, vagyis a két végzettséget együtt kell megszerezni!
Alapozás, közmű- és fenntartási-gép kezelő - E-001375/2015/A006 Nem szükséges gépkezelő jogosítvány a gépek kezeléséhez Cölöp és szádfal verő berendezés / Dréncső fektető berendezés / Csatornaviszgáló és tisztító berendezés Egyéb cölöpverő berendezés / Komplett csőfektető berendezés / Önjáró fűnyíró és fűkasza Talajfúró berendezés / Csősajtoló berendezés / Nyesedékaprító berendezés Kőzetfúró berendezés / Talajvízszint süllyesztő aggregát Kábelfektető berendezés / Réselő berendezés
Egy vizsga alkalmával több szakmairány vonható össze. Összevont vizsga szervezése esetén az együttes összlétszám legalább tíz fő. Összevont vizsga szervezése esetén egy tanfolyami hallgató legfeljebb két szakmairányra tehet vizsgát. A bizonyítvány kiadásához kapcsolódóan lehetőség van egy tanúsítvány kiadására, amelyben a vizsga szervezője rögzíti, a vizsgabizottság aláírásával tanúsítja, hogy a vizsgázó a gyakorlati vizsgát mely géptípus igénybevételével teljesítette. A közúti közlekedési ágazatban használt önjáró emelő- és rakodógépek kezelőinek képzéséről és vizsgáztatásról szóló miniszteri rendeletben meghatározott esetekben a gépkezelőnek az OKJ bizonyítvány mellett a gépcsoportra előírt, érvényes gépkezelői jogosítvánnyal is rendelkeznie kell. "
A tanfolyam tantárgyai (modulok): Az OKJ 32 582 02 azonosító számú Építő- és anyagmozgató gép kezelője (Targoncavezető) megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója megnevezése 10443-12 Gépkezelők általános ismeretei szóbeli és gyakorlati vizsga 10449-12 Targoncavezetők speciális feladatai Figyelem!!! Tájékoztató a RÉGI TÍPUSÚ Építőgépkezelő jogosítvánnyal rendelkező érdeklődők számára. A hatályon kívül helyezett 6/1980 ÉVM-KPM rendelet előírásai alapján megszerzett Építőgépkezelő jogosítványba (nem tévesztendő össze az új Gépkezelői jogosítvánnyal) a targoncák típusait az akkor érvényben volt besorolási táblázat alapján jegyezték be. Ez a jegyzék a targoncákat még többféle szempont alapján különböztette meg egymástól. A megkülönböztetés kiterjedt a targoncák erőforrására, emelési magasságára, de még a terhelhetőségére is. Vizsgázni lehetett (a teljesség igénye nélkül) elektromos targonca, dízel targonca, gázüzemű targonca, szállító és magas-emelő targonca, gyalogkíséretű, valamint oldalvillás targonca géptípusokra.
Földmunka-, rakodó- és szállítógép kezelő - E-001375/2015/A003 4. Mobil földmunka-, rakodó- és szállítógépek 1111 Traktoralapú univerzális földmunkagép 1212 Gumikerekes kotrók 1222 Lánctalpas kotrók 1223 Teleszkópos kotrók 1311 Vedersoros árokásók 1412 Földtolók 1512 Földgyaluk 1612 Földnyesők 3624 Betonszállító mixer gépkocsi 3626 Betonszállító mixer gépkocsi betonszívattyúval 3627 Kényszertömörítésű szilárd hulladékgyűjtő és szállítógépek 3628 Szennyvízszállító és szippantó járművek 4511 Hidraulikus rakodók, homlokrakodók, teleszkópos rakodók 4572 Kompaktor, kompakt rakodó 4593 Vagonkirakó 5632 Földmű fenntartó 4. Helyhez kötött üzemű földmunka-, rakodó- és szállítógépek Gumihenger / Habarcsszivattyú / Szivattyú aggregátor Statikus henger / Bitumenszivattyú / Szállító és válogatószalagok Vibrációs henger / Zagy- és iszapszivattyú / Úszókotró Vibrációs tömörítő lap / Vízfeltöltő gépjármű / Vízágyú Dömper (kerekes anyagszállító) / Víz- és szenyvízszívattyú / Alagcsövező gép Betonszivattyú / Toalett leeresztő gépjármű 5.
Az irodalomtörténész szerint nagyon ritka, hogy még ismeretlen József Attila-vers kerüljön elő, utoljára 2004-ben történt ilyen, akkor az ugyancsak árverés keretében került a szegedi Móra Ferenc Múzeumhoz.
A versszakokban József Attila sorra veszi azokat a dolgokat, amiket elmulasztott életében, vagy rosszul csinált. Az 1. Versszakban a szegénység jelenik meg, mely gyermekként még elképzelhetetlen volt- akkor még "aranyat ígért". A 2. Versszakban olvasható Hét Torony motívuma Gárdonyi Gézától származik, s a bezártságot jelképezi. A költő régen azért volt korlátolt, mert gyermek volt, most pedig betegsége miatt. A 3. versszakból kiderül, hogy József Attila soha nem volt "átlagember", soha nem azt tette, és nem úgy, ahogy kellett volna. Az 5. versszak a teljes nincstelenségről tesz tanúbizonyságot. Az utolsó strófában ismét megjelenik a Hét Torony motívuma, a szabadság teljes hiánya. A vers optimistán zárul, a sors elfogadásával, ami azonban József Attilánál egyet jelent a békés halállal a "puha párnán". A Talán eltünök hirtelen … című vers időszembesítő költemény: a múltat, a jelent és a jövőt hasonlítja össze. A mű a jövő víziójával indul, melyben József Attilának nincs helye. Életét a vadnyomhoz hasonlítja, mely az idők során elkopik, eltűnik.
Hirdetés Íme József Attila verseskötetei összeállításunk. Életében megjelent kötetei Szépség koldusa. Versek; Koroknay, Szeged, 1922; benne: Aratásban (1922), Éhség (1922), A jámbor tehén (1922), Kukoricaföld (1922), Csókkérés tavasszal (1922). Nem én kiáltok; Koroknay Ny., Szeged, 1925; benne: Nem én kiáltok (1924), Megfáradt ember (1923), Szegény ember balladája (1924). Nincsen apám se anyám. Versek; Génius, Bp., 1929; benne: Tiszta szívvel (1925), Ringató (1928), Klárisok (1928), Tedd a kezed… (1928), Áldalak búval, vigalommal (1927) Az istenek halnak, az ember él. Tárgyi kritikai tanulmány Babits Mihály verseskötetéről; szerzői, Bp., 1930 Fábián Dániel–József Attila: Ki a faluba! ; Törekvés Ny., Hódmezővásárhely, 1930 Döntsd a tőkét, ne siránkozz. Versek; Új Európa Könyvtár, Bp., 1931; benne: Nyár (1929), Favágó (1929/1931). Külvárosi éj. József Attila újabb költeményeiből; szerzői, Bp., 1932; benne: Külvárosi éj (1932). Medvetánc; Révai, Bp., 1934; benne: Téli éjszaka (1932), Reménytelenül (1933), Elégia (1933), Óda (1933), Eszmélet (1934), Mama (1934).
József Attila a 20. századi magyar irodalom egyik legnagyobb jelentőségű költője. A poéta 1905. április 11-én született Budapesten. Édesapja, József Áron szappanfőző munkásként dolgozott. Az apa korán elhagyta a családot: azt mondta, Amerikába megy dolgozni, de valójában visszatért szülőfalujába és új családot alapított. Édesanyja Pőcze Borbála, takarítónő, mosónő, aki kénytelen volt 3 gyermekét (Jolán, Etel, Attila) egyedül felnevelni, s 1919-ben rákban meghalt. A gyermekeket a nyomortól védve a Mama Öcsödre küldte nevelőszülőkhöz, de 1 év után hazavitte őket. Újabb nyomorgó esztendők következtek, a gyerekeknek is dolgoznia kellett, hogy a család fenn tudjon maradni. A Mama ekkor betegedett meg, s halt meg rákban. A gyerekek Jolán második férjének, Makai Ödönnek gyámsága alá kerültek. A családfő először kispapnak küldte Attilát, majd hajósinasnak, mely kemény fizikai munka volt. Közben kijárta a polgári iskola 4 osztályát, és a makói gimnáziumba került. Itt a helyi értelmiség pártfogásába vette a fiatal költőt, megjelent első kötete (Szépség koldusa) és írásai jelentek meg a Nyugatban is.
A 4-5. versszakban az elmagányosodás gondolata tűnik fel: hiába voltak körülötte emberek, mégis egyedül érezte magát. versszakban teljes pesszimizmus keríti hatalmába, már halálát is hasztalannak tartja. Az utolsó versszakban az évszakok felsorolásával az emberi élet szakaszait veszi sorra, s ezek közül a telet, a halál szimbólumát emeli ki legszebbnek. A költemény egy jókívánsággal zárul: másoknak családot, melegséget kíván, s ezzel saját boldogságáról teljesen lemond. Így kívánja jelezni, hogy bár az ő élete véget ér, de az emberiség tovább él. József Attila 1937-ben már nem bírta tovább elviselni az élet gyötrő fájdalmát, s egy vonat elé ugorva véget vetett annak. Halála több kérdést is felvet, hisz úgy tűnt, hogy élete kezd rendbe jönni, s ő mégis eldobta azt. Azonban nem ez az egyetlen ellentmondásnak tűnő tény a költő életében, s pont ez adja költészetének különlegességét is, mely " a tragikus párbajnak, a dallam és szöveg, a lélek és külvilág, a költő és kora egyenlőtlen mérkőzősének példázata".
Még e románc idején, 1911 novemberében kezdeményezett Berta levelezést Ady Endrével is, de az első személyes találkozásukra csak 1914. április 23-án került sor, amikor a költő ellátogatott Csucsára. Az év május 14-én Lám Béla erdélyi mérnök-író titokban eljegyezte Boncza Bertát, ám a nem egészen egy hónapig tartó mátkaságnak az időközben elmélyülő Ady-szerelem vetett véget. A Csinszka név eredete – szemben a közhiedelemmel – nem Ady leleménye, hanem valójában ő nevezte el Adyt tréfából "lengyel nemesi néven" Csacsinszky nek, röviden Csinszky nek. Erre született válaszul a Csinszka ragadványnév, amelyet aztán megtartott Ady halála után is. [5] Ady Csinszka-versei 1914. július 1-jétől kezdtek megjelenni a Nyugatban. Bár édesapja határozottan ellenezte, Csinszka 1915. március 27-én Budapesten hozzáment Ady Endréhez. Boncza Miklós halálával megörökölték a Veres Pálné utca 4. sz. alatti lakást, ahová 1917 őszén költöztek be. Ma az egykori lakás helyén működik a Petőfi Irodalmi Múzeum Ady-emlékszobája.
Ady Endre halála után, 1919 kora tavaszától Babits Mihállyal tartott fenn egy évig szerelmi kapcsolatot. [6] 1920 augusztusában házasságot kötött Márffy Ödön festőművésszel. Negyvenévesen, 1934. október 24-én hunyt el agyvérzés következtében. A múzsa [ szerkesztés] Csinszka a XX. század eleji múzsatípus jellegzetes alakja. A korszak hasonló, több művészt inspiráló hölgyei közül leginkább Alma Mahlerhez lehet hasonlítani. Akárcsak Alma, Csinszka is számos művészeti ágban kipróbálta magát: komolyan foglalkozott képzőművészettel, még Kernstok Károly szabadiskoláját is látogatta egy időben. Verseket, novellákat, szecessziós hangulatú, irodalmi leveleket írt, elsajátította a fotográfia akkoriban bonyolult technikáját. Ám sem elég tehetség, sem elég szorgalom nem volt benne, hogy valamilyen művészeti ágban valóban jelentőset alkosson. Versei először 1931-ben, önéletrajzi írásai csak jóval halála után, 1990-ben jelentek meg nyomtatásban. Néhány rajza, fényképe köz- és magángyűjteményekben megtalálható.