Vizafogó A második ütemben, 1987–1989 között épült négyemeletes, cseréptetős panelházak a Vizafogó lakótelepen Közigazgatás Település Budapest Kerület XIII. kerület Népesség Teljes népesség 15 878 fő (2001. febr. 1. ) [1] +/- Elhelyezkedése Vizafogó Pozíció Budapest XIII. kerülete térképén é. sz. 47° 32′ 08″, k. h. 19° 03′ 43″ Koordináták: é. Fanyűvő Étterem. 19° 03′ 43″ A Wikimédia Commons tartalmaz Vizafogó témájú médiaállományokat. A Vizafogó Budapest városrésze a XIII. kerületben. A Duna és a Váci út közötti területen fekszik, délen a Dráva utcáig, északon a Meder utcáig terjed. Területe [ szerkesztés] A Dráva utca, Meder utca, a Váci út és a Duna által határolt terület, melyből 2016-ban lecsatoltak egy kisebb területet (Göncz Árpád városközpont). Története [ szerkesztés] Az Árpád hídtól északra elterülő részét régen Lepsinek nevezték (a déli területet pedig Nudlinak), Mátyás király idejében itt volt az Agaras-tó, mely a Domonkos-rendi apácák tulajdona volt. Itt, a Váci út mentén futott a töltés, amelytől a Duna felé zsombékos terület volt, ahová a Fekete-tenger felől a vizák feljöttek az ívási időszakban.
Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
1987 -től a teherpályaudvar felszámolásával annak helyén felépült a második ütem, ami 1989 -re készült el. Az állomásépület felújítva ma is áll. A területének északnyugati részén található a Marina-part, melyet a 2000-es évek elején kezdtek építeni. A 2017-es úszó-világbajnokság miatt épült a Dagály fürdő területén a Duna Aréna, amelyhez kapcsolódóan a városrész nagy részének Duna-parti szakaszát megújították, és ezt Moszkva sétány névre keresztelték. A Marina part és a Rákos-patak torkolata között található mesterséges Duna-öböl körül a rendszerváltás előtt a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat (FOKA) telepe üzemelt. Ma motorcsónak és kishajó kikötőként funkcionál. [2] Források [ szerkesztés] Adamecz Gyula: Angyalföld története, Budapest, 1947. Budapest lexikon 2. Bogazici Étterem - Török étterem a Váci Greens E épületében. kötet (Vizafogó ill. Vizafogó lakótelep cikkek), Budapest, 1993. m v sz Budapest XIII. kerülete Városrészek Angyalföld Göncz Árpád városközpont Népsziget (déli része) Újlipótváros Korábbi városrészek Erdőtelkek Felsőbikarét Lőportárdűlő Margitsziget Látnivalók, kultúra Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény Árpád híd Dagály fürdő Duna Aréna Duna Plaza Duna Tower Europe Tower József Attila Művelődési Központ József Attila Színház Lehel Csarnok Népsziget Radnóti Miklós Művelődési Központ Szakrális építmények a kerületben Vígszínház A kerület díszpolgárainak listája
Tízemeletes szalagházak A 19. század végén jelentős ipari környék volt számos gyárral, gőzmalommal és egyéb üzemmel. A mai Árpád hídi felüljáró területén működött a Zarzetzky gyufagyár, ettől északra Láng László által alapított gyárak, melyeket később összevontak Láng Gépgyár néven. Az itt található Turbina utca eredeti neve Láng László utca volt, és a sarkon állott (az 1960-as évekig) a Hazám mozi. A 20. század elejére a zsombékos Duna-parti terület feltöltődött. A Rákos-patak környékén a mai Szennyvíztisztító területén volt a Vuk és fiai Fűrészüzem. Bubó Étterem. Az 1930-as években a Dagály utcában kialakították a rendőrházakat. Az Árpád hídra vezető út északi oldalán 1961 - 1966 között további összkomfortos szövetkezeti házakat építettek. A Dagály fürdő Szabadság Strandfürdő néven 1948-ban nyílt meg. Azóta többször átalakították. Vele szemben 1961 -től az Erdért illetve a Csőszerelő SC pályája volt. 2006 -ban az Erdért pálya nyugati részén lakótömböt építettek, csökkentve e terület zöld jellegét.
: foglalási dátumok, szállodai szabályzat, stb. ). Adja meg a dátumokat és tekintse meg az árakat.
Azokat a műveket tartalmazza, amelyeknek egy vagy több alakja önálló címszóval szerepel a lexikonban. A mű címe után zárójelben az eredeti cím és a szerző neve található. Ez után következnek a mű azon szereplői, akiket önálló címszó tárgyal, majd csillag után azok, akikről csak utaló található. A FALU JEGYZŐJE (Eötvös J. )
Nagy általánosságban azt mondhatjuk, az ókori Izrael patriarchális társadalmának öröklési joga két kiinduló alapfeltevésen nyugodott, amelyek közül az első az volt, hogy a föld Isten tulajdona, aki használatra adja oda az izraelita törzseknek, és a földtulajdon elidegeníthetetlen. A bibliai korban a jovel év azt a célt szolgálta, hogy a föld ötven évenként visszatérjen eredeti tulajdonosához. A. A. Long; David N. Sedley: A hellenisztikus filozófusok | bookline. (Az öröklési joggal kapcsolatban lásd még a 36. fejezetet, amely rögzíti, hogy az egyes törzsi földbirtokok egységének megőrzése érdekében az örökséggel rendelkező lánygyermekek a törzsön belül kötelesek házasodni. ) A másik alapfeltevés az volt, hogy – földet legalábbis – csak férfiak örökölhetnek. A bibliai narratívában nem ritka, hogy egy dramatizált jeleneten keresztül vezetik be egy-egy jogszabály kibővítését, pontosítását vagy megváltoztatását. A férfi utód nélkül meghalt Celofchád lányai olyan jogi kérdést vetnek fel, amely eldöntése isteni közbeavatkozást igényel, ahogy ezt már más esetekben is láthattuk (lásd pl.
David Sedley rabbi szerint Isten nem akarja elvenni az emberek "kenyerét", feladatát. Lehetőséget akart biztosítani a fellépésre egyes, kiváló embereknek, hogy az ő nevükhöz fűzödjön a háláchá, a vallástörvény, az ő esetük kapcsán nyilatkoztathassa ki. Hogy, ahogy a Talmudnak a lányok ügyét tárgyaló részében (Bava Batra 119b) áll, "az érdem érdemet szül". Könyv: Anthony A. Long, David N. Sedley: A hellenisztikus filozófusok. Azzal érdemelték ki ezt a megtiszteltetést, hogy demonstrálták ragaszkodásukat Izrael földjéhez, hűségesek voltak az isteni ígérethez. Erős hitük tette lehetővé, hogy törvényt taníthassanak a közreműködésükkel Izrael számára. Mindez tehát, Sedley rabbi szerint azt jelenti, hogy Isten többet vár tőlünk ráhagyatkozásnál a törvényeire, helyet hagy kreativitásunk és kezdeményezőkészségünk számára, el is várja. Különösen igaz ez ma szerinte a nők szerepét illetően a zsidó vallásban: "ez az öt nő jó helyen volt jó időben és kihasználták a kínálkozó lehetőséget, hogy fellépjenek az igazságtalanság ellen. Ennek köszönhetően tette őket halhatatlanná a Tóra bölcsességükért, Tóra-tudásukért és jámborságukért" (Sedley jelzői a Talmud bölcseinek a lányokról adott jellemzését idézik. )
Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva. A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.