Utóbbi áramot hatásos áramnak nevezzük:. A növelésének műszaki megoldásait fázisjavításnak vagy fáziskompenzálásnek nevezik. Az induktív fogyasztó induktív meddő teljesítménye egy kondenzátor hozzáadásával, azaz egy ellentétes irányú kapacitív meddő teljesítménnyel csökkenthető. Ekkor a teljesítmény-háromszögben a meddő komponens a kondenzátor meddő teljesítményével csökken, közelebb kerül az 1-hez, vagyis azonos hatásos teljesítményhez kisebb látszólagos teljesítmény szükséges. A kompenzáció tehát csökkenti a feszültséggenerátorok és az energiaátviteli berendezések meddő terhelését. A hatásos és a meddő áram kiszámítása A feladatbeli adatokkal a látszólagos teljesítmény: S=UI=230V·5A= 1, 2 kVA. Mit jelent a teljesítménytényező?. A teljesítménytényező: =720/1200=0, 6. A hatásos áram: =3A. A meddő áram az áramokra vonatkozó derékszögű háromszög másik befogójaként 4 A lesz. A meddő teljesítmény a teljesítményekre vonatkozó derékszögű háromszög másik befogójaként: Q=960 VAr. A fázisjavító kondenzátor értékének meghatározása A =0, 8 érték teljesítéséhez változatlan hatásos teljesítmény mellett a látszólagos teljesítménynek csökkennie kell.
Na, bocsánat, egy kicsit félreértelmeztem a választ, amire reagáltam (a numero 01-re). Mentségemre szolgáljon, hogy kissé fáradtan kattintgattam a neten. A meddő valóban leng, azért is hívjuk meddőnek, mert hosszabb időre vett átlaga a teljesítménynek zérus (egy periódus és sokszorosa). Bizonyos sempontból lenghetne úgy, mint a helikopteres példa terhe, de más szempontból meg lenghetne vízszintesen. :) A kérdés a különbség volt. Egy megfogható különbség valóban a hasznosság. Teljesítménytényező (PF). Azonban, hogy a meddő az haszontalan lenne... Hát, ez már a nézőpont kérdése. És itt még mindig a valóságról van szó, nem ideológiákról. Ahol a meddő tényleg meddő, azaz felesleges, sőt, káros, például, az a kisfeszültségű hálózat, feszültségesés és melegedés szempontjából*. A fogyasztókészülékek felé menve a motoros szakember marhára nem szeretné, ha a mágneses teret neki kéne tölgyfából kifaragnia... A forrás felé menve jönnek elő a témák, mint a transzformátor szerepe - ott is az erővonalak rohangálnak... Majd a szinkrongenerátorok stabilitása, feszültségszabályozás, teljesítményáramlás szabályozás.
Nagy a kisértés, hogy az olcsóbb eszköz mellett döntsön a megrendelő. Ha a tervező csak a hasznos teljesítménnyel számol és nem veszi figyelembe a meddő teljesítményt a tervezésnél, ugyancsak alulbecsüli a villanyszámlát. (bla)
Pont annyira átok, mint áldás a meddő. A kérdezőtől kérdezném, miért nem jó az alap megnevezés definícióként használata. :) A hatásos az hatásos, a meddő az nem hatásos, a látszólagos meg egy... látszólagosság. :) *De például a saját meddőjét okozó induktív reaktanciája a szabadvezetéknek jó is lehetett, mert a zárlati áramot csökkentette a kábelhez/kötegelthez képest... A fénycsőfojtó úgy korlátozza az áramot, hogy nem akkora veszteség, mintha ugyanolyan hatású ellenállás lenne, stb.
Ez volt az új korszak nyitánya. Mialatt az ifjú Tichy Dezső gyári főkönyvelőként dolgozott, Ilonkáék mindent újrakezdtek egy Bródy Sándor utcai lakásban. Műhely híján a konyhában dolgoztak, óriási üstökben mosták és festették a környékbeliek ruhaneműit. A fellendülés első jelei akkor mutatkoztak, amikor a szomszédos Puskin utcában a Büfé Vállalat kerthelyiséget nyitott, ám az asztalokra csak fehér lepedőből szabott terítő jutott. Ilonka és Mátyás keze nyomán hamarosan nemcsak a környék abroszai virítottak színesben, hanem a balatoni szállodák teraszain, sőt a lillafüredi Palotaszálló éttermében is kivirult a teríték. 1953-ban végre kiléphettek a lakásból: a 22. szám alatt bezárt háztartási bolt helyén megnyithatták tisztítójukat. Dezső otthagyta a gyárat, kitanulta a textilvegyész szakmát és beállt az üzletbe. Keresés. A benzines tisztítást bérmunkába adták, a mosást, vasalást, keményítést helyben, a festést pedig az utca túloldalán lévő műhelyben végezték. Ilonka újra a régi volt: boldogan szóba elegyedett a járókelőkkel.
Négy évvel később megjelenő útirajzának akkora hatása lesz, hogy a kormányzat javít a telep viszonyain. Szahalin sziget a Csendes-óceán északi részén Melihovo A városi életet egyre nehezebben viselte, a természethez és az egyszerű emberekhez közel akart élni. 1892-ben birtokot vásárolt Melihovoban és szüleivel együtt odaköltözött. Jászszentandrás Kemping – Madeelousi. Bekapcsolódott a helyi egészségügyi- és iskolaügyi szervek munkájába, felújította az orvosi praxist, részt vállalt a kolerajárvány elleni védekezésben; a parasztok gyógyítását ingyen végezte. A gyógyítás, az önkéntes társadalmi feladatok ellátása mellett írói munkássága a tetőpontra ért. Melihovoban készült el egyik legismertebb prózai műve, a 6-os számú kórterem, itt írta egyebek mellett a Szahalin-szociográfiát, a Három év és az Életem című kisregényt, valamint a Sirályt is. Csehov egykori háza, Melihovo Művész Színház A Sirály 1896. őszi bemutató előadása megbukott, mely rendkívül megviselte, nem is akart többé drámát írni. Miután találkozott az akkor alakuló moszkvai Művész Színház vezetőivel, Konsztantyin Sztanyiszlavszkijjal és Nyemirovics-Dancsenkóval, megváltoztatta elhatározását, munkásságuk ettől fogva összefonódott.
Előfordulhat leveskockákban, salátákban, felvágottakban, pácolt húsokban, chipsekben, fűszerkeverékekben. Ízfokozóként kizárólag a természetben is megtalálható L-glutamát enantiomer alkalmazható, ugyanis a másik változat nem rendelkezik ízfokozó tulajdonságokkal. Számos élelmiszerben (például szójaszósz) természetes úton fordul elő, sokszor az átlagosnál magasabb koncentrációban. Egyes embereknél allergiát okozhat. Nátron [ szerkesztés] Lúgos ízt hátrahagyó adalék. Natúr bundázás [ szerkesztés] A hússzeleteket csak lisztbe forgatjuk, majd nagyon kevés, forró zsiradékban kisütjük. Natúr csontlé [ szerkesztés] Lezsírozott csontlé, amelyet víz helyett használunk az ételkészítés során. (Bővebben Lásd: Csontlé. Natúr szelet [ szerkesztés] Olyan hússzelet, amelyet csak lisztbe forgatás után tesznek forró zsírba, szárazabb húsoknál szalonnával is tűzdelik. Nedves dunszt [ szerkesztés] A jól kimosott üvegekbe beleszedjük a befőttet, (ha sűrű pépet teszünk el, vagy lerakott gyümölcsöt öntünk fel lével, akkor rázogatjuk, ütögetjük is közben, hogy ne maradjanak benne légbuborékok), majd lezárjuk.
Talán emiatt történt, hogy a Tichy-féle tisztító 1956. október 23-án is nyitva volt. Tömegek gyűltek össze a szemközti rádiószékház előtt. Sokan rosszul lettek, nekik Dezső adott vizet. A lövöldözés után a karhatalmisták berontottak az üzletbe, és villámgyorsan civil ruhába öltöztek. Később bírósági per lett a dologból, mert a tisztító nem tudott elszámolni a beadott ruhákkal. Mesés idők Az idősödő Ilonka naponta átjárt kávézni a közeli Múzeum Kávéházba. Gyakran beszélgetett a főpincérrel az üzletmenetről, megosztva titkát, hogy a cégnél lassan elkél a segítség. Egy alkalommal a főúr bemutatta rábahídvégi unokahúgát, aki néha meglátogatta őt Pesten. A nagymama azonnal döntött, így került Terike az üzletbe 1960-ban. A 23 éves leányzónak korábban fogalma sem volt a tisztítóban folyó munkáról, rövidesen mégis az a mondás járta a Tichy családban, hogy "Terit a Jóisten is erre a szakmára teremtette". És eljött a szerelem ideje is, 1963-ban Tichy Dezső megkérte Teri kezét, rá egy évre pedig megszülettek az ikerlányok: Andrea és Ildikó.
Anton Pavlovics Csehov orosz író, drámaíró, novellista, Dél-Oroszországban, az Azovi-tenger partján fekvő Taganrog kikötővárosban született 1860. január 29-én. Gogol, Tolsztoj, Dosztojevszkij és Turgenyev mellett a 19. századi orosz irodalom legnagyobbjai közé tartozik. Csehov, az úgynevezett "drámaiatlan dráma" megteremtője, a novella műfajának megújítója. Gyermekkor, tanulmányok Ő volt a harmadik gyermek a családban, hat testvére közül a legkisebbik kétévesen meghalt. Nagyapja jobbágynak született és 20 évvel az 1861. évi jobbágyfelszabadítás előtt váltotta meg saját és gyermekei szabadságát. Apja, Pavel Csehov kemény kézzel bánt az egész családdal. Feltétel nélküli engedelmességet követelt magának, kemény munkára kényszerítette őket, megkövetelte, hogy kiszolgálják legkülönfélébb hóbortjait, és olyan feltételeket szabott a mindennapokban, ami miatt a gyerekek fegyenceknek érezték magukat. Ugyanakkor mindegyiküket gimnáziumba járatta. Édesanyjuk némán tűrte férje zsarnokságát. Csehov intelligenciával és távolságtartással kezelte fiatalkori gyötrelmeit.
A Művész Színházban nagy sikerrel mutatták be a Sirályt, a premieren Olga Knipper, Csehov későbbi felesége játszotta a női főszerepet. A Művész Színház vitte sikerre a Ványa bácsit (1899), a Három nővért (1901) és a Cseresznyéskertet (1904) is. Csehov és felesége, Olga Knipper Jalta 1897 tavaszán súlyosbodott a betegsége. Változtatni kényszerült hajszolt életmódján, orvosai tanácsára szeptembertől nyolc hónapig Nizzában, a következő télen a Krím-félszigeten, Jaltában pihent. Eladta műveinek kiadói jogát, telket vásárolt és 1899-ben már saját, újonnan épült házában töltötte a téli hónapokat. Jaltai tartózkodása idején került közelebbi kapcsolatba Tolsztojjal és Gorkijjal. 1901-ben felségül vette Olga Leonardovna Knippert a Moszkvai Művész Színház színésznőjét. Gyakran vágyakozva gondolt Moszkvára és a színházi szezonban ott fellépő feleségére. Művei összegyűjtésén és két utolsó drámájának, a Három nővér és a Cseresznyéskert megírásán dolgozott. Bár egyre kevesebbet írt, ekkor keletkezett a Szakadékban című kisregénye és az egyik legszebb elbeszélése, A kutyás hölgy is.