A költözés dátumát nem pontosították, a Piliscsabára tervezett archívumépület pedig még mindig csak tervezési szakaszban van. Egy keddi sajtótájékoztatón jelentette be Tüske László, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója, hogy az intézmény a Budavári Palota F épületéből a Kilián-laktanyában kialakított új könyvtárba költözik át. Két hónapja az Átlátszó írt arról, hogy ez a terv, de Tüske akkor még csak azt közölte, hogy folyamatosak az egyeztetések a minisztériummal, a Kilián-laktanya pedig csak lehetséges helyszínként merült fel. A portál akkor arról írt, hogy az épület vizesedik, és nehezen is bővíthető. Bizonytalan az Országos Széchényi Könyvtár sorsa a Várban | 24.hu. A könyvtár a nyárra egyébként a szokásosnál hosszabban lesz zárva, két hete még arról volt szó, hogy az épületben zajló átépítések miatt. Tüske most a költözés időpontját nem közölte, de azt elmondta, hogy 2014-ben kezdték el tervezni az OSZK "kettős költözését", amely egyrészt a digitális átállást, másrészt a könyvtár új épületének megtalálását tűzte ki célul. Azt is hozzátette, hogy folyamatban van egy archiválisraktár tervezése is Piliscsabán, ezt egyébként Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége tervezi.
Demeter kérdésünkre, hogy a Magyar Nyelv Háza valójában az OSZK és PIM összevonását jeleni el, azt válaszolta: "Az egyik forgatókönyv szerint az ingatlanegyüttes helyet adhat az OSZK-nak, a PIM-nek, az Országos Színháztörténeti Intézetnek, kiadóknak, írószakmai szervezeteknek is. Demeter feladata épp ennek a döntésnek az előkészítése lesz. Hol lesz az új OSZK? Visszavonták a kormányhatározatokat. Mint korábban megírtuk, elképzelhető, hogy a lágymányosi Duna partra kerülne az új OSZK/Magyar Nyelv Háza. Demeter továbbra is vezeti az OSZK-t átvilágító bizottságot, és "az átvilágítás végén javaslatokat fogalmaz meg az emberi erőforrások minisztere számára". Hammerstein Judit kérdésünkre elmondta, ő maga hasonló okokra hivatkozva kifejezetten kérte, hogy új pályázatot írjanak ki, ami itt olvasható. Ugyanakkor arra nem adott választ, hogy indul-e rajta.
– Eldőlt, hogy költöznek-e? – Nem dőlt el. – De azért önnek nyilván van véleménye. Akkor lenne boldogabb, ha mennének a Várból, vagy ha maradnának? – Nem a helyszínről van szó, hanem arról, hogy megvalósulnak-e azok a könyvtári fejlesztések, amelyek most már halaszthatatlanok. A költözés nem könyvtárszakmai kérdés. – Megvalósíthatók ezek a fejlesztések a jelenlegi helyszínen, a Várban? – Akár itt is megvalósíthatók. – A korábbi nyilatkozataiban ez fel sem merült. A fejlesztések mindig összekapcsolódtak a költözéssel. Költözés – Könyv Guru. – Az eltelt hat hónapos munka tapasztalata, hogy könyvtárszakmai szempontból a fejlesztések a legfontosabbak, nem a költözés. Minél előbb ki kell kerülnünk ebből a csapdából, hiszen nem várható, hogy bárki is újabb milliókat, milliárdokat költsön egy hamarosan lebontandó kulturális intézményre. Ugyanakkor, ahogy látjuk, öt-tíz éven belül nem lesz költözés. A könyvtárnak pedig működnie kell, országos feladatai vannak. Poprády Géza, az OSZK egykori főigazgatója a kilencvenes években még az egyetlen megoldásnak azt látta a helyhiány megszüntetésére, ha a Vár területén épül új, föld alatti raktár.
Az első Orbán-kormány idején, Monok István főigazgatósága alatt a terveket is kidolgozták egy új, várbeli mélyraktár építésére, sőt a területen már a régészeti feltárásokat is megkezdték, amikor 2001-ben váratlanul leállították a munkát azzal, hogy nincs rá fedezet, majd visszatérnek rá 2003-ban. Aztán kormányváltás történt, a főigazgató még egy ideig megpróbálta napirenden tartani az ügyet, s úgy tűnt, 2004-ben talán lehet valami a tervekből. De nem lett. Közben a raktárak 2002 táján megteltek, külső raktárt kellett igénybe venni. Majd 2006-ban Monok István váratlan ötlettel állt elő: nem a raktárépítésről beszélt, hanem arról, hogy eredeti, Hauszmann tervezte formájában rekonstruálnák a díszudvari homlokzat erkélye mögötti nagytermet. Költözésről ekkor még nem volt szó, de 2008-ban már felvetődött, hogy a könyvtár esetleg elhagyná a Várat, és a Wallis ingatlanberuházásának részeként a Rákóczi híd pesti hídfőjétől délre, az egykori nagyvásártelep helyén épülne meg az új könyvtárépület.
(13. ábra) Mind a kettő ugyanazt ábrázolja, de térképnek csak az alsót nevezhetjük. Először kisebbített formában rajzolták, továbbá felülnézetből mutatja a felszíni formákat és az ember által a földfelszínen felépített tárgyakat. Képtelenség ugyanolyan méretben egy papírlapon lerajzolni az egy bolygó felszínén található formákat, ezeket mindig le kell kicsinyítenünk. Ha 500-szor vagy 1000-szer kisebbre kell rajzolnunk valamit, akkor a kisebbítés mértéke: 1:500 vagy 1:1000 (1 aránylik az 500-hoz vagy 1000-hez). Index - Tudomány - Egy heggyel mérték meg először, milyen nehéz a Föld. Vagyis: a térképen 1 cm-nyi távolság a valóságban 500 vagy 1000cm-nek (5 vagy 10 m-nek) felel meg. Ezt nevezzük a térkép méretarányának. Összefoglalva: a térkép a felszíni formákat és a felszínén levő tárgyakat kisebbítve, felülnézetből és egy síkban ábrázolja. De ez nem minden! Mitől térkép a térkép? A légi felvételek (azaz, a repülőgépről speciális kamerákkal készített fényképek) szintén felülnézetből mutatják azt a területet, amelyik fölött elhalad a repülőgép. Mégsem hívjuk ezeket térképeknek, vajon miért?
Mason megtalálta ezt a Schiehallion képében, de nem tetszett neki a több hónap, melyet a skót felvidéken kellett volna töltenie, így nem vitte végig a kísérletet, helyette Maskelyne és Hutton fejezték be. A módszert, melyet a britek alkalmazni terveztek majdnem fél évszázaddal korábban, az 1730-as években egy francia matematikus és geofizikus, Pierre Bouguer dolgozta ki, miközben a Newton-féle első gravitációs törvényben szereplő G érték méréseit végezte el terepen. Szél | Lapos Föld | MULATÓ AZTÉKOK. Bouguer és csapata az Andokban ingamérésekkel a tengerszinten, majd a tengerszint felett is meghatározta a gravitációs gyorsulást, ebből pedig Bouguer egyenleti értéket tudott megadni a G-re vonatkozóan. A francia elmélete helyes volt, ám nem számolt az izosztatikus hatással, így az egyenlettel megadott arány irreális volt. Munkája segítségével viszont gazdagabb lett a tudomány, mivel rávilágított, hogy a Föld átlagos sűrűsége meghaladja az Andok hegyeit alkotó kőzetekét, illetve egyenletével módszert biztosított a G mérésére.
A külső falon, a bejárat mellett elhelyezett nyolc domborművet pedig Vilt Tibor szobrászművész készítette. [5] (A Kotsis Iván által írt cikkben helytelenül Wilt Tiborként szerepel, a művész a már említett római iskola tagja volt. ) 15/16 Kotsis Iván balatonboglári emléktáblája. Fotó: Gulyás Attila Kotsis maga így értékelte az épületet: "Legkedvesebb épületem ebből az időből a balatonboglári templom. (…) Lapos lefedése és camapanileszerű tornya miatt sokan olaszos reminiszcenciákat láttak benne, magam mindezek mellett magyar levegőt érzek rajta, és azt, hogy a faluba jól beleillik. Ezt a falubeliek is megérezhették, mert szokatlan megjelenési módja ellenére hamarosan megszerették, talán a kevés eszközzel áhítatra keltő belső puritánsága miatt. S mert az ő környezetük is ilyen, közelebb esik hozzájuk, mint egy barokk falusi templom kápráztató hangulata. " [6] Paár Eszter Szilvia A cikk az NKA támogatásával jött létre. [1] Magyarország építészetének története. Szerk. : Sisa József, Dora Wiebenson.
Forrás: Magyar Iparművészet, 1937. 40. évf. A 600 hívő befogadására alkalmas, szabadon álló épület lejtős terepen emelkedik. A lapostetős, egyhajós templom visszafogott főhomlokzatának déli sarkán áll a négyzet alaprajzú torony, melynek leglátványosabb eleme magas, lanternaszerű toronyvégződés. Mint ahogy Bierbauer (Borbíró) Virgil írta az épületről: 8/16 Kotsis Iván: A balatonboglári plébániatemplom szobrászati díszei. évf. "A belső tér vasbeton főtartókkal van áthidalva, amelyek pillérek alakjában folytatódnak az oldalfalakban, keretes szerkezetet képezve, amelyre a szélnyomás miatt volt szükség. A pillérek között 41 cm vastag téglafalak. A pillérek befelé 15 cm vastag téglaréteggel fedve vannak azért, hogy a páralecsapódás a belsőben megakadályoztassék. A vasbetonfőtartókon hosszanti irányú és sötétre pácolt borovi fenyőfagerendák 1. 00—1. 00 m távolban, ezeken 6 cm vastag kovaföldlemezek, természetes színben hagyva. A lemezeken semminemű feltöltés nincs, a hőszigetelésnek igen jól eleget tesznek úgy télen, mint nyáron, ezenfelül akusztikai szempontból is teljesen kielégítő térelhatároló anyagnak bizonyultak.