Az idegen Budapestről beszélnek, mint aki hűtelen kedvesét emlegeti. Budapest aszfaltján nem virul a magyar érzés tulipánja - mondogatják. Budapest lelke léha - ismételgetik. És mind, de mind, törtetnek, loholnak rogyó inakkal, megrakott poggyásszal és ambícióval Budapest felé. Ki miniszternek, ki primadonnának. Heraldikai lexikon/Borsos Miklós – Wikikönyvek. Esetleg kijárónak vagy kokottnak. Én nem kapaszkodom a vonatjukra. És én nem szidom Budapestet. Én már régen megérkeztem onnan. Ők nem tudják, a nagy egyszerűek, a sancta simplicitas boldogtalan boldogai, hogy két Budapest van. Igen, két Budapest él, egymásról alig tudva, egymást lehetőleg elkerülve, egymástól meglehetős távolban, két Budapest, mint ahogy ezt Párizsról is megállapította a század elején egy komoly francia író, aki nem a bulvároknak írt, se a párizsi, se a pesti bulvároknak, hanem az örökkévalóságnak, ami, lehet, ma már csak ötven esztendő. Az egyik Budapest a reklámtól hangos, a kirakattól fényes, a külsőséges, a parvenü avenűs Budapest, a kokottok és politikusok, a csirkefogók és gavallérok városa, a másik a csöndes, komoly, termő és teremtő munkáé, a gyárak és laboratóriumok, a burok és könyvtárak fővárosa.
1951 Móricz Zsigmond 1979 MTV "Riporter kerestetik" 1975 Sztálin 1949 Önarckép hátlap III. 1959 Barcsai Jenő 1952 Csók István 1951 M. Fotó Műv. 1956 M. Eminescu zent Ferenc 1947 P. Dénes 1950 A zene barátainak 1952 Tersánszky Józsi Jenő 1953 Bach 1960 Ybl Miklós 1962 Szegedi Nyári Tárlat 1963 Balassi Bálint 1968 Gosztonyi J. 1973 Markusovszky Lajos emlékérem 1978 Az Élettani Társaság XXVIII. Nemzetközi Kongresszusa 1980 Hommage Bartók 1981 Hommage á Bartók Zrínyi Miklós Arany J. Múz. 1982 Arany János 1982 Luther Márton 1983 Eötvös József kollégium 1895 Agrárújságírók Nemzetközi Találkozója 1986 IX. 7-13 Bp. Budapest (Megint mennek...) – Wikiforrás. Liszt Ferenc Társaság 1893 Lear Király – RSC Picasso Kazinczy díjérem Budapesti Könnyűipari Szövetkezetek Szövetsége BNV 1986 Saul és Dávid Országos Műemlékfelügyelőség Kiváló Dolgozója PRO ARTES - BNV 1981 Toldi Ferenc Eötvös Kollégium az Élettani Társaság XXVIII. Nemzetközi Kongresszusa 1980 Bp.
Talán szerethette is az urát, Hiszen vannak rövid órás nagy titkok S néha szerelmeken visz át az út Az igazi, szerelmetes, nagy Hídhoz, Melyről szédülni a legboldogabb S zuhanni jobb, mint cukros mennybeszállás. Margita a nagy Hídnak szállt repülve, Nagy szándékkal kicsit szerelmesülve. S ekkor szép keggyel így szólt a parancs: Hát engedjük Margitát röpülésre, Hát engedjük meg, hogy kinek-kinek Most harcunkból jusson ki a dú-része. S ha Margita egyszer szárnyat csüggeszt, Majd az menjen utána, kire vágyik S addig hagyjunk szabad-utat a vágynak S minden becsületes, magyar zsiványnak. S amikor férjhez ment volt Margita, Mi őrülten s nagy-feledten csatáztunk, Tán Ottokár volt az egyedüli, Kit fölturbált mi csunya megaláztunk. Budapest ady endre út 22 szolnok. Én rikkantottam nagyszerűeket S egy más nőhöz hazudtam tartozásom, De Ottokár közülünk tán legjobban Várt, várt, várt és mind vártunk nagy-titokban. Összeomlásoknak ideje volt S ez összeomlást már előre láttuk: Az úrfajták akkor egymás között Gyujtogatták és oltották a lángjuk.
Az In Horatium 1904-ben keletkezett, és a Levelek Iris koszorújából című kötetben jelent meg 1909-ben. Ez Babits Mihály első kötete volt, és nagy téma-, forma-és stílusgazdagság, sokszínűség jellemezte (erre utal a kötetcím is: Írisz a görög mitológiában az ezerszínű szivárvány istennője). A kötetet három óda vezeti be. Babits kötetszerkesztési elve azt a szempontot érvényesítette, hogy a versek egymásmellettisége hogyan hat egymásra. Nyitóverse az In Horatium. Babits egyszerre hagyományőrző és újító volt, a klasszikus hagyományokat modernséggel ötvözte. Azonosult a nagy elődökkel, tudatosan folytatta munkásságukat, de különbözött is tőlük. Ezt mintegy programjaként fogalmazza meg a versben. Bornemisza Péter Gimnázium - YouTube. In Horatium Gyülöllek: távol légy, alacsony tömeg! ne rezzents nyelvet: hadd dalolok soha nem hallott verseket ma, múzsák papja, erős fiatal füleknek. Nézz fel az égre: barna cigány ködök – nézz szét a vízen: fürge fehér habok örök cseréjükért hálásak halld, Aiolost hogyan áldják, dallal. A láng is hullám.
Görnyedt szerénység, kishitü pórerény ne nyomja lelked járomunott nyakát: törékeny bár, tengerre termett, hagyj kikötőt s aranyos középszert s szabad szolgájuk, állj akarattal a rejtett erőkhöz, melyek a változás százszínű, soha el nem kapcsolt kúsza kerek koszorúját fonják.
1. kiindulás -Horatius a magyar költészetnek is része: sokan, sokszor fordították – magyarul is létezik; képei, fordulatai, a nevéhez társított eszmények, magatartási javaslatok beépültek a magyar lírába -kérdés: költőink mikor, hogyan és miért elegyedtek párbeszédbe ezzel az antik klasszikussal, mely kérdéseit és válaszait gondolták tovább? 2. Babits Mihály: ÓDA A BŰNHÖZ | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár. Quintus Horatius Flaccus (kre 65-8) + Maecenas, Augustus idejében élt -az ókor egyik legolvasottabb és legnagyobb hatású költője -az európai kultúrkör egyik legtöbbször megidézett alkotója -a későbbi korok számára az antik költői eszmény megtestesítője -sikerének oka: gondolatait ált. emberközeli elemek felhasználásával fejtette ki közelebb hozta a költészetet az emberi létezéshez & fel is lazította (jambikus lejtés) azt -költészete folyamatos önreflektálás – az irodalom, az alkotó helyét vizsgálva jut oda, hogy elsőként használja mércének a hasznosság elvét – vagyis a költőt a társ. hasznos tagjának tartja az alkotásban rejlő nevelési lehetőségek folytán művei – 4 csoport epodosok (= hozzáénekelt) – a polgárháború korát elevenítik meg, az epodos olyan versforma, ami egy hosszabb és egy rövidebb ritmusegységből (egy hexameter & egy jambikus sor) áll szatírák – horatiusnál (és óta) gúnyos, komikus hatású ábrázolásmód, költői szemlélet; kritikus hangvételű írás, a hexameteres formájú művek sokszor párbeszédesek, erkölcsi és filozófiai problémákat boncolgatnak, horatius a római társ.