És idézzük még Tarján M. Tamás Rubiconban írott cikkét végezetül: " Az 1389-es első rigómezei ütközet ahhoz a csatához volt hasonlatos, melyet a középkori magyar állam 1526-ban, Mohácsnál vívott az oszmánokkal: a vereség kivéreztette a birodalommal szemben álló fejedelemségek koalícióját, és bár azonnal nem járt drasztikus következményekkel, hosszú távon meghatározta a nemzet sorsát. Első rigómezei csata. Rigómező a szerb nemzeti öntudat szimbolikus pontja lett, nem pusztán azért, mert itt született meg – állítólag – ez a szláv nemzet, hanem azért is, mert első állama lényegében itt is bukott el. " Kép és szöveg: Barna Béla Murád szultán türbéjét a google térképén angolul Tomb of Sultan Murat vagy albánul Tyrbja e Sulltan Muratit néven keressük. A főváros, Pristina központjától mindössze 10 kilométerre fekszik. Murád szultán türbéje – Fotó: Barna Béla
Rigómezőn kétszer is megütköztek a keresztény hadak az Oszmán Birodalom hadseregével: az 1389-es csatában a szerbek, míg a mintegy hatvan évvel későbbi 1448-as ütközetben a Hunyadi János vezette magyar hadsereg maradt alul a törökökkel szemben. Mindezek ellenére az első rigómezei csata fontos elemét képezi a szerb államiság legendáriumának. A XIV. század elején belviszályok sújtották a Bizánci Birodalmat. Ezt használta ki az Oszmán Birodalom, melynek csapatai először 1351-ben léptek Európa földjére. A törököknek nem egyszerűen a területszerzés volt a céljuk: sokkal inkább behódoltatásra törekedtek, s ha egy ország közigazgatási értelemben meggyengült, akkor gyakorlatilag területileg is a Birodalomhoz csatolták azt. Hódításaikat megkönnyítette, hogy a viszálykodások során gyakran kért egyik, vagy másik fél a török hadseregtől támogatást céljai eléréséhez. Ez tette lehetővé például, hogy Bulgáriába is behatolhassanak a hadak. I. Murád szultán nyughelye – Csámborgó. I. Murád hadserege hódításai során elfoglalta Drinápoly, majd 1371-ben Maricánál súlyos vereséget mért a bolgár és szerb csapatokra.
Murád szultánnal egy Obilics nevű szerb végzett Rigómezőn A szerb változat szerint viszont Obilics még a csata előtt, magát árulónak kiadva ment a török táborba és sátrában végzett Muráddal. Csak egy érdekes adalék kiegészítésül: valójában Bajazid a csata után meggyilkoltatta saját testvérét is, hogy ne lehessen vetélytársa, és Drinápolyba visszatérve egyedül vette át apja, Murád szultán örökségét. Egy öreg fa Murád szultán halálának helyén – Fotó: Barna Béla Murád szultánról meg kell említeni, hogy az ő ideje alatt alakult ki a devşirm rendszer, ami alapján a janicsárokat keresztényekből képezték ki. Féltékenység vezetett az első rigómezei vereséghez » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Ugyancsak ő alapította a divánt, mint kormányzási formát. Uralkodása idején a birodalmat két tartományra osztotta fel: Anatóliára ( ázsiai rész) és Ruméliára ( európai rész). A hadsereggel is hasonlóan járt el, létrehozva az anatóliai és a ruméliai hadtestet. Az első rigómezei csata nyomán Szerbia fél évezredre elvesztette függetlenségét: előbb vazallusállammá vált, majd a XV. század közepétől egész területe török fennhatóság alá került, Magyarország pedig közvetlenül határos lett az Oszmán Birodalommal.
Szerb felirat az első rigómezei csata emlékére emelt koszovói emlékmű falán. Fotó: Major Anita Mi mindent jelent Rigómező nekünk, magyaroknak? Csak egy lenne a távoli harcmezők közül, ahol középkori magyar katonák csontjait rejti a föld? Ahol összeomlott a keresztény Balkán a XIV. században, hamarosan magával rántva a Magyar Királyságot is? Első rigómezei csata. Ahol a török előrenyomulással "megkezdődött" Trianon: azaz a pusztító demográfiai folyamat, amely megállíthatatlanul vezetett az ország szétdarabolásához? Régi szerb katonasírok. Dicsőséges vereségek Mi mindent jelent Rigómező, Koszovó Polje, nekik, a szerbeknek? Gyakorlatilag mindent, ami nemzeti mitológia, hősiesség és áldozatvállalás, dicsőségesen vereséges csaták, összeomlásokból táplálkozó újjászületések? Koszovo Polje végtelen, dimbes-dombos, csontzenés ballada lenne, vagy liturgikus kántálás, fekete ruhás görögkeleti kalugyerek imája, amely ősi rigómeze kolostorok erődített falai mögül száll föl? Valóban a szerb kultúra bölcsője lenne? És manapság: az ő Trianonjuk birodalma, a gyötrelmes veszteségé, a veszélyeztetett kisebbségi lété, a folyamatos háborúé?
Magyar vonatkozású érdekesség, hogy 1366 körül egyes portyázó török csapatok már a Balkán-hegységen is átnyomultak és egy magyar csapattal is megütköztek. Ez volt a magyarok és törökök első mérkőzése; a csata színhelyét és részleteit ugyan homály fedi, a diadal azonban – a Nagy Lajos által Mariazellbe küldött ajándékok után ítélve – a magyaroké volt. 1371-ben a Marica folyónál vívott csata nyomán török fennhatóság alá került Macedónia és Dél-Koszovó is. Az ütközet sorsdöntő jelentőségűnek bizonyult, a törökök végleg megvetették a lábukat a Balkán-félszigeten. Az anarchiába süllyedt Szerbia trónjára ekkor került Hrebeljanovics Lázár, aki 1381-ben sikeresen visszavert egy török támadást, de öt év múlva át kellett engednie a töröknek Nis városát. 1387-ben Lázár újabb győzelmet aratott ugyan, de belátta, hogy szövetségesekre van szüksége. Megegyezett Tvrtko bosnyák királlyal, Sisman bolgár cárral, néhány albán fejedelemmel és Mircea havasalföldi vajdával, hogy együttes erővel szállnak szembe a hódítókkal.
A torony emléktáblái, feliratai kizárólag a szerbek hősiességéről emlékeznek meg, nem hozzák szóba sem az albán erőket, sem a havasalföldi vajda katonáit, és miért is fecsérelnének tisztelgő mondatokat a magyar, lengyel, bolgár lovagoknak, akik ott vesztek a véres Rigóföldön. Vagy ugyan minek eltöprengeni a második rigómezei csatán, amely Hunyadi János nevéhez fűződik? Nem csoda, ha Szent Vid napján, a szultán és az osztrák-magyar trónörökös meggyilkolásának dicsőséges évfordulóján az ide zarándokló szerb tömegek buszait a helyi albánok kőzáporral fogadják. Hiszen Rigómező mindenkinek nagyon mást jelent. Fotó: Major Anita Ahogy semmi dicsőségest, történelmit vagy pátoszosat nem jelentett azoknak a katonáinknak, akik 1915 novemberének első napjaiban indultak tovább Prištinából, hogy átvándoroljanak a régi csatamezőkön, ahol a hátráló szerb hadsereg maradékai próbálták megvetni a lábukat, és megállítani a minden irányból előretörő osztrák–magyar német és bolgár alakulatokat. Ez volt a negyedik, utolsó rigómezei csata.
Életében Miloš Nikolának hívták. A későbbi nevét Obilić, korábban Kubili, Kubilović vagy Kobilić, valószínűleg a török szóból kubila=gyilkos kapta. És ténylegesen, a török történetíró Idris Bitlisi a 15. században egy Miloš Nikolát említ a szultán gyilkosaként. A legenda egy további szereplője Marko szerb királyfi (Kraljević Marko), aki a legenda szerint nem vett részt a csatában. Későn érkezett, így hát ő lett az egyetlen királyi sarj, aki a csatát túlélte és a török uralmat el kellett ismernie. Marko Mrnjavčević a mai Makedóniában uralkodott Prilep város környékén. 1393, vagy 1394-ben halt meg a rovinei csatában, I. Bajazid oszmán szultán havasalföldi hadjárata során. Utolsó szavai állítólag azok voltak, hogy inkább meghal, ha cserébe a kereszténység diadalmaskodik. A legendában 160 évig élt, és prilepi várából kilovagolva keresztény szűzeket mentett meg az oszmánoktól való megrontástól. A szultán tiltása ellenére bort ivott a ramadán ideje alatt. Emellett a szultánnal harcolt egészen Arábiáig.
Kocsis Janika - Mulatós pack 1. /1 Kocsis Janika 1 01. Kocsis Janika - Romamix 1. (17:37) 02. Kocsis Janika - Romamix 2. (12:01) 03. Kocsis Janika - Romamix 3. (24:00) 04. Kocsis Janika - Romamix 4. (6:56) Kocsis Janika 2 01. Kocsis Janika - Roma mix 1. (13:23) 02. Kocsis Janika - Roma mix 2. (15:48) 03. Kocsis Janika - Roma mix 3. (12:38) 04. Kocsis Janika - Roma mix 4. (16:27) Kocsis Janika 3 01. Kocsis Janika - Polgármester úr (4:54) 02. Kocsis Janika - Nincs baj, miért vagy szomorú (3:28) 03. Kocsis Janika - Hajnalban (3:23) 04. Kocsis Janika - Mi ketten Te meg én (3:20) 05. Kocsis Janika - Hova visz a vonat? (3:12) 06. Kocsis Janika - Nem adom kölcsön a szívem (3:08) 07. Kocsis Janika - Mambo Italiano (3:02) 08. Kocsis Janika - Bona Sera (3:00) 09. Kocsis Janika - Jött veled a nyár (4:27) 10. Kocsis Janika - Érzés (4:25) 11. Kocsis Janika - Keresem a szót (4:24) 12. ♫ Kocsis Janika - Arra kérem | Mulatós slágerek | - YouTube. Kocsis Janika - Tűz van a szívemben (4:20) 13. Kocsis Janika - Küldj nekem egy angyalt (4:09) 14. Kocsis Janika - Vigyázz rám (3:59) 15.
♫ Kocsis Janika - Nyári eső | Mulatós és romantikus dalok | - YouTube