Tudós hozzáállásához tartozik kritikus gondolkodásmódja is. Elutasító az olyan dolgokkal szemben, amiről úgy gondolja babona. Például ő volt az egyetlen, aki nem félt Zecora-tól, míg barátai gonosz varázslónak tartották, aki átkokat szórhat rájuk, habár a viccmérgezésük után ugyan ilyen alapon söpörte félre egy félreérthető című könyvét, amely a gyógymódot tartalmazta. Pinkie Pie különleges cukradik érzékét is a végsőkig kétségbe vonta, titokban megfigyelte, a laborjában vizsgálta, hogy fényt derítsen a rejtélyes képesség okára. Különleges kézségek [] Varázslat Varázslat a káosz ellen Bár minden egyszarvú póni tud varázsolni, Twilight különleges kapcsolatban áll a mágiával. Már kiscsikóként arra tette fel életét, hogy mindent megtudjon róla, amit csak lehet. Munkája meghozta gyümölcsét, mert felvételt nyert Celestia hercegnő varázsiskolájába, és mivel már a felvételi vizsgán kiderült, hogy mekkora tehetség, a hercegnő személyes tanítványa lett. Én kicsi pónim rajzok 8. Varázsló tehetsége kiemelkedik a többi egyszarvúé közül, mind a varázslatok nehézsége, mind azok száma meghaladja képességeiket.
Vezetéknév*: Keresztnév*: E-mail cím*: A checkbox pipálásával - az Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) 6. cikk (1) bekezdés a) pontja, továbbá a 7. cikk rendelkezése alapján - hozzájárulok, hogy az adatkezelő a most megadott személyes adataimat a GDPR, továbbá a saját adatkezelési tájékoztatójának feltételei szerint kezelje, és hírlevelet küldjön a számomra. Én kicsi pónim: Menta karácsonya - Film adatlap. Tudomásul veszem, hogy a GDPR 7. cikk (3) bekezdése szerint a hozzájárulásomat bármikor visszavonhatom, akár egy kattintással.
(Lásd még Pogányné Rózsa Gabriella (2015): Sevillai Szent Izidor nézetei a könyvekről, könyvtárakról és az olvasásról. Könyv és Nevelés, 1. sz., 8–31. Elektronikus Periodika Archívum) A továbbiakban nézzük meg néhány enciklopédia és lexikon kialakulását és jelentőségét. Nagy Francia Enciklopédia A reneszánsz korában az antik szerzők újrafelfedezésével és a humanista eszmék kiteljesedésével vette kezdetét az a folyamat, melynek eredménye a felvilágosodás korának egyik legnagyobb tudományos teljesítménye, a Nagy Francia Enciklopédia (Encyclopédie) megszerkesztése, majd kiadása lett. A szerzők a köteteket az "Ész" nevében írták, mely értelmében az abban foglaltak tartalma mérhető, tudományosan helytálló, tehát igaz. Ezt a gondolatot jól illusztrálja a kötet címlapképe, melyen az Értelem és a Filozófia allegorikus alakjai lerántják a leplet az Igazságról. Az Igazság alakját erős fény övezi, ez lesz a Felvilágosodás szimbóluma is. Szellemi értelemben véve ez a francia felvilágosodás egyik leglátványosabb eredménye: az 1751 és 1772 közötti első kiadás 35 kötetet számlált, ám elkészülte után szinte azonnal igény támadt egy bővített kiadás elkészítésére.
Jean le Rond D'Alembert francia író, filozófus, matematikus, Diderot mellett a nagy francia Enciklopédia egyik kiemelkedő szerzője és szerkesztője, 300 éve született. Jean le Rond D'Alembert háromszáz éve, 1717. november 16-án Párizsban látta meg a napvilágot a szabados erkölcsű Claudine Guérin de Tencin írónő és Louis-Camus Destouches lovag törvénytelen fiaként. Anyja a Saint-Jean-le-Rond templom lépcsőjén hagyta, ahonnan árvaházba került. A templom neve után Jean le Rond Daremberg néven anyakönyvezték, családnevét később változtatta D'Alembert-re. Apja a városba visszatérve felkutatta, s bár törvényesen sohasem ismerte el, gondoskodott róla. Felnevelését egy üveges mester feleségére bízta, évjáradékkal támogatta, 1726-ban bekövetkezett halála után neveltetését apai családja biztosította. A jó hírű College des Quatre Nations-ben, a janzenistáknál kezdte meg tanulmányait. Tanárai teológusnak szánták, de ő inkább az iskola matematikai szakkönyvtárát bújta. A teológia helyett jogot tanult, 1738-ban ügyvédként végzett, de sohasem praktizált.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Az 1751. év az irodalomban. Megjelent új művek [ szerkesztés] A nagy francia enciklopédia címlapja Megjelenik a nagy francia enciklopédia első kötete, a társszerkesztő d'Alembert elöljáró beszédével (Discours préliminaire des Éditeurs). Az enciklopédia teljes címe: Encyclopédie ou Dictionnaire raisonné des sciences, des arts et des métiers (Enciklopédia, vagy a tudományok, művészetek és mesterségek értelmező szótára). Utolsó, 28. kötete 1772-ben látott napvilágot. Thomas Gray angol költő elbeszélő költeménye: Elegy Written in a Country Churchyard (Elégia egy falusi temetőben). Henry Fielding utolsó regénye: Amelia. Tobias Smollett skót író pikareszk regénye: The Adventures of Peregrine Pickle. Születések [ szerkesztés] január 23. – Jakob Michael Reinhold Lenz német író, drámaíró, a Sturm und Drang képviselője († 1792) február 20. – Johann Heinrich Voss német klasszika-filológus, költő, Homérosz eposzainak német fordítója († 1826) szeptember 9.
Azért, hogy megfeleljenek a francia jog előírásainak, amit kevéssé ismertek, felkérték André Le Bretont, a királyi nyomdászt és könyvárust, hogy jelentesse meg a művet és ezzel egyúttal megkapják a királyi kiváltságot. Ezt a könyvárus megkapta, de állítása szerint csak a saját nevére. Mills emiatt panaszt emelt és Le Bretonnak el kellett ismernie, hogy a kiváltság hivatalosan John Mills-nek szól. De miután nem sokkal később újfent elfelejtette értesíteni Millst a szükséges jogi intézkedésekről, ez a cím érvénytelenné vált. Mills akkor beleegyezett, hogy a kiváltság egy része Le Bretont illesse és 1745 májusában megjelentették a négy kötetes művet valamint a cikkek listáját francia, latin, német, olasz és spanyol nyelven. A megjelenés után a hibák kijavításával és az új felfedezések hozzáadásával Jean Paul de Gua de Malves, a Francia Főiskola filozófia professzora foglalkozott. Ő teljes felújítást javasolt és ehhez sikerült megnyernie több tudós és művész közreműködését, akik között volt Antoine Louis, Étienne Bonnot de Condillac, Jean le Rond d'Alembert és Denis Diderot.
Ez a szócikk a műnemről szól. Hasonló címmel lásd még: Drama. A líra és az epika mellett a három alapvető műnem egyike, az alapvetően párbeszédekre (dialógusokra) épülő, többnyire színházi előadásra szánt irodalmi alkotások (drámák, drámai művek, illetve színművek) összefoglaló elnevezése. A dráma az általa kínált művészi hatást úgy kívánja elérni, hogy konkrét, egyedi figurák cselekvéseit jelenidejű formában mutatja be, így mutatva fel azok általános érvényű jelentéstartalmait. A kifejezést, a műnem sokszínűsége és az irodalmon túlmutató jelentősége miatt elsősorban gyűjtőfogalomként érdemes használni. A dráma elméletével, a színműírás és a színművészet elméleti kérdéseivel foglalkozó irodalomtudományi terület a dramaturgia. A tágan értelmezett színház világán túl a dráma megjelenik az oktatás és a terápiás tevékenység keretei között is ( drámapedagógia, drámaterápia). A dráma szó az ógörög dran (cselekedni) szóból ered. A szót a köznapi használatban mindenféle feszültséggel teli, nagy indulatokat mozgató eseményre is használjuk (családi dráma, drámai pillanatok stb.
Később azonban már a görögök színjátékformái is írásos formát öltöttek. A görögség drámairodalmának legnevesebb szerzői között Aiszkhüloszt, Euripidészt, Szophoklészt és Arisztophanészt tartjuk számon. A görög színházkultúra sokban hatott az ókori Római Birodalom drámairodalmára és színházkultúrájára is. E kor jelentős drámaírói például Seneca, Menandrosz, Plautus, Terentius. Középkor [ szerkesztés] A középkori európai drámairodalom általunk ismert alkotásainak köre jórészt vallásos, kisebb részben világi tárgyú művekből áll. (Ez azonban abból is fakad, hogy a világi tárgyú színjátszás jórészt improvizatív volt, azaz a rögtönzésen alapult és nem írták le. ) A vallásos drámák egyik típusa, a liturgikus dráma bibliai történeteket vitt színre és templomokban adták elő. Később egyre több világi elem szűrődött be a liturgikus drámákba, ezért kiszorultak a templomokból. A városok vásárterein adták elő a többnapos misztériumjátékokat. Az úgynevezett mirákulumok a szentek életét vitték színre.
További 5 kötetet más szerkesztők állítottak össze 1777 -ben, végül 2 kötet névmutató jelent meg. A francia felvilágosodás több ismert alakja dolgozott a művön, többek között Voltaire, Rousseau, és Montesquieu. Az enciklopédia szerkesztői úgy látták munkájukat, hogy az véget vet a babonáknak és hozzáférést nyújt az általános emberi tudáshoz, ez volt a felvilágosodás alapeszméje. Az ancien régime -ben ugyanakkor ez viták viharát váltotta ki, amelyek főként a vallási türelemre vezethetők vissza. Az enciklopédia a protestáns gondolkodókat dicsérte, míg kihívás volt a katolikus dogmával szemben. A katolikus egyházban az egész kiadványt kiátkozták, de miután több magas rangú támogatója is volt, a munka folytatódott és titokban minden kötetet kézbesítettek az előfizetőknek. 1750 -ben a teljes cím a következő volt: Encyclopédie, ou Dictionnaire raisonné des sciences, des arts et des métiers, par une société de gens de lettres, mis en ordre par M. Diderot de l'Académie des Sciences et Belles-Lettres de Prusse, et quant à la partie mathématique, par M. d'Alembert de l'Académie royale des Sciences de Paris, de celle de Prusse et de la Société royale de Londres.