Az Év vadvirága 2020 verseny egyik esélyese a májvirág Év vadvirága választások történetének rövid összefoglalója Az év vadvirága mozgalom Magyarországon eredetileg magánkezdeményezésként indult. Kis biológiai képzavarral élve, az első fecske a 2011. év vadvirágának választott leánykökörcsin volt. Ki a virágot szereti, rossz ember nem lehet – tartja az ismert mondás. Minden bizonnyal ez igaz a honos vadvirágaink megismerésére fókuszáló eseménysor elindítóira is. Magyar mesék, népdalok, szólásmondások sőt versek gyakori szereplői mezőink, erdőink és vizeink kedves kis növényei. Ahogy haladtak előre az évek az év vadvirága mozgalom túlnőtte az eredeti magánkezdeményezés kereteit. Jól tapinthatóan nőtt az igény a kezdetben szűk körű mozgalom szélesebb, országos kiterjesztésére. Ennek a kihívásnak megfelelve olyan támogató partnert kellett keresni, aki kellő elhivatottsággal és persze megfelelő szakmai tudással felvértezve vihette tovább ezt a zászlót. Így került néhány éve a vadvirág mozgalom a Magyar Természettudományi Múzeum oltalmazó szárnyai alá, ahol az elhivatottság és szakértelem jelenléte nem kérdőjelezhető meg.
A nemes májvirág 1988 óta védett faj, természetvédelmi értéke 5000 Ft. 2020-ban a nemes májvirág az év vadvirága Magyarországon. A növény a szavazatok 54%-val egyértelműen a legtöbb szavazatot kapta a báránypirosító és a kövér daravirág előtt, olvasható a Magyar Természettudományi Múzeum blogjában. A májvirág kora tavaszi, márciusi–áprilisi virágzású növény, ekkor hozza 6-7, ritkán akár 10 lepellevélből álló kék virágait, melyek olykor rózsaszínek vagy fehérek is lehetnek. Levelei jellegzetesen három hegyes karéjúak, némiképp a máj lebenyeire emlékeztetnek és kitelelnek, azaz egész télen át megtalálhatók, ha nem takarja őket hó. Bükkösökben és gyertyános-tölgyesekben, köves talajú tölgyesekben találkozhatunk vele. Elsősorban a Dunántúl déli felén, valamint Zalában, a Balaton-felvidéken és a Bakonyban fordul elő. Emellett megtalálható a Visegrádi-hegységben és a Karancs környékén is. Európa nagy részén honos. 1988 óta védett faj, természetvédelmi értéke 5000 Ft.
Főként dombvidékek és az alacsonyabb hegyvidékek ritkás erdeiben él ez a fémesen csillogó, könnyen észrevehető bogár. A fátlan alföldi pusztaságokról hiányzik. Elsősorban a meleg, napsütötte élőhelyeket kedveli. Színe fényes kék, kékeszöld vagy zöld. Érdekesség, hogy az ország délebbi részein a zöld színű egyedek dominálnak, és minél északabbra megyünk, annál több a kék, sőt már szinte feketés bogár. A Vadonleső Program hat éve hirdeti ki az Év Emlősét, e címet 2020-ban a vidra (Lutra lutra) nyerte el. Ezt az állatot a nagyközönség Fekete István Lutra című regényéből jól ismerheti. A menyétfélék közül talán a vidra alkalmazkodott leginkább a vizes életmódhoz: áramvonalas teste és a lábujjai között feszülő úszóhártya kitűnő úszóvá teszi. Kedvelt élőhelyei a vízfolyások, tavak csendes, növényzettel tarkított part menti területei, amelyek kitűnő halászó- és búvóhelyül szolgálnak. Szórványosan többek között a Duna–Tisza közén is megtalálható. A vidrák kedvelt élőhelyei a hazai vizek part menti területei Fotó: Illusztráció/Shutterstock Az állatok mellett növények is figyelmet kapnak.
Szára felálló és csakúgy, mint a levelei, selymes tapintásúak a rásimuló szőrzettől, miközben vékony, kardszerű, keresztben, átellenes irányban álló levelei vannak. Zárvatermő, toktermésében sok fekete, vese alakú mag fejlődik, viszont toktermése is igazán különleges, mivel kiálló, lándzsás, levélszerű fogak védik. Csészéje erőteljesen bordás, melynek hossza 3-8 cm is lehet, viszont ennek több mint a fele a szirmokon is túlnyúló szálas cimpa.
Nagyobb példányszámú populációival hazánkban a Dél- és Nyugat-Dunántúlon, a Balaton-felvidéken valamint a Mecsekben találkozhatunk. Ezeken a területeken is inkább a lombos erdők, meszes és humuszban gazdag agyagos, törmelékes talaján érzi jól magát. Üde kék színű, mintegy 4 cm átmérőjű, hat-tíz ovális szirmú virágaival feltűnő jelenség, melynek virágai rendszerint, még az új levelek kifejlődése előtt nyílnak; korán tavasszal, márciusban, de akár már február végén is megjelenhetnek. A magányosan ülő virágok porzói fehér színűek, termése pedig aszmagcsoport. A virágok nyílási időszaka mindössze nyolc nap. Ez a csupán 15-25 cm-es fél örökzöld vadvirág leveleivel is díszít, nem csak gyönyörű kék virágaival, melyek igazán egyedivé és jól felismerhetővé teszik. Fényes zöld leveleinek felülete bőrszerű, a leveleinek fonákja pedig vörösesbarna színezetű. Az osztott, ép szélű, karéjos levelei hosszú nyéllel kapcsolódnak szőrös szárához. Tőlevelei, melyekről a növény még virág nélkül is jól felismerhető, rendszerint a virágzási idő végén bújnak elő, azonban sokáig, ősz végéig, vagy akár a téli fagyokig is megmaradhatnak.
Homeopátiás szerként ma is hasznosítják. A növényben található glikozid, csersav és szaponin is. Enyhén mérgező tulajdonságát a boglárkafélék családjára jellemző, itt glikozid formájában jelenlevő protoanemonin nevű vegyület adja. A levegővel érintkezve átalakul egy, már nem mérgező vegyületté. Ez azt jelenti, hogy a jól megszárított növény már alkalmazható káros következmények nélkül. Nagy Károly További képek » Legfrissebb híreink, cikkeink A Teleki-virág Verseny és a Kis Teleki-virág Verseny eredményei 2020-2021 A CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület által kiírt Teleki-virág Verseny, és a Kis Teleki-virág Verseny hagyományok szerinti megtartását sajnos 2020-ban és 2021-ben is beárnyékolta a járványhelyzet, és az ezzel kapcsolatban meghozott, kényszerű védelmi intézkedések.
A 2021-es Év vadvirága kezdeményezés keretében a mezőgazdasági területek, kiemelten a szántók kiterjedésének és használatának biológiai sokféleségre gyakorolt hatásaira hívja fel a figyelmet a Vadonlesők Közössége és a Magyar Biológiai Társaság. Közleményük szerint ezért a 2021-es Év Vadvirága szavazásra három olyan növényfajt választottak, amelyek szántókhoz, mezőgazdasági területekhez, vagy azokkal szomszédos élőhelyekhez kötődnek. Bíborfekete hagyma Fotó: Farkas Sándor Feltűnő, nagy virágzatú évelő hagymafajunk, ami májusban és júniusban virágzik. Szántószegélyek, de főleg a mezsgyék növénye, néha nyílt területek helyére telepített erdőkben is fennmarad. Magyarországon a Dél-Tiszántúlon még viszonylag elterjedtebb, de máshol már nagyon megritkult, főleg a fokozódó vegyszerhasználat és a mezsgyék beszántása miatt. A fajt hazánk kiemelkedő természettudósa, Kitaibel Pál írta le 1800-ban. Vetési konkoly Eredetileg a Földközi-tenger mellékéről származó, felálló szárú, egyéves növény. Vetések, főként kalászosok egykor közönséges, ma ritka és védett növényfaja.
További képek Legyen Ön az első, aki véleményt ír erről a termékről Botanikai név: Lupinus hibridus Kiszerelés: Tasakos vetőmag Megjegyzés: A tasak 1 g Évelő csillagfürt vetőmagot tartalmaz Évelő csillagfürt közel 1 méter magas nyáron virágzó bokros évelő növény. 80-100 cm magas, bokros évelő növény. Levelei ujjasan osztottak, enyhén szőrösek. Erőteljes hosszú szárakon nyílnak fehér, rózsaszín, piros, kék színű fürtvirágzatok. Pasztellszínű hatalmas virágfürtjei árnyalatokban igen gazdagok. Két nappal a vetés előtt áztassuk be a magokat. Kelésig takarjuk. Május végétől több héten át virágzik. Virágmagok csírázási idée originale. Tovább... Elérhetőség: Készleten Csak 29 maradt készleten Ár: 320 Ft Szállítás időpontja Szállítási díjak Maximum 2 méter magas csomagot küldünk a vásárlóknak. * Csak Tasakos vetőmagok és Könyvek rendelése esetén - 1 390 Ft Rendelési érték szerint Szállítási költség 3 500 – 9 999 Ft között 2 500 Ft 10 000 – 24 999 Ft között 3. 500 Ft 25 000 Ft-tól előreutalással maximum 3db csomag 4 500 Ft 4 db csomagtól a szállítási költség külön megállapodás tárgyát képezi.
Virágmagok esetében emellett még a növény magasságát, színét és környezeti igényeit is fel szokták tüntetni a csomagoláson. Végre elkezdődhet a magok vetése Töltsd fel 6-10 cm laza, apró morzsás, magvetésre ideális földkeverékkel az edényeket, majd vesd bele a magokat. A túlzottan savanyú, a túlságosan tőzeges vagy lúgos talajok kedvezőtlenül hatnak a csíranövényekre, ezért ne általános virágföldet válassz a palántáid számára. Virágmagok csírázási idee.com. A perlites palántaföldek, vagy a,, B" kategóriás virágföldek, 10-15% homokkal kiegészítve, tökéletesek lesznek. Ha otthon készíted el hozzá a földet, akkor az ne tartalmazzon semmilyen gyomirtót, illetve soha ne ültesd olyan földbe a palántákat, amelyben már másik növény élt. Ez fertőzött lehet, ezen kívül pedig az előző növény már mindent kivett a földből, így a palánta nem jutna megfelelő tápanyaghoz. Hintsd el egyenletesen a magokat a felületen, majd szórd meg őket talajjal. Ügyelj a magok ültetési mélységére. Ha ezt nem tudod, általában a magok átmérőjének dupláját kell vetési mélységnek venni a palánták estében.
A melegítő szőnyeget tedd a konténerek alá, hogy alulról melegítse a földet. Ha használod szőnyegeket, akkor szükség lesz rá, hogy sűrűbben locsolj. Figyelem: csak olyan melegítő szőnyeget használj, mely kifejezetten a magvak csíráztatására készült. Növény Csírázási hőmérséklet - °C Csírázási idő - nap Paprika 20-35 8-12 6-14 Dinnyefélék 25-35 3-10 Uborka 3-6 Fény és levegő: általában a magvaknak nem lesz szükségük fényre, míg ki nem kelnek. Csírázási ideje gyűszűvirág_növekvő Évelő. A műanyagfólia alatt szükség van a levegő keringésére, másképpen bepenészedhetnek. Életjelek: Távolítsd el a műanyagfóliát, ahogy észreveszed, hogy a növény kibújt a földből, és tedd egy közvetett megvilágítású helyre. Ilyenkor az egyenletes meleg már nem olyan fontos, az egyenletes megvilágítás viszont annál inkább. Bizonyosodj meg, hogy a talaj kicsit nedves-, de ne túl vizes legyen. A palánták előnevelése Az első növekedési jelek: ahogy a magvak kikeltek, már fejlődésnek is indulnak. Az első hajtások két levélkezdeményre hasonlítanak. Ez a sziklevél.