Elrejtendő szerelem Rendezte Christian Faure Által termelt François Aramburu Laetitia Bartoli Pascal Fontanille Forgatókönyv: Pascal Fontanille Samantha Mazeras Főszereplő Jérémie Renier Charlotte de Turckheim Bruno Todeschini Michel Jonasz Louise Monot Nicolas Gob Zenéjét szerezte Károly udvar Filmezés Svetlana Ganeva Szerkesztette Jean-Daniel Fernandez-Qundez Kiadási dátum 2005. március 7. (Franciaország) Futási idő 102 perc Ország Franciaország Nyelv Francia A Love to Hide (francia címe: Un amour à taire) egy francia film, a televízió, a rendező Christian Faure, amelyet később 2005-ben lazán alapul a könyv Moi, Pierre Seel, Deporte homosexuel által Pierre Seel. Tartalom Az akció Franciaországban zajlik a második világháború idején. Egy fiatal zsidó lány, Sarah menekülni akar a Harmadik Birodalom karmai elől, miután látta, hogy szüleit és nővérét brutálisan megölte egy csempész, aki elárulta őket, miközben megpróbált menekülni Angliába. Rettegve védi őt gyermekkori barátja, Jean, egy homoszexuális, aki titkos kapcsolatban áll szerelmével, Philippe-vel.
Egy szerelem amit titkolni kell / Love to hide / Un amour a taire színes, feliratos, francia filmdráma 2005 Rendező:Christian Faure Szereplők: Jérémie Renier, Louise Monot, Bruno Todeschini A második világháború idején, Franciaországban játszódik a történet. A főszereplő Jean, édesapja mosodájának leendő örököse. Boldog szerelemben él Phillippel, aki munkásember, de próbálja a zsidókat menteni. Egy nap felbukkan Jean gyerekkori barátja, a zsidó Sara, akinek egész családját kiírtották menekülés közben. Jean haza nem viheti a lányt apja zsidóellenessége miatt, így a barátjához viszi. Phillipp szívesen fogadja. Kérdés, hogy a Jeanba hosszú évek óta szerelmes Sara hogyan viseli a két fiú szerelmét. Jean elég gyorsan tiszta vizet önt a pohárba, s Sara szereti annyira, hogy elfogadja a helyzetet. Hármójuk harmonikus barátsága töretlennek tűnik, ám Jean testvére Jacques kiszabadul a börtönből. Puszta testvéri féltékenységből, és a félreértések kegyetlen egymásutánjából következően gyakorlatilag megöleti testvérét.
Mert ez meleg pornó, nem a buzik reklámozása (sokak szófordulatával éljek), hanem egy film a homoszexuális szemszögből kitalált szereplőkkel. S nem mellesleg szerelmi négyszögről szól, melyet két meleg, egy heteroszexuális férfi és egy heteroszexuális nő alkot. Az alkotás rendkívül érzelem dús, tehát négy napi depresszió biztosított a megtekintése után. Összesen három darab meleg csóknál amúgy sincs több homoszexuális utalás a filmben, szóval akit csak ez tart távol a megtekintésétől, az nyugodtan belekezdhet, majd becsukja két percre a szemét. Tovább →
A jelenlévők létszáma ekkor már 50 ezer volt. A nemzeti színű zászló közepéből a szovjet mintájú címert kivágták. A lyukas lobogó a forradalom szimbólumává vált. A tömeg a beszédek elhangzása után nem oszlott fel, a Margit hídon át az Országházhoz indult, ahol egyes források szerint már kétszázezer fősre duzzadt. A Haas jövője nincs veszélyben, de nem biztos Mazepin maradása. A tüntetők a Kossuth téren függetlenséget követeltek. Ezt követően ezrek vonultak tovább a Magyar Rádió épülete elé, az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) azonban megakadályozta az épületbe való bejutást. Gerő Ernő pártfőtitkár este 8 órakor elmondott rádióbeszédében csőcseléknek titulálta a tüntetőket és gyakorlatilag harcot hirdetett ellenük. A rádióbeszéd olaj volt a tűzre – felbőszítette a Sztálin-szobornál gyülekező, egyre duzzadó tömeget. A diktátor szobrát este fél 10-kor ledöntötték a tüntetők. A Rádiónál a tüntetők ahelyett, hogy meghátráltak volna, különböző rigmusokat, jelszavakat kezdtek skandálni, mire válaszul az ÁVH a tömegbe lőtt. A fegyvertelen fiatalokra támadókkal egyet nem értő magyar katonák egy része átállt a tüntetők oldalára, és ellátták őket fegyverrel, hogy megvédhessék magukat.
Római katolikus gyászmise keretében elbúcsúztatták a február 17-én 88 éves korában elhunyt dr. Fenyvesi Mátét, a Ferencváros 76-szoros válogatott balszélsőjét. Fenyvesi Mátétól búcsúztak (Fotó: Árvai Károly) Csizmában is dúsgazdagon – nekrológ Fenyvesi Mátéról Római katolikus gyászmise keretében elbúcsúztatták a február 17-én 88 éves korában elhunyt dr. Fenyvesi Mátét, a Ferencváros 76-szoros válogatott balszélsőjét. A misét Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök celebrálta a Szent István-bazilikában. A gyászolókat a ravatal mellett a labdarúgó fényképe, egy nemzeti színű és egy Fradi-zászló, továbbá egy zöld-fehér labda alakú urna fogadta. Az érkezők főhajtással és egy-egy szál fehér szegfűvel vagy rózsával rótták le kegyeletüket. Kvíz az európai országok zászlóiból: a suliban még fel kellett ismerni őket, ma is megy? - Utazás | Femina. Kiss-Rigó László kiemelte, Fenyvesi Máté nem hivalkodott keresztény hitével, de abból merített erőt, hogy az élet két területén is helytálljon: mint labdarúgó és mint állatorvos, mi több, a megyéspüspök nem feledkezett meg a rövid haja miatt Tüskének becézett balszélső közéleti tevékenységéről sem.
Március 15-én felvonták az ország legnagyobb nemzeti színű zászlóját - 22. 03. 16 21:00 Vélemény Akik tegnap Budapesten nyitott szemmel jártak, azok már láthatták, hogy a Citadellán nemrég felállított 36 méteres szászlórúdon megjelent a nemzeti színű lobogó. 6 kapcsolódó hír Bevezető szöveg megjelenítése Opciók Nem akármilyen apropóból került újra a hírek középpontjába a Citadella Metropol - 22. 17 09:30 Színes Március 15-én vonták fel hazánk legnagyobb nemzeti lobogóját az eredetileg a magyarok megfélemlítésére készült fővárosi erődben. Látta már az ország legnagyobb lobogóját? vasá - 22. 16 16:25 Belföld A zászló 36 méteres árbócrúdját a belső udvar közepén állították fel. Nemzeti színű zászló. A lobogó felülete 6 x 12 méter, azaz 72 Hazánk legnagyobb nemzeti lobogója ékesíti a megújuló Citadellát Gondola - 22. 17 09:45 Belföld. Az ország legnagyobb nemzeti lobogója ékesíti a Citadellát Múlt-kor - 22. 17 11:20 Kultúra A lobogó 36 méteres árbócrúdját 2022. március 15-én a belső udvar közepén állították fel.
A katonák távozása egyben az elmúlt húsz év nyugati erőfeszítéseinek is a mérlege; az obskurus kormányzati jelentések és optimista tábornoki vagy politikusi megnyilatkozások után világos választ fogunk kapni az elköltött dollár-százmilliárdok hasznosságáról. Az új hatalmi konstellációba mindenki beleszólást kér, elsősorban a tálibok, de az egykori ellenségek, Kína, Oroszország vagy Irán is. Széky János: Itt járt Pegazus Az ellenzékben többen fölvetették, hogy Orbánnak ezek után le kellene mondani. Kérdésem: melyik országban élnek? Már 2015-ig legalább négy olyan ügy volt, amibe liberális demokráciában belebuknak a kormányok: a baltás gyilkos átadása (utána a kimutatott pénzmozgás és a kapcsolatok zavartalan ápolása Azerbajdzsánnal), az amerikai kitiltás, a paksi ügylet és a Quaestor-botrány (amit hamar sikerült feledésbe fojtani). Nemzeti színű fényfestést kapott a székesfehérvári városháza. Utána is történt egy és más, de addigra már mindenki megszokta, hogy ez a kormány és semelyik tagja nem mond le semmiért. Lehetne szakmai-jogi eljárást folytatni, különös tekintettel az EU-ban uralkodó szigorú adatvédelmi rezsimre, de az illetékes még az évtizedek alatt megszokott arcátlanságán is túltesz: "a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) egyelőre nem foglalkozik a témával, mert Péterfalvi Attila a hatóság vezetője szabadságon van".
Nem egyszerűen az a baj, hogy az oktatás rendbetétele, a tanárok (legalább futballista szintű) megbecsülése nélkül a legjobb esetben is örökre itt ragadunk a periférián. Hihető, hogy az a kormány, amelynek 12 év alatt egyetlen használható ötlete sem volt a hazai iskolaügy megújítására (a tettekről nem is beszélve), tényleg gondol valamit az ország jövőjéről? Hát hogyne. Ugyanannyira, mint hogy Putyin Roszatomja fogja megoldani a magyar energiafüggetlenséget.