Illetve ha a gyermek a 16. születésnapján januárban ünnepli, akkor is még jár arra az évre a teljes két munkanap. Arányosításra csak akkor kerül sor, ha a szülő munkaviszonya évközben kezdődik vagy szűnik meg: ilyenkor a teljes szabadságát (alap- plusz pótszabadságokat) időarányosan kaphatja meg úgy, hogy a félnapot elérő töredéknapot felfelé, azaz egész munkanappá kell kerekíteni. Tehát ez utóbbi esetben sem külön arányosítjuk a gyermekek után járó pótszabadságot és a szabadságot kiadó többi tételt, hanem mindezeket összeszámítva. A gyermekek után járó pótszabadságot fontos elkülöníteni az apáknak gyermekük születésekor járó pótszabadságtól (amely egy gyermek születése esetén egyszeri öt munkanap, ikergyermekek esetén hét munkanap). Aki édesapává válik, az a tárgyévben, az az apasági pótszabadságra, és ezen felül a fent említett, az adott gyermek után járó pótszabadságra is jogosulttá válik. Kinek jár a pótszabadság? Hogy kiket illetnek meg pontosan a gyermekek utáni plusz szabadságnapok, annak megállapításához alaposabban kell tanulmányozni a Munka Törvénykönyve értelmező rendelkezéseit, sőt ezek egyes fordulatai a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXI.
Az első év, mikor már élhetünk a gyermek után járó pótszabadsággal, amikor megszületik a kicsi, s az az utolsó pótszabis esztendő, amikor a gyerek betölti a 16. életévét. Gyerek után járó pótszabadság: mennyi jár és meddig? (Fotó: Getty Images) Hogy vehető ki a szabadság? Mikor lehet megváltani? Hét nappal a munkavállaló rendelkezik (kivéve munkába állásának első 3 hónapjában), a többi felől - a munkatörvénykönyv szerint - a munkaadó dönt. Mindkét félnél van 15 nap bejelentési kötelezettség, azaz ennyivel előtte kötelesek vagyunk szólni a szabadság tervezett kezdési időpontja előtt a másik félnek. Személyes, családi okok miatt el lehet térni a bejelentési kötelezettségtől és a rendelkezési jogtól is. A törvénykönyv szerint 14 napot egyben kell kiadnia a munkaadónak, természetesen ez rugalmasan kezelhető a munkaadó és a munkavállaló közös megegyezésével. A munkatörvénykönyv szerint az adott évről csak maximum 5 nap szabi vihető át a következőre évre, az is csak akkor, ha folyamatos, tehát az előző évben megkezdett szabadság folytatásáról van szó.
A tartósan beteg gyermek után járó pótszabadság kérdésében még mindig azt látom, hogy nincs minden bérszámfejtő és HR-es fejében teljesen tiszta kép, s így sokszor az anyukák és apukák lemaradnak az őket megillető plusz napokról. Így úgy döntöttem, a mai poszt témája ez lesz. Nézzük, mit kell tudni a tartósan beteg gyermek után járó pótszabadságokról 2019-ben! Tartósan beteg gyermek után járó pótszabadság a Munka törvénykönyvében Azt biztosan tudja mindenki, hogy már régóta van a Munka törvénykönyvében a gyermekek után járó pótszabadságoknak egy külön fajtája, ez a fogyatékos gyermek után járó két nap pótszabadság évente. Ám a gondot az okozza, hogy a 118. §-ban csak fogyatékos gyermekről szól a törvény, tartósan beteg gyermekről nem. Így a tartósan beteg gyermek után járó pótszabadságot 2019-ben – és a korábbi években is – néhány cég vonakodott megadni a munkavállalóinak, arra hivatkozva, hogy az Mt. csak a fogyatékos gyermekre mondja ki a pótszabadságot. Holott a kérdés eldöntése nagyon egyszerű!
A gyermekek utáni pótszabadságra való jogosultság törvényi szabályait nem árt pontosan ismerni, különösen az olyan munkavállalóknak, akik nem a tradicionális kétszülős családmodellben nevelik gyermeküket, hiszen ilyenkor válhat kérdésessé, ki jogosult a gyermekek utáni pótszabadságra, és ki nem – írja az. Sok dolgozó szülő életében az egyik legbonyolultabb logisztikai kérdés a kisgyermekek szünidei felügyeletének megoldása. Az Munka Törvénykönyvének a szabadságról rendelkező szabályai ugyanis távolról sem igazodnak az iskolai év munkarendjéhez, még két szülő szabadságnapjainak összeszámításával sem. Különösen igaz ez az digitális oktatási és rendkívüli szünidős időszakokkal tűzdelt tavalyi és az idei évben, amikor a gyermekek otthonoktatása jelentősen felemésztette a munkavállalók szabadságállományát. Ilyenkor minden szabadnap aranyat érhet, így különös jelentőséget kaphatnak a munkavállalókat az alapszabadságon felül – egyes különleges élethelyzeteikre tekintettel – megillető pótszabadságok.
E rendelkezés helyébe lépett a jelenlegi szabály, legalább 70%-os mértékű egészségkárosodást, mint jogosultsági feltételt meghatározva. Ezzel összhangba került a rokkantsági járadékra alapot adó egészségi állapot meghatározása más, szintén a legsúlyosabb, 70%-os egészségromláshoz kötődő ellátások jogosultsági feltételeivel. További változás az ellátással kapcsolatban az ún. együttfolyósítási tilalom kibővülése, azaz olyan más ellátások meghatározása, melyek folyósítása egyidejűleg kizárja a rokkantsági járadék folyósítását. 2016. előtt a nyugellátás, baleseti nyugellátás megállapítása esetén volt kizárt a rokkantsági járadék egyidejű megállapítása. 2016-tól ez a kör bővült a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülő személyekkel, akik szintén nem kaphatnak rehabilitációs ellátás vagy rokkantsági ellátás mellett egyidejűleg rokkantsági járadékot is. Rokkantsági járadék 2021 | MiXiN. A módosítással hozzáigazításra került a kettős ellátás tilalma az időközben történt változásokhoz. Így a korábban a nyugellátási fogalomba tartozó rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, mint kizáró ellátás helyébe lépett a megváltozott munkaképességű személyek már nem nyugdíjnak minősülő ellátó csomagja.
Hol igényelhető? A rokkantsági járadékot a lakóhely szerint illetékes nyugdíj-megállapító szerv állapítja meg. A nyugdíjfolyósító előtt személyesen, de meghatalmazott vagy törvényes képviselő útján is igényelhető az ellátás. A nyomtatvány mellett szükség lesz az orvosi véleményre, vagy kórházi zárójelentésre, korábbi ellátásokról (ha voltak) iratokra, valamint TB számra is. Akkor szüntetik meg a rokkantsági járadék folyósítását, ha az orvosi felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy az egészségromlás már nem éri el a 70 százalékos mértéket, vagy pedig az ellátott Rokkantsági járadék melletti munkavégzés: Korlátozás nélkül lehet keresőtevékenységet folytatni, nem úgy mint a rokkantsági ellátások mellett. Visszamenőleg 6 hónapra folyósítják az igénybenyújtás napjától számítva, de leghamarabb 18. Hasznos tudnivalók a rokkantsági járadékról - Adó Online. éves kortól. Ha tehát valaki rokkant járadékra lett jogosult, és elmúlt 18 pl. 3 hónappal, beadja az igénykérelmet, amit igaz, hogy 6 hónapra visszamenőleg folyósítanak, viszont, mivel 6 hónappal azelőtt még nem töltötte be a 18-at, agy csak három hónapra visszamenőleg kaphatja meg.
Az állapotvizsgálat célja annak meghatározása, hogy a rokkantsági ellátást megalapozó felülvizsgálat időpontjában a 2012. január 1-jét közvetlenül megelőző fizikai állapothoz képest tényleges javulás következett-e be. Az érintetteket a folyósító szerv 2021. december 31-ig hivatalból megküldött felhívásban értesíti a nyilatkozat, illetve a kérelem benyújtásának lehetőségéről, illetve hirdetmény közzétételére is sor kerül majd. A kérelem alapján a rehabilitációs hatóság az állapotvizsgálatot legkésőbb 2023. június 30-ig végzi el. Fotó: Hirling Bálint [origo] Amennyiben az állapotvizsgálat alapján a rokkantsági ellátásban részesülő személy fizikai állapotában tényleges javulás nem következett be vagy a fizikai állapotjavulás ténye nem bizonyítható, a rehabilitációs hatóság a rokkantsági ellátás összegét – ha az az ellátott számára kedvezőbb – újra megállapítja úgy, hogy az nem lehet kevesebb a 2011. Rokkantsági ellátás visszamenőleges megszüntetése - Adózóna.hu. december hónapra járó ellátás időközi emelésekkel növelt összegénél. Amennyiben az állapotvizsgálat alapján az érintett személy fizikai állapotában tényleges javulás nem következett be vagy a fizikai állapotjavulás ténye nem bizonyítható, részére a 2011. december hónapra járó ellátás időközi emelésekkel növelt összege és a ténylegesen folyósított rokkantsági ellátás összegének különbözete legfeljebb 2012. január 1-jéig visszamenőleg is jár.
A MEOSZ álláspontja szerint a benyújtott törvénymódosító javaslat nem kellően kidolgozott, hiányoznak az Alkotmánybíróság által is hangsúlyozott szakmai elemek (állapotjavulás fogalma és állapotvizsgálat részletei), melyek nélkül nem valósulhat meg a mindenki számára megnyugtató megoldás, amit a szaktárca és a kormány is oly sokszor hangoztatott ígérete sorában. Szövetségünk szerint az előterjesztés a jelenlegi formájában nem elfogadható, annak módosítására van szükség a becsületes és igazságos kárpótlás érdekében az érintetteket képviselő érdekvédelmi szervezetek bevonásával. Forrás: Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!
A tanácsadás általános jellegű, bért, szabadságot, nyugdíjat nem számítunk ki. Az információk tájékoztató jellegűek, nem minősülnek jogi tanácsnak. Privát emailben nem áll módunkban tanácsot adni, válaszadásra csak cikk formájában kerülhet sor. A kérdezők személyes adatait, nevét, emailcímét nem jelentetjük meg, és a szerkesztés jogát fenntartjuk. Szakértőink szabadidejükben válaszolnak a feltett kérdésekre, így a válaszadás időbe telhet. Kérjük türelmüket! Cafeteriával, béren kívüli juttatásokkal kapcsolatban a szakértőnk Fata László. Munkajogi kérdésekre Rita és Dr. Antalóczy Adrienn válaszol. Adózási, bérszámfejtési kérdésekben a PWC Magyarország ad választ. A megváltozott munkaképességgel kapcsolatos kérdésekben Kappel Katalin munka-és szervezetpszichológus és a Saldo Zrt segít. HR-esek szakmai kérdésekben Sipos Sándortól kapnak tanácsot. Coachinggal kapcsolatos szakmai kérdésekben, motivációs, munkahelyi, karrierproblémákkal kapcsolatban Ábri Judit válaszol. Elbocsátással, outplacementtel kapcsolatos kérdéseiket Hadas Hajdu Helgának tehetik fel Nyugdíjjal kapcsolatos kérdéseiket Saldo Zrt válaszolja meg.