Halil Şerif Bey aktív társadalmi életet élt, nemcsak a festőkkel ápolt szoros kapcsolatot, de írók, költők és újságírók is gyakorta megfordultak otthonában, hogy az elköltött vacsora után megnézhessék a gyűjteményét. Gustave Courbet Courbet-tól mintegy féltucatnyi művet vásárolt meg, ezek közül az egyik leghíresebb A világ eredete, de az ő tulajdonába került az akkoriban szintén nagy botrányt kavaró Álom című alkotás is, amelyen két álomba merült mezítelen hölgy végtagjai fonódnak egymásba. Halil Bey nagyvilági életmódja, a tekintélyes gyűjtemény felhalmozása és nem titkolt játékszenvedélye egyenként hozzájárult ahhoz, hogy 1868-ra súlyosan eladósodjon. Helyzetén az sem segített, hogy a legtöbb képét eladta és pénzzé tette kairói és isztambuli ingóságait is. Az anyagi csőd után visszatért Isztambulba, majd a Porta bécsi nagykövete lett. Bár folyamatosan azon munkálkodott, hogy mielőbb visszajuthasson Párizsba, ez legközelebb csak 1877-ben sikerült, ezúttal párizsi nagykövetként. A szeretett városának atmoszférája azonban megváltozott, és ő sem volt már az az aranyifjú, akire 10 évvel korábban a társadalmi élet egyik meghatározó figurájaként tekintettek.
Ebben a tekintetben a "The Origin of the World", a Courbet kép nagyon titokzatos. tulajdonosok A vászon élete kanyargós volt. Az első tulajdonosa 1866-ban volt egy török diplomata, aki lógatta a fürdőszobában, eltakarta a zöld függöny mögött. 1868-ban a "The Origin of the World" (a Courbet festménye) a galériába esik, pontosabban Narde úr antik boltjában. Feltehetően 1912-től 1913-ig megváltoztatja a tulajdonosokat (Bernheim), és végül Magyarországra érkezik Hatvani úrhoz. Ő is el van rejtve a kíváncsiskodó szemektől. De a második világháború alatt eltűnik a pályái. 1955-ben "A világ eredete" (Courbet festmény)felugrik Jacques Lokan pszichoanalitikus házában. Az előző tulajdonos ismeretlen. Ott is titokban tartják. Tetején egy másik ruhadarab van felakasztva. 1981 és 1995 között tárgyalások folynak a vászon megvásárlására, és átadják a franciaországi Orsay Múzeumnak, ahol még mindig golyóálló üveg alatt állnak. Stílus iránya Courbé elkezdett dolgozni, tagadta az akadémizmustfestmény.
A 19. századi francia realista képzőművészet megteremtője, vezéralakja és első számú botrányhőse, Gustave Courbet 1866-ban forradalmian radikális tettet hajtott végre: megfestett egy nagy szőrös muffot. Pontosabban: egy meztelen női torzót kihívó és közönséges pózban. Méghozzá olyan kényelmetlenül közelről, és olyan nyers részletességgel, hogy az még most, bő másfél évszázaddal később is egészen zavarba ejtő: Gustave Courbet: A világ eredete (forrás: Wikipedia) (egy zárójelben azért jegyezzük meg, hogy egy Courbet-szakértő szerint a testhez egy fej is tartozott eredetileg, csak később valamiért kettévágták a művet. azonban ez egyelőre nem több, mint érdekes elmélet) A világ eredete (L'Origine du monde) címen ismert képhez hasonlót korábban még tényleg nem nagyon csinált senki: ehhez képest a kortárs romantikus és klasszicista festmények szépelgő, mitológiai vagy orientális környezetbe helyezett, sima és puha húsokat villantó meztelenkedései a fasorban sem voltak. Még Manet pár évvel korábban jókora felháborodást keltő képe, az Olympia sem érhetett a nyomába; pláne, hogy azon még muff sincsen!
Témaválasztása szinte teljes körű a természet- az ember- és a művészetek ábrázolása terén. Jean-Baptiste Camille Corot mellett a barbizoni iskola legnagyobb hatású festője. Realista stílusának hatása a festőkre éppen úgy érvényesült, mint Millet szociális érzékenysége. A barbizoni festők szabadtéri megfigyeléseken alapuló tájképfestészete, Corot és Courbet realizmusa már előrevetítik a festészet modern képviselőit, Édouard Manet és az impresszionisták megjelenését.
Nem csak azért, mert egy olyan testrészt választott témájául, amiről beszélni sem illett, és tisztességes asszony nem is látott, sőt a férje sem, mert sötétben, hálóingben, a takaró alatt szerelmeskedett az urával. De ráadásul ez a kép anatómiailag megdöbbentően pontos és hát... hihetetlenül szőrös. No, nem mintha évszázadokon át minden egyes aktmodell teljes szőrtelenítésnek vetette volna alá magát, inkább arról van szó, hogy a festők ezt a durva részletet nemes egyszerűséggel lehagyták a vászonról, hogy elkerüljék a túlzottan szexuális hatást. Courbet képe annyira forradalmian új volt, hogy amikor először kiállították (persze függöny mögé rejtve) a legtöbben nem is tudták, hogy mit ábrázol. Egy női látogató pedig amikor elárulta neki a teremőr, hogy éppen mit néz, a legendák szerint szabályszerűen elájult. Valljuk be, a kép nem is épp múzeumok falára készült, ám csak a véletlenen múlt, hogy nem a Szépművészeti Múzeum egyik termében díszeleg. Eredetileg egy magas rangú török-egyiptomi diplomata megrendelésére készítette el Courbet 1866-ban egy erotikus magángyűjtemény számára.
Kiderült, hogy olyan kovászmag volt, amit Innsbruckban, egy három generációs pékcsalád használt. Adtam hozzá vizet és lisztet, és én vagyok a negyedik generáció, aki ebből süt. " –árulja el a titkát a pék. Amíg sül a tészta azt is megtudom, hogy a kovásznak a legjobb a 20-22 fokos hőmérséklet. A nyári melegben pedig érdemes kétszer "etetni" és kidobni a maradékot, különben berohad a kovász és savanyú lesz a kenyerünk. Szabi a pizzatésztát is kovásszal készíti, ám ebben az esetben az aznapi sütéshez, már két nappal korábban elkészteti a tésztát. Erre azért van szükség, mert másféle liszttel dolgoznak, amelynek hosszabb az érési ideje. "24-48 óra ez az érés a pizzatésztánál és a hűtőben, 4 fokon történik a pihentetés. Ilyenkor a tésztában lejátszódik egy folyamat, amikor a szervezet számára nem jó cukrokat, az enzimek átalakítják a szervezet számára fogyasztható cukorrá. Ez azt jelenti, hogy nem fog fájni a hasad, ha megeszed a pizzát. Kovászos fehér kenyér készítése lépésről-lépésre | Rami konyhája. Ha friss tésztából kaptad a pizzádat, ha nem megfelelően bántak vele, nem pihentették eleget, akkor telítettség érzésed lesz, mert, hogy a szervezeted nem fogja tudni lebontani a benne lévő cukrokat. "
6-8 órával etetés utáni állapotban) Megelőző teendő a Kovász felszaporítása előző este: 100 g liszt + 80 g víz + 50 g kovász Én vegyesen etetett kovászt használok (fehér+tk vagy graham, mikor mi elérhető a boltokban mostanság a fehér liszt mellé). Kovászos fehér kenyér készítése AUTOLÍZIS DAGASZTÁS 1. HAJTOGATÁS (szirom hajtogatással az edényben hajtjuk) 2. Szabi a pék kifli. HAJTOGATÁS (szirom hajtogatással az edényben hajtjuk) 3. HAJTOGATÁS (szirom hajtogatással az edényben hajtjuk) 4. HAJTOGATÁS (szirom hajtogatással az edényben hajtjuk) FORMÁZÁS VETÉS / SÜTÉS Autolízis A szitált lisztet és a meleg vizet dagasztóba tesszük, alacsony fokozaton összekeverjük, de csak néhány percre, itt még nem kell dagasztani, elég, hogy a víz és a liszt elkeveredjen, majd 30 percig letakarva a tálba hagyjuk a tésztát (ne száradjon ki a teteje). Én géppel dagasztok, a kezem nem bírja, nekem a dagasztó eddig mindig rendesen elvégezte a munkát. Dagasztás Az autolizált tésztához adjuk a kovászt, kb. 3-4 percig dagasztjuk közepes fordulaton, majd hozzáadjuk a sót is, pici vizet, ha igényli (nekem állag függő, van, amikor nem teszek plusz vizet hozzá már) további 2-3 percig dagasztjuk a tésztát.
Kikanalazzuk a tálból a tésztát. Én átlapátolom a teljes tartalmat egy műanyag fedeles kelesztő tálba, mert annyira ragad, hogy máshogyan lehetetlen hozzáférni. A a műanyag tálban kissé átdoglozom kézzel a tésztát, gombócot formázok a tálban és 30 percig állni hagyom a tésztát. Fontos információ, hogy a tészta szereti a meleget, kb. 38-40 fokot. Én a sütőbe szoktam egy lábasba vizet forralni és azt lefedve beteszem alulra, a rácsra helyezem a lefedett műa. kelesztő tálat és itt pihentetem a tésztát. (Nyáron erre nincsent szükség, de az őszi és téli hideg időkben igen) Hajtogatás 4x hajtogatom kb, 30-40 percenként, nagyon enyhén vizes kézzel, egy pofon egyszerű technikával – szirom hajtogatással. Szabi a pék boltjai. A hajtogatás után 4-5 mozdulattal gombócot formázok a tésztából úgy, hogy mindig alányúlok a jobb kezemmel a tésztának, a bal kezemmel pedig pörgetem a tálat ellentétes irányba, így nem tud mást tenni a tészta, mint összegömbölyödni és kész is a kerek gombóc. Így ki sem kell venni a tésztát a tálból, majd csak a formázás előtt.. A tészta minden hajtogatásnál más állagú, folyamatosan feszesedik, keményedik, légy türelemmel!
Konyharuhát teszünk a tálba, vastagon kilisztezzük a konyharuhát, hogy ne ragadjon bele. Megfordítjuk a gombócot és a szép felével tesszük bele, így az kerül alulra. Ráhajtjuk a konyharuhát, ne húzzuk szorosra, csak hajtsuk rá!! Én még két plusz réteg konyharuhát rá szoktam tenni. Hűtőben 4-6 fok legyen végig, ne nyitogassuk a hűtőt, érdemes éjszakára betenni emiatt! (olyan helyet keressünk neki a hűtőben, hogy ne fagyjon meg a tészta). 4-6, de 8-10 és 24 óra pihentetés/kelesztés után is sütöttem már ki a bucit, mindegyik verzióban tökéletes lett a bélzet. Sütő előmelegítése A sütőt az edénnyel (cserépedény, öntöttvas, jénai.. Kovásztól a fonásig – megpróbáltam ellesni Szabi, a pék titkát | Éva magazin. ) együtt felmelegítjük 250 fokra. Ez kb. 30 percet vesz igénybe. (Gőzben kell sütni, hogy szép kérges legyen, vagy jégkockát kell majd bele dobálni a sütőbe, ha beteszed a kenyeret később sülni vagy olyan edény kell, aminek van teteje -jénai, római vagy pataki tál, öntöttvas edény, ilyenkor nem kell külön gőzről gondoskodni, mert a zárt edény megteszi a hatását. Ezzel készülj addig elő!! )