Amikor az ember azt hinné, hogy Amerika már minden létező aspektusból nekiment a klasszikus Agatha Christie-s formulának, vagyis a "Ki tette? " kérdéskörnek, akkor mindig akad valami új ötlet, ami lelket önt a műfaj televíziós megvalósításaiba. Az utóbbi időben ráadásul már nem is a "Ki? " kérdés vált a legfontosabbá, hanem az, hogy miképpen is jutnak el a nyomozók az igazsághoz. Hat éve a Helyszínelők-sorozat robbantott egy igencsak sok zöldhasúval bélelt bankot, amikor útnak indult a sorozat. Nem is véletlen, hogy immáron évek óta egyeduralkodó a nézettségi listákon, vagyis a CSI alapsorozat folyamatosan a legnézettebb az USA-ban. A népszerűséget persze az is mutatja, hogy a kezdetek óta már két leágazás (ún. Sorozatok online. Magyarország legnagyobb online sorozat adatbázisa - SorozatBarát. spinoff) is született, mely Miami-ba és New York-ba kalauzolja el azt a nézőt, aki a helyszínelők munkájára kíváncsi. A Numb3rs készítői (kik között ott meredezik executive producerként Ridley Scott neve is, nyilvánvaló reklámcélokból) úgy döntöttek, hogy a sima nyomozós történetekbe egy csavart visznek.
A magyar címadó-gyakorlatot tekintve az sem lett volna különösebb meglepetés, ha a sorozat a matematikai helyszínelők alcímet kapja, hiszen a TV2 híres arról, hogy random, a "témához köze nincs, de eladhatóbb" címeket fabrikáljon sorozatainak, filmjeinek. (Elég csak az NCIS - Tengerészeti helyszínelők című JAG-testvérsorozatra vagy mondjuk az Armageddon 2-re gondolni. ) Ezúttal azonban a csatorna nem a megtévesztésre hajtott, hanem inkább az eladhatóságra és így a vérszegény angol Numb3rs (Numbers) címet a Blikk-olvasók kedvéért megtoldották egy "gyilkos" szócskával. Ez egyrészt csúnya dolog, mert elég gagyi, de másrészt így biztosan többen nézik meg, mint valami semmitmondó címmel, ráadásul ez valószínűleg a reklámbevételekben is realizálódni fog, így a TV2 is folytathatja jó szokását, miszerint új sorozatokkal töm minket. KRITIKA: Holdlovag - 1. évad, 1. rész. Mert igen, a Numb3rs, vagyis a Gyilkos számok egy elég új sorozat, Amerikában alig egy éve, 2005. telén indult és most jár a második évadában. A főszerepet Rob Morrow játsza, akit a Miért éppen Alaszka?
Cesc és Carla magánéletéről nem tudni túl sokat, hiszen mindent a legnagyobb titokban végeznek, és nagyon is számít náluk a diszkréció. Képek:
Matematikai problémaként kísérelik meg felfedezni az igazságot, a háttérbe húzódó motivációkat, mégpedig egy FBI-os bátyussal rendelkező elméleti matematikus és egyetemi tanár segítségével. Természetesen a sorozat a puszta szórakoztatást tűzte ki célul maga elé, így a bakivadászok tuti találnak benne baromságokat, de a matematikai tételek, érdekességek, elméletek, melyeket a sorozatokban használnak és beszélnek róluk mind létezők, s ezt nem olyan régen a tudomány népszerűsítéséért járó elismeréssel is honorálta egy amerikai matematikus társaság. A sorozat egyik érdekessége, hogy minden rész elején egy felirat önti számokba nekünk a felgöngyölítendő problémát, például: "101 424 vonatbaleset - 2112 kisiklás - 29 szabotázs - 1 feltörhetetlen kód" vagy "1 mesterlövész - 3 puska - 4 lövöldözés - 4 haláleset". Futballistafeleségek 1 évad online pharmacy. Ez persze csak mankó a nézőknek, hiszen idővel úgyis színre lép a matematikatudor, aki olyan matematikai (és fizikai és egyéb) módszerekkel jár túl a tettesek eszén, mint a játékelmélet, a regresszió analízis, a kombinatorika, a valószínűségszámítás vagy akár a Riemann-sejtés.
La Dolce Vita - Az édes élet (16) - Szeptember 7-től a mozikban! - YouTube
Az említett közel három óra is lehetett volna tulajdonképpen kétszer ennyi is, de akár fele ennyi is elég lehetett volna.... Fellinit a stílus érdekelte ezúttal első sorban, ami ebben a filmben sokkal fontosabb a tartalomnál. Ez a szökőkutas kép, melyen Anita Eckberg fürdőzik, talán a film leghíresebb képe, a korabeli Filmvilágban is írtak olyasmit, hogy Fellini legújabb filmje Mastroianni és Anita Eckberg főszereplésével készül, holott Eckberg szerepe a tízből egy-két epizódra korlátozódik, a mellékszereplők között is sokan vannak nála fontosabbak... La dolce vita / Az édes élet (1960) - Kritikus Tömeg. Mellékesen jegyzem meg itt, hogy milyen furcsa és szinte misztikus érzés a korabeli filmes magazinban olvasni egy beszámolót egy újságírótól, aki meglátogatta a római Cinecittá stúdiót, és egy olyan film forgatásáról ír, ami azóta klasszikussá vált. Nem a film története a lényeg tehát, hanem a hangulat, amit felvillant. És ez a hangulat engem az első perceiben megfogott. Az 1960-as olasz felső tízezer romlott, lezüllött, ostobán unatkozó, ám folyton izgalmat hajszoló életét mutatja be.
Nehéz ma elképzelni, hogy Fellini egyik legismertebb filmje, Az édes élet bemutatása idején mekkora botrányt kavart Olaszországban. A pápa nyilvánosan elítélte és obszcénnek nyilvánította a filmet, a Vatikán a betiltását követelte éppúgy, mint a polgári sajtó. La Dolce Vita - Az édes élet (16) - Szeptember 7-től a mozikban! - YouTube. Mindez az erőteljes társadalomkritikának köszönhető, amely áthatja a film minden kockáját: Az édes élet leleplezi a modern világ dekadenciáját, a sztárok és a médiaszereplők hatalmát, akik pár perc képernyőn töltött szereplés után ismertebbek az igazi művészeknél és értelmiségieknél. A feldúlt hangú kritikák ellenére – vagy éppen azért – a film óriási sikert aratott. Cannes-ban megkapta a Legjobb filmnek járó Arany Pálmát, később a Legjobb jelmez és díszlet Oscar-díját, világszerte kasszasiker lett, megdöntve az Elfújta a szél évtizedes nézettségi rekordját. Talán ez volt az első alkalom – Chaplint leszámítva – hogy egy rendezőből szupersztár válhatott. Címe fogalommá vált: a szépség, a szerelem, az elzüllés, a bomlás szimbólumává.
Marcello valaha komoly írói ambíciókkal érkezett Rómába, ahol most egy bulvárlap munkatársa, a Via Venetóval jelképezett fényűző, hazug és cinikus társasági élet ismert figurája. S noha a hamis csillogású filmipar képviselőinek orgiáin, a letűnt arisztokrácia, az értékválságba került értelmiség, a szenzáció- és pénzhajhász tömegkommunikáció szánalmas vagy kegyetlen "szertartásain" egyaránt teljes erkölcsi és érzelmi kiüresedést tapasztal, végül mégis ennek a világnak adja el magát.