Istenes Bence és Csobot Adél betekintést engedtek az otthonukba. Münchenben élnek két kilométerre egy kis falutól, az erdő szélén. Igazi mesebeli környezet veszi őket körül, mezők és egy hatalmas rét is elterül a szomszédságukban. Van, hogy még őzek és nyulak is besétálnak a kertjükbe. Több mint egy hónapja vonultak önkéntes karanténban, ez idő alatt pedig jócskán átalakult az életük. A műsorvezető YouTube -csatornáján engedett betekintést az otthon töltött hétköznapjaikba. Istenes Bence és Csobot Adél otthona Természetesen a figyelmük legnagyobb részét gyermekeiknek szentelik. A hároméves Nátán és az egyéves Ádin izgő-mozgó gyerkőcök, szinte egész nap a kertben játszanak. A szüleik igyekeznek változatossá tenni a mindennapjaikat, kreatív ötletekkel szórakoztatják a piciket. Van, hogy játékos akadálypályát állítanak fel nekik, vagy színes képeket festenek velük, sőt megalapították a házi bábszínházukat is. Képeken mutatjuk, milyen imádni való otthonban és természetközeli helyen él Istenes Bence és Csobot Adél.
Csobot Adél és Istenes Bence az eddig együtt töltött nyolc év alatt több hullámvölgyből is kijöttek, számos olyan élethelyzetet éltek már át, ami próbára tesz egy kapcsolatot. Az egyik ilyen a kétlakiság volt: három évig hol Magyarországon, hol Németországban laktak. Csobot Adél és Istenes Bence ezért költözött haza Akkor költöztek Kölnbe, amikor a műsorvezető a német RTL-nél is elkezdte egyengetni tévés pályafutását. Csobot Adélnak ebben az időben nem lett volna ideje az énekesnői és színésznői karrierjére első kisfiuk, Nátán mellett, 2018 augusztusában pedig kétgyerekes anya lett, megszületett Ádin. Éltek München közelében is, a világjárvány első hulláma tavaly tavasszal itt érte őket. Fotó: RTL Magyarország/Bielik István Az RTL Klub Életünk története című műsorában bevallották, nem értenek egyet abban, hol lehetne jobban élni a gyerekeikkel. A világjárványt idén tavasszal viszont már Magyarországon élik át, ugyanis hazaköltöztek. Ennek okáról Istenes Bence a csatorna Nagy szám című műsorában beszélt.
Bence bevonult, közölte, hogy neki egyetlen célja van, meghódítani Csobot Adél szívét, majd egy rózsával a kezében dalra fakadt. A párja először azt sem tudta, hogyan reagáljon a helyzetre, szerencsére azonban a műsorvezető nem hagyta sokáig kétségek között, lerántotta az arcát elfedő kendőt, ami óriási derültséget okozott a stúdióban. Csobot Adél azonnal csatlakozott is hozzá, és együtt fejezték be a produkciót a színpadon. "Nem vagy normális! Mit keresel itt? " – szegezte végül Adél a párjának a kérdést, amit Istenes Bence úgy válaszolt meg: Gondoltam, bejövök, és megnézem, hogy dolgozol. Két órát töltöttem itt, és jöttem végig a stúdióban... "Hol vannak a gyerekek? " – vágott közbe Adél, mire Istenes Bence – tettetve, hogy róluk bizony megfeledkezett –, kirohant a színpadról. A vicces jelenetet itt tudja visszanézni:
Versenyzőnek adta ki magát Istenes Bence az X-Faktor negyedik előválogatóján, ahova álruhában érkezett. A műsorvezető igazából a párját akarta megviccelni, aki a produkció jubileumi évadában a mentorok közt foglal helyet. Csobot Adél és Istenes Bence már úgy lavíroznak az RTL Klub műsorai közt, mintha csak otthon lennének. Ha az ember egy időre leveszi a szemét a csatornáról, mire visszatér, már egészen más produkcióban, külön-külön vagy olykor épp együtt jelennek meg. Istenes Bence most az Álarcos énekest vezeti, amelynek előző évadában a párja is dolgozott, ebben a szezonban viszont Adél az X-Faktor mentora lett, a maszkos műsortól pedig elbúcsúzott. Legalábbis így tudta mindenki, múlt héten azonban kiderült, hogy – bár a nyomozói széket elhagyta – magára vette az Automata jelmezét, és a produkcióhoz játékosként csatlakozott. Az X-Faktor tegnap esti adásában fordult a kocka, és Istenes Bence volt az, aki álruhát öltve betoppant a show-ba. A műsorvezetőt, aki a korábbi adásokból már ismerős Hörcher László fiaként mutatkozott be, még a produkciót vezető Miller Dávid sem ismerte fel.
Ez volt a vízióm – vezette fel Adél. Liptai Claudia rögtön rá is kérdezett, hogy "számban mi a vége" a gyerekeknek, amire az énekesnő annyit mondott, nem tudja, de ABSZOLÚT NYITOTT RÁ, HOGY bővüljön a família. Hogy vajon Istenes Bence hogy áll ehhez a dologhoz, az nem derült ki az adásból, ami viszont igen, hogy a karrierjük mellett nagyon is ügyelnek rá, hogy szülőként is megállják a helyüket. Fontos például többek között az is, hogy a kicsiknek meglegyen az a csodaélménye, ami a Mikulásváráshoz köthető, ezt pedig igen aprólékosan meg is tervezik minden évben. Bár az öreg ajándékosztó sosem jön el személyesen hozzájuk, ennek csupán az az oka, hogy Adélék családjában sem volt meg ez a szokás, ő pedig azokat a hagyományokat viszi tovább, amelyekhez saját élmények kötik. Nekem nagyon szép emlékeim vannak erről. Nagyon sokáig, szerintem kilenc éves koromig hittem ebben a varázslatban, hogy van Télapó és megérkezik. Levelet írtam mindig nagyon hűen, és megtisztítottam nem csak a saját csizmám, hanem a család összes tagjának a csizmáját, hogy mindenki kapjon [ajándékot].
Imádtam feszegetni a határokat és hatalmas volt bennem a szabadságvágy. " Miután szülei elváltak, a család Németországba költözött, ahol édesanyja egyedül nevelte Bencét és testvérét. "Arra emlékszek, hogy a testvéremmel nagyon sokat voltunk egyedül és hatalmas űr volt bennem, hogy nincs velünk az édesapám. " Mivel akkoriban még nem volt mobiltelefon, Bence és az édesapja levélben tartották egymással a kapcsolatot. Kint Bence másfél évig integrációs osztályba járt, hogy tökéletesen megtanuljon németül, utána rendes osztályba került, amire nehéz időszakként emlékszik vissza: "Bajorország, vidék, kisfalu… Egyetlen idegenként, pimasz és eleven gyerekként igencsak fura volt a megítélésem, nagyon kilógtam a sorból. " Ameddig ebben az országban vagy, húzd meg magad! ordította egyszer az igazgató egy csínyemet követően. Hogyan élt kint Bence, édesanyja és testvére Németországban? Mennyire érezték magukat kirekesztettnek? A teljes beszélgetésért kattints ide! Bence már gyerekként is úgy emlékszik vissza magára, mint aki állandóan a figyelem középpontjában akar lenni, hangoskodik, bohóckodik, a konfliktushelyzeteket pedig humorral kerüli ki, de hogy ez minek a hatására alakult ki benne, a mai napig kutatja.
Erről beszélgetünk őszintén Adéllal és ez egy kapcsolat igazi mélysége. Ő ugyanúgy elmondja, hogy vágyik arra az érzésre, amikor egy fiú úgy mosolyog rá és ő úgy mosolyog vissza, hogy az ember érez valamit a hasában. Ezt már nem érezni egy hosszú kapcsolatban, de attól ugyanúgy van egy lelki kötődésünk, megtaláltuk a társunkat. Csak úgy gondolom, ez a rendszer a mai világban már nem így működik
Emellett megtalálható a Visegrádi-hegységben és a Karancs környékén is. Európa nagy részén honos, de a Brit-szigeteken csak behurcoltan fordul elő. 1988 óta védett faj, természetvédelmi értéke 5000 Ft. Nemes májvirág (Hepatica nobilis) fotó: Farkas Sándor Közeli rokona az Erdélyben, Dévától Hargitáig előforduló erdélyi májvirág (Hepatica transsilvanica), melynek levélkaréjai nem épszélűek, hanem csipkézettek. Mivel Magyarországon csak egy májvirágfaj fordul elő, ezért általában csak májvirág névvel illetjük; ha szabatosabban akarjuk megnevezni, akkor erdélyi rokonától megkülönböztetve használhatjuk a nemes májvirág nevet. Korai virágzásával jelzi a tavaszt, így időjárástól függően figyeljük, mikor jelennek meg az első májvirág-virágok! Kövessék az Év vadvirága facebook-oldalát, ahol segítséget adunk a növény különböző állapotokban való megismeréséhez, jövő évi fenológiájának alakulásához. Ugyanitt várjuk a májvirágról készült fotókat, megjegyzéseket, adalékokat és a vele kapcsolatos élményeket is.
A vetési konkoly a legszínesebb jelölt a 2021 év vadvirága versenyzői között. Év vadvirága választások történetének rövid összefoglalója: Az év vadvirága mozgalom Magyarországon eredetileg magánkezdeményezésként indult. Az elsőként megválasztott év vadvirága még 2011-ben a leánykökörcsin volt. A honos vadvirágaink megismerésére fókuszáló eseménysor elindítói szerencsére számos követőre találtak. Minden bizonnyal nem véletlenül, hiszen magyar mesék, népdalok, szólásmondások sőt versek gyakori szereplői mezőink, erdőink és vizeink kedves kis növényei. Ahogy haladtak előre az évek az év vadvirága mozgalom túlnőtte az eredeti magánkezdeményezés kereteit. Jól tapinthatóan nőtt az igény a kezdetben szűk körű mozgalom szélesebb, országos kiterjesztésére. Ennek a kihívásnak megfelelve olyan támogató partnert kellett keresni, aki kellő elhivatottsággal és persze megfelelő szakmai tudással felvértezve vihette tovább ezt a zászlót. Így került néhány éve a vadvirág mozgalom a Magyar Természettudományi Múzeum oltalmazó szárnyai alá, ahol az elhivatottság és szakértelem jelenléte nem kérdőjelezhető meg.
A beérkezett szavazatok alapján az Év Vadvirága 2020-ban a nemes májvirág ( Hepatica nobilis) lesz. A szavazatok 54%-ával egyértelműen a legtöbb szavazatot kapta a báránypirosító ( Alkanna tinctoria, 29%) és a kövér daravirág ( Draba lasiocarpa, 17%) előtt. Nemes májvirág ( Hepatica nobilis) (fotó: Farkas Sándor) Az elmúlt hónapokban minden eddiginél több, összesen 2910 szavazat érkezett, ebből 1565 a májvirágra. A növényt és a többi jelöltet korábban már bemutattuk. Ki is ő, mikor és hol számíthatunk rá? A májvirág kora tavaszi, március–áprilisi virágzású növény, ekkor hozza 6-7, ritkán akár 10 lepellevélből ("szirom") álló kék virágait, melyek olykor rózsaszínek vagy fehérek is lehetnek. Levelei jellegzetesen három hegyes karéjúak, némiképp a máj lebenyeire emlékeztetnek és kitelelnek, azaz egész télen át megtalálhatók, ha nem takarja őket hó. A nemes májvirág levele (fotó: Barina Zoltán) Maga a növény kis termetű, alig 5–15 cm magas, bükkösökben és gyertyános-tölgyesekben, köves talajú tölgyesekben találkozhatunk vele.
Az Év Vadvirága kezdeményezésről Az Év Vadvirága kezdeményezés célpontjában a hazánkban honos ritka, vagy ritkulóban levő növényfajok megismertetése, védelme és a hozzájuk kötődő problémák feltárása, bemutatása áll. Az országos mozgalom útra indítása óta számos hazai védett vagy védendő növényfajjal foglalkozott, melyek megismertetésén keresztül a természetvédelem és a vadon élő növények iránt érdeklődő emberek sokasága érezte magáénak ezek megőrzésének fontosságát, és vett részt az adott Év Vadvirágához kapcsolódó eseményeken, programokon. Az év vadvirága címet elnyerte már többek között a csodaszép leánykökörcsin, a kedves kikeleti hóvirág és az impozáns szibériai nőszirom is, de rajtuk kívül még számos látványos, vagy éppen rejtőzködően apró vadvirágunk várja, hogy felfedezze a nagyközönség. A hazánkban 2010 végén, magánkezdeményezésként indult ötlet túlnőtt az eredeti kereteken. Az idei évtől a mozgalom szakmai és technikai hátterének biztosítása kiegészült a hétfős kuratórium mellett a Vadonlesők Közössége Természetvédelmi Egyesülettel.
A beérkezett szavazatok alapján az Év Vadvirága 2020-ban a nemes májvirág (Hepatica nobilis) lesz. A szavazatok 54%-ával egyértelműen a legtöbb szavazatot kapta a báránypirosító (Alkanna tinctoria, 29%) és a kövér daravirág (Draba lasiocarpa, 17%) előtt. Az elmúlt hónapokban minden eddiginél több, összesen 2910 szavazat érkezett, ebből 1565 a májvirágra. A növényt és a többi jelöltet korábban már bemutattuk. A májvirág kora tavaszi, március–áprilisi virágzású növény, ekkor hozza 6-7, ritkán akár 10 lepellevélből ("szirom") álló kék virágait, melyek olykor rózsaszínek vagy fehérek is lehetnek. Levelei jellegzetesen három hegyes karéjúak, némiképp a máj lebenyeire emlékeztetnek és kitelelnek, azaz egész télen át megtalálhatók, ha nem takarja őket hó. Maga a növény kis termetű, alig 5–15 cm magas, bükkösökben és gyertyános-tölgyesekben, köves talajú tölgyesekben találkozhatunk vele. Elsősorban a Dunántúl déli felén (Somogy, Baranya és Tolna), valamint Zalában, a Balaton-felvidéken és a Bakonyban fordul elő.
Hazánkban védett növény. Természetvédelmi értéke 5. 000 Ft Báránypirosító A báránypirosító (Alkanna tinctoria), vagy még ismert nevén a homoki báránypirosító a borágófélék családjának egyik legismertebb faja. Jól jelzi ezt az a tény, hogy többféle népies elnevezése is ismert. Pirítófű vagy piros ökörnyelv néven szokták emlegetni. Évelő virág. A Földközi-tenger mediterrán, homokos partvidékének jellegzetes növénye Szereti a meleget és a magas mésztartalmú jó vízelvezető képességű talajokat. Ilyet hazánkban főleg a Duna-Tisza közének homokos rétein talál. Tavasz közepétől nyár elejéig virágzik. Füzéres virágzatának ötszirmú kék, liláskék virágai a földön fekvő szár felemelkedő végein nyílnak. Szára és lándzsás levele zöld, fehér szőrrel borított. A piros színre utalás azért került a nevébe, mert a gyökeréből kivont piros festékanyagot több iparágban is színezőanyagként használták. Régebbi korok juhászai ezzel a "festékkel" jelölték a birkákat. Védett növény. 000 Ft. Kövér daravirág A kövér daravirág (Draba lasiocarpa) a káposztafélék családjába tartozó növény.
Éppen ezért irtották, mert gyakran a takarmány, búza közé került. A mondás úgy tartja, "nincsen búza konkoly nélkül". Kutatások alátámasztották ezt a mondást, ugyanis a vetési konkoly pozitívan hat a gabona növekedésére, mert azok magasabbra nőnek, ha vetési konkoly van a közelben. A gabonák közé keveredve, zúzás hatására a konkoly magjai belekeveredtek a lisztbe, amely könnyedén megmérgezte a lisztet. Érdekesség, hogy míg fogyasztása mérgező volt emberek és állatok számára is, a népgyógyászatban bőrbetegségeket gyógyítottak vele. A szegfűfélék családjába tartozó Vetési konkoly, átlagosan 50-100 cm magas növény. Eredetileg a Földközi-tenger nyugati vidékéről származik, de nem csak hazánkban, világszerte is elterjedt gyomnövény. Gyönyörű lila, bíborszínű, belseje felé világosodó virágai öt sziromból állnak. Sziromlevelei is különlegesek, szélei hullámosak, csipkések. Magányosan fejlődnek, ugyanis egy száron csak egy virág található, amelyek 2-4 cm-es virágkocsányon nőnek. A vetési konkoly május és július között virágzik.