A Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet területe 11 996 hektár, ebből fokozottan védett 3 128 hektár. A Tájvédelmi körzet a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága alá tartozik. A Gödöllőtől keletre található védett területek nagyjából Erdőkertestől Pécelig húzódnak. A Gödöllői-dombság északnyugat–délkelet irányú dombvidéke Váctól és a Cserhát délnyugati határától egészen Albertirsáig, a Tápió-vidékig nyúlik. A dombság földrajzi érdekessége, hogy kelet–nyugati vízválasztóként működik, innen nyugatra a Dunába, míg keletre a Tiszába torkolnak a vízfolyások. A löszdombság igen változatos felszíni formákat mutat – meredek domboldalak és mély szűk völgyek, máshol széles völgyek által elválasztott lapos dombhátak, homokos, pusztai élőhelyek és mocsaras, lápos völgyek jellemzik. Az egyes területek tájoltsága is igen változatos, egyaránt előfordulnak nagy kiterjedésű északi kitettségű domboldalak és szélesebb kelet–nyugati völgyek, valamint észak–déli irányú dombsorok és északra nyitott szűk, hűvös völgyek.
A kisvasút a Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet változatos szépségű tájain kanyarog. A vonal egy szakasza érinti a több mint száz éves Gödöllői Erdészeti Arborétumot, ahol az országban egyedülállón 154 féle erdőtipussal találkozhatnak a természet kedvelői. Kisvasút újépítésű szakaszainál legjelentősebb e tájba való illeszkedés, így a vonal bővítése teljes mértékben, fakívágás nélkül, elhagyatott feltáró útakon és kézi kivitelezéssel történik. Kisvasút környezetében számos látnivaló is található, mellyekről a látnivalók fül alatt olvashat.
(2) A Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelése [ R. 46. § (1) bekezdése] a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának feladata. 3. § Ez a rendelet 1990. július hó 15-én lép hatályba. 1. számú melléklet a 4/1990. (VI. 18. )
A dombvidék délkeleti részén – Isaszeg és Pécel környékén – melegkedvelő tölgyes erdőfoltok mellett lápos, tocsogós rétek, égerlápok húzódnak. A lefolyástalan, lápos nedves társulások (pl. Babat, Fekete-puszta stb. ) mocsárrétjein sárga nőszirom virágzik. A hosszú időn át zárt – és egyes részein ma is kerítéssel körbevett – kormányzati vadászterület állatvilága is igen gazdag. Kimagaslóan értékes nagyvadállomány – őz, szarvas, vaddisznó – mellett a területen vadmacska, vidra, nyuszt, és nyest is él. Értékes madárvilága is, gyakori költőfaj a gyurgyalag, a fekete harkály, a zöld küllő, de jégmadár, darázsölyv, kabasólyom is költ, és kerecsent is látni a területen. Tovább emeli a terület madártani értékét, hogy az igen ritka karmazsinpirók fészkelése is bizonyított. [1] A Kárpát-medence központi területén elhelyezkedő Gödöllői Dombvidék kulturális, társadalomtörténeti jelentősége szintén kiemelkedő. A vidék erdeiben több helyen is találhatók szarmata, szkíta és avar emlékek: temetők, földvárak, sáncok maradványai ( Valkó, Szada, Pécel környékén), és felismerhetők a híres Csörsz árok nyomai is.
A tájra az erdővel borított területek dominanciája jellemző. A növénytakarót szemlélve az összképre az egymást váltó különböző erdőtársulások (pl. : gyertyán elegyes mezei juharos-tölgyes, melegkedvelő tölgyes, pusztai tölgyes, sásos égerliget, stb. ) élénk mozaikja jellemző, amelyet különböző rét- és gyeptársulások (pl. : löszpusztarét, homokpusztarét, meszes talajú láprét, stb. ) tesznek még tarkábbá és gazdagabbá. Az előbbiekben írt természetes illetve természetközeli növényzet mellett ma már az emberi beavatkozások eredményeként a kultúr- illetve leromlott állapotú területek (telepített erdők, szabályozott patakok, stb. ) jelentős hányadát teszik ki a védett területnek. Nem elhanyagolható tényező az erdők állapotában az sem, hogy királyi illetve kormány vadászterületként századokon át elsősorban a vadgazdálkodás érdekeit szolgálták. E táj virágos növényei között megtalálhatjuk a középhegységek gyakoribb, de itt már ritkaságnak számító fajait (bükk, hamvas éger, janka-tarsóka, sárgaárvacsalán, ujjas sás, magyar repcsény, stb.
Pécelen a Kovács laposon a spontán piknikhely táborhellyé bővül, Vácegresen a Fekete pusztán táborozó és sportolásra alkalmas hely található. A domonyvölgyi I. -es tónál táborozó és fürdőhely is kialakult. Az ilyen irányú fejlesztésnél az a célunk, hogy a parkírozó és pihenőhelyek a szegélyeken létesüljenek. Ezekről lehet gyalogosan is elérni a turista célpontokat, a TK nevezetes helyeit, a szép tájrészeket, kilátóhelyeket. A területen megnövekedett forgalom újabb veszélyforrás a taposás, a szemetelés, és a gyakoribb erdő és bozóttüzek kialakulásával. Kultúrtörténeti értékek A térségben évezredekre visszamenőleg megtalálhatók az emberi tevékenység nyomai. Több régi erődítés, földvár, sánc, kolostor és templom maradványait rejtik a védett terület erdei és gyepei (pl. : \"Csörsz árka\" maradványai, péceli Vár-hegy, valkói Szent Pál-hegy, Babat-pusztai Templomtábla dűlő, stb. ). A máriabesnyői templom építésekor 1759-ben talált csont Mária szoborhoz kötődik a búcsújáróhely kialakulása Máriabesnyőn.
A számítási módszer nagyon leegyszerűsítve úgy történt, hogy az országhatár legkeletibb, legnyugatibb, legészakibb és legdélibb pontját érintő téglalap átlóinak metszésénél állapították meg a középpontot. Ez valójában Pusztavacs mellett egy laktanya területén van, a jelenlegi jeltoronytól délnyugati irányban 2800 méterre, ám nyilvánvaló volt, hogy a Magyar Honvédség Veszélyesanyag Ellátó Központjában nem lehet látogatóközpontot nyitni, ezért esett a választás egy alkalmasabb területre. [1] Ennek védetté nyilvánításával a megelőző tárgyaláson az érdekelt hatóságok és szervek egyetértettek; ellentétes vélemény, illetve a természetvédelmi előírásokkal szembeni tényező az eljárás során nem merült fel. Az első földrajzi középpontot Dikaiarkhosz (ie. 336-296) alkotta, aki Arisztotelész tanítványa volt. A III. Alexandrosz makedón király hódításai nyomán kelet felé jelentősen kitágult "oikumenéről" (az ismert világról) szerkesztett térképet. Alexandrosz útjaira lépésmérőket (bemmatista) vitt magával, így meglehetősen pontos távolságadatokat tudott térképére felvinni.
A szolnokiak mellett más helyen is tiltakoztak kinevezése ellen a MÁV dolgozói. [caption id="" align="aligncenter" width="600"] A bocipullmannak nevezett vagonokat sokáig használták Fotó: A magyar vasút krónikája a XX. században [/caption] De vajon mi volt a Gerő- vagy bocipullmannak emlegetett kocsi? A MÁV-nak a második világháború pusztításai következtében személykocsi-állományából negyvenkilenc százalék eltűnt, huszonkilenc százalék pedig megrongálódott. Ez tehát a valóságban azt jelentette, hogy a 4765 személykocsiból alig maradt ezer darab. Ezért kénytelenek voltak fedett tehervagonokat átalakítani személyszállító kocsikká. Az ország legtöbb vasúti járműjavító üzemében megkezdték ezeket a munkákat, többek között a Szolnoki Járműjavító Üzemben is. Régi vasúti kocsi Stock fotók, Régi vasúti kocsi Jogdíjmentes képek | Depositphotos®. Szolnok egyik ismert helytörténeti kutatója mesélte el nekem, hogy ő is részt vett a háború után az üzemben a bocipullmanok létrehozásában. A kocsik két oldalán az elgördíthető fatáblákat kicserélték kétszárnyú, nyitható ajtókra. Fapadokat építettek a kocsikba, méghozzá háttal egymásnak.
A társaság 29 új eurovonatot is bevetne. Ezekhez jövőre további 32 csatlakozik majd. (sme)
A villanykörtéket lopták annak ellenére, hogy sem a feszültsége, sem az aljazata nem volt alkalmas otthoni használatra. Ezek a saját tapasztalataim voltak, azt viszont csak hallottam, hogy a gáztartályok egyik végébe lukas lemezt tettek és ebben "utaztak" néhányan nyugatra. Előzmény: indexfan (3117) róbertke 2010. 21 3141 Ezek az igazolványok a ti tulajdonotokban vannak? Netán megtekinthetők valamelyik múzeumban? Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!