A szakmódszertan helye, szerepe a pedagógiai tudományok rendszerében II. Az óvodai anyanyelvi nevelés módszertanának kapcsolata más tudományterületekkel III. A gyermeki beszéd fejlődése 1. A nyelvtanulás fiziológiája, idegrendszeri alapjai 2. A nyelvelsajátítási folyamat a gyermeknyelv-kutatás tükrében IV. Az óvodai anyanyelvi nevelés és a kommunikációs képességek fejlesztésének célja, feladatai V. Az anyanyelvi és kommunikációs nevelés módszereinek sokszínűsége 1. Anyanyelvi nevelés az óvodában. Az anyanyelvi és kommunikációs nevelésben jelentős, hagyományos (valójában didaktikai) módszerek 2. Az irodalmi tevékenység tartalmához szorosan kapcsolódó módszerek 3. A képekhez kapcsolódó anyanyelvi nevelési módszerek 4. Az anyanyelvi fejlesztő játékok VI. Az óvodai élet tevékenységformáinak szerepe a nyelvi-kommunikációs nevelésben 1. A jaték, mint a nyelvi-kommunikációs fejlesztés sokszínű lehetősége 2. A gondozás és a munka jellegű tevékenység szerepe a beszédnevelésben 3. Az irodalomhallgatás, mint az anyanyelvi nevelés eszköze 4.
1. Az óvodai nevelés országos alapprogramja. 2012. 2. Bettelheim, Bruno: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek, Bp. Gondolat 1988. 3. Bíró Gyula: Friss tintába mártott humorecset. A kortárs gyerekversek helye az anyanyelvi nevelés gyakorlatában. Óvodai Nevelés. 2013/1. 19-20. 4. Bognár Tas: A magyar gyermekvers. Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp. 2001. 5. Boldizsár Ildikó, Varázslás és fogyókúra: mesék, mesemondók, motívumok, Debrecen Didakt 2003. 6. Dankó Ervinné: Irodalmi nevelés az óvodában, Okker Bp. 2004. 7. Zenei és anyanyelvi nevelés az óvodában. Dankó Ervinné: Nyelvi-kommunikációs nevelés az óvodában. Okker 2000. 8. Dobszay Ambrus: A magyar gyerekvers. Klasszikusok és maiak. Könyv és Nevelés III 2001/1. 9. Dobszay Ambrus: Gondolatok a gyermekversek megközelítésérôl. Új Forrás, 2004/2. 42. 10. Dobszay Ambrus: Nemes Nagy Ágnes gyermek- és felnőtt költészetének kapcsolata in Változatok a gyermeklírára. szerk. : Bálint Péter, Bódis Zoltán. Didakt. 2006. 67-78. 11. Dombi Gábor: Felelj szépen, ha kérdeznek! Válaszol: Janikovszky Éva.
Az óvodai életben a gyermek megannyi kommunikációs helyzetnek a részese. Különösen fontos, hogy az óvodai érintkezés normái szerint használja az udvariassági formákat köszönéskor, valamely eszköz elkérésekor és a kapcsolatok építésében, fenntartásában (például kérem – köszönöm, légy szíves, szeretném, én így gondolom – te hogy gondolod? ). Bábozás, mímelés, szerepjáték közben a gyermek kommunikációjában fantáziadús tapasztalatai, beszédmintái elevenednek meg. Ilyen értelemben is minta az óvón minden megnyilatkozása a gyermek számára. Mindenben anyanyelv | Raabe.hu. Ezért kiemelten fontos számunkra, hogy az óvón: oldja a gátlásokat, ösztönözze a gyermekeket az elvárt viselkedési normákkal kapcsolatos kommunikációs stratégiák elsajátítására, érvényesítse ezeket az elvárásokat a felnttekkel való kommunikációjában, biztosítsa a spontán, meghitt beszélgetés lehetségét, személyes mintaadással segítse a beszédtechnikai, artikulációs hibák javítását (szükség esetén s peciális szakemberrel együttmködve). Ahhoz, hogy mindezeket a feladatokat színvonalasan tudjuk megvalósítani, a pedagógusainknak szemléletet kellett váltaniuk.
Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
Hivatalos név Glomerulus Filtrációs Ráta (GFR) A cikk utoljára módosult: 24. 09. 2018. A vesefunkció állapotának vizsgálatára. A glomerulus filtrációs ráta meghatározását (Glomerulus Filtration Rate, GFR) szűrővizsgálatként akkor érdemes elvégezni, ha az orvos vesekárosodás kialakulására gyanakszik. Akkor is jól alkalmazható, ha valakinek már ismert a vesebetegsége, és a veseműködés romlását, a funkció csökkenését szeretnék kimutatni. A vizsgálat különösen hasznos a dialízis-kezelésben részesülők vesefunkciójának megítéléséhez. A GFR-t leggyakrabban a szérum-kreatinin és a gyűjtött vizelet kreatinin szintjéből számolják, ezért a kar könyökhajlati vénájából vett vérmintára, és - eltérően az eGFR meghatározástól - 24 órán át gyűjtött vizeletmintára van szükség. A vért piros- ("natív") vagy sárgakupakos ("géles") csőben kell levenni. Szükség van a gyűjtött vizelet mennyiségének ismeretére. A speciális igények miatt célszerű előzetesen érdeklődni a vizsgálatot végző laboratóriumban. Ez a vizsgálat a vér kreatinin szintjét használja az eredmény kiszámításához.
MEGJEGYZÉS: Ha valamilyen orvosi, laboratóriumi vizsgálattól fél, vérvételkor hajlamos a rosszullétre, vagy szorongás fogja el, ajánljuk, hogy felkészülésként olvassa el a következő írásokat: A vizsgálattal járó fájdalom leküzdése, Vérvétellel kapcsolatos tanácsok, Hogyan segítsünk a gyermekeknek az orvosi vizsgálatokon, és Hogyan segítsünk az időseknek az orvosi vizsgálatokon. A Mi történik a mintával? Rövid látogatás a laborban írás bepillantást nyújt a vér- és torokváladék minták előkészítési és feldolgozási folyamatába. Hogyan alkalmazzák a vizsgálatot? A GFR -t úgy tekintik, mint a legpontosabb adatot a veseállapot megváltozásának kimutatására, ezért a veseműködés jellemzésekor a cél a GFR ismerete. A veseműködés romlásakor megemelkedik ugyan a szérum BUN (urea nitrogén/ karbamid nitrogén) és a kreatinin koncentrációja, és ezek meghatározását könnyű elvégezni, ezen paraméterek alapján azonban nem lehet felismerni a vesékben bekövetkező korai károsodásokat. A korai felismerés pedig fontos lenne, mert ha a vesekárosodást korán kimutatják, akkor lehetségessé válik a magas vérnyomás, a diabetesz vagy egyéb betegségek vesekárosító szövődményeinek megelőzése, vagy hatásának csökkentése is.