Jöjjön Zelk Zoltán: Tavaszi dal verse. Egy, ketto, három, négy, kis ozike, hová mégy? – Elég hogyha tudom én: tavasz elé futok én! te kis nyuszi, hová mégy? – Se erdobe, se rétre: a szép tavasz elébe! te kis madár, vígan légy: olyan szép dalt daloljál, szebb legyen a tavasznál! Köszönjük, hogy elolvastad Zelk Zoltán költeményét. Gyermekkorunk 10 legszebb tavaszcsalogató verse - BabyRose. Mi a véleményed a Tavaszi dal írásról? Írd meg kommentbe! The post Zelk Zoltán: Tavaszi dal appeared first on. Olvass verseket naponta – vár a Meglepetésvers Hirdetés
Hóvirág Tél eleje, tél közepe: havas a hegyek teteje, sehol egy árva virág - zúzmarás a fán az ág. Ám télutón egy reggelen, csoda történik a hegyen: kibújik a hóvirág, s megrezzen a fán az ág. Tavaszi dal Egy, kettő, három, négy, kis őzike, hová mégy? - Elég hogyha tudom én: tavasz elé futok én! te kis nyuszi, hová mégy? - Se erdőbe, se rétre: a szép tavasz elébe! te kis madár, vígan légy: olyan szép dalt daloljál, szebb legyen a tavasznál! Párbeszéd - Honnét, szomszéd? - Ahol voltam, onnét! - Mit evett? - Eleget! - Mi jót? - Hernyót! - Hány volt? - Egy volt! - És még? - Kukacot! - Mennyit? - Hatot! - Hát még? - Legyet! Zelk zoltán tavaszi dalle. - Hányat? - Hetet! - Mást még? - Pondrót! - Sok volt? - Nyolc volt! - Jó volt? - Jó volt! Hová szaladsz, vízipók? - Hová szaladsz, vízipók? - Keresem a békát! - Mért nem húzol kiscipőt? - Gyorsabb így mezítláb! - Miért futsz ily sebesen? - Én leszek a násznagy: ma tartják a lagziját a békakirálynak... - Hol lesz a lakodalom? - A királyi házban: sásból, nádból épített tavi palotában... - Hát a menyasszony ki lesz békakirály párja?
- Hetedhét mocsárnak a legszebb békalánya... A három nyúl Egyszer régen, nagyon régen, zúgó erdő közepében három nyulak összegyűltek, selyemfűre települtek, ottan se ültek sokáig, talán csak egy fél óráig amikor felkerekedtek, hogy már végre hazamennek, egy szarka felettük szállott, s felkiáltott: "Mit csináltok? Mit csináltok három nyulak? Úgy ültök ott, mint az urak... " -Úgy, úgy bizony, mint az urak! - felelték a három nyulak. - Ezután már urak leszünk, ebédre rókahúst eszünk! Nem fogjuk az időt lopni, Most indulunk rókafogni!... - Csacsi szarka, nem elhitte? Zelk zoltán tavaszi day forecasts. Repült is már, a hírt vitte, s buta róka is elhitte. De hát hogyne hitte volna, akármilyen ravasz róka, mert a szarka így kiáltott: "Egy jegenye fölött szállok, mikor lenézek a földre, három nyulak ülnek körbe. Összebújva tanácskoznak... Jaj, mekkora nyulak voltak! Jaj, mekkora fejük, szájuk, a medve egér hozzájuk! Hát még miről beszélgettek? Hogy eztán csak rókát esznek... " Ennek a fele se móka! Szedte is lábát a róka Futott ki az erdőszélre, csak mielőbb odaérne!
Hancúroznak friss szelek. Nyelvecskéjével a fű tavaszt kóstol: -jóízű! Bimbót bont a barka már. A hóvirág? Ő sem vár. Hosszú volt a tél nagyon. Jót nyújtózik a napon. Szabó Lőrinc: Nyitnikék Alszik a hóban a hegy, a völgy; hallgat az erdő, hallgat a föld. Mikor legutóbb jártam itt, nyár nyitogatta pipacsait, a nyár nyitogatta, temette az ősz; és volt, aki vesztett, és nincs, aki győz. Lombnak, virágnak nyoma sehol, fekete csontváz a fa, a bokor, s halotti csipke a díszük is, az a törékeny tündéri dísz, mit rájuk aggat éjszaka fehér kezével a zuzmara. a hegy, a völgy, Egyszerre mégis rezzen a táj: hármat fütyül egy kis madár. Háromszor hármat lüktet a dala, vígan, szaporán, mint éles fuvola. Az a fuvolás a Nyitnikék! Zelk Zoltán: Tavaszi dal (Santos Kiadó) - antikvarium.hu. Már kezdi is újra az énekét: kék füttyre mindig 'kvart' lefelé: nem sok, de örülni ez is elég. Nyitni kék, fütyüli, nyitni kék, szívnek és tavasznak nyílni kék! Nyitni, de – nyitni, de – nyitni kék! Fütyülöm én is énekét. a telet bírni illenék! Bírni és bízni Fütyül és elszáll a Nyitnikék.
Mit esznek a fókák? Jégből sütött tortát! Hóból főzött kakaót: az is csak a mindig zárva Északsarki cukrászdába kapható! MESE A LEGOKOSABB NYÚLRÓL Egyszer volt, hol nem volt, túl a hegyen, túl a réten, egy kis erdő közepében, az erdőben egy tisztáson, fűszálakból vetett ágyon, ott, ahol sosem járt ember, s egy farkas a polgármester, ahol ezer róka túr, ott lakott egy kicsi nyúl. A kis nyúlnak háza nem volt, szeme kettő, orra egy volt, hosszú füle, kurta farka, semmi furcsa nem volt rajta. egyszerű kis nyuszi volt. Szarvas és jóbarátja, minden madár jó pajtása, így éldegélt békességben, a kis erdő közepében. Így éldegélt, amíg egyszer meg nem halt a polgármester, a bölcs farkas, s eltemették, megsiratták, mert szerették. Az állatok összegyűltek, egy tisztásra települtek, éjjel-nappal tanakodtak, polgármester választottak. Zelk Zoltán: Tollászkodik a tavasz (Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1981) - antikvarium.hu. Róka mondta: Róka legyen! Szarvas mondta: Szarvas legyen! Őz kiáltott: Őzön a sor! Teli faág, teli bokor, madár ült minden ághegyen, s kiáltozták: Madár legyen! Addig-addig tanakodtak, a végén majd hajba kaptak, míg egy nyúl szólt: Most az egyszer nyúl legyen a polgármester!
Csilingel a gyöngyvirág Fehér a ruhája, Meghívja a virágokat Tavasz esti bálra. Öltözik az orgona, Lila a ruhája. Kivirít a kankalin, A szegfű, és a mályva. A vadrózsa rájuk nevet, Bolondos a kedve, A rigó is füttyent egyet. "hej mi lesz itt este! " Táncra perdül a sok virág, Illat száll a légben, Őrt állnak a gesztenyefák, Illemtudón, szépen. A szellő is megfürdik A virágillatban, S arra ébredünk fel reggel Napsugaras nyár van! ÁKOMBÁKOM Egyszer régen az irkámon, született egy ákombákom. Zelk zoltán tavaszi dali. Hát egyszer csak látom, látom: két lábra áll az irkámon, úgy indul el ákombákom. Azt hittem, már sose látom, oly messze ment ákombákom, de mikor az erdőt járom, ül az ágon ákombákom, s rajta van a nagykabátom. Szólok hozzá: "Ákombákom, mért vitted el a kabátom? Eső esik, mindig ázom, hideg szél fúj, mindig fázom... Légy olyan jó, ákombákom: add vissza a nagykabátom! " S képzeljétek, jövő nyáron, eljött hozzám ákombákom: s visszaadta nagykabátom. Vers a két kis fókáról Északsarki cukrászdába, ami éjjel-nappal zárva, minden reggel s délután beállít egy fókafiú és vele egy fókalány.
A Nemzet Sportolója címre azért vágytam különösen, mert így a nem olimpiai sportokat is képviseli valaki, ami az élsportolók egyenrangúságát jelzi" – indokolta törekvését a felvétele után. Eltemették Monspart Saroltát: futócipője is oda volt rakva a fényképe mellé. Monspart Saroltahaz Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) és az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület szervezésében (EME) a munkahelyek számára meghirdetett életmódváltó csapatversenyen, a Közösen – könnyebben kampány keretében a margitszigeti MAC Stadionban 2007-ben. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd A tájfutó pályafutása után edzőként és szövetségi kapitányként is tevékenykedő, profi és amatőr futók számára edzéstervet összeállító, a mozgást állandóan népszerűsítő, az idősek sportolását az Országos Gyalogló Idősek Klubhálózatában (OGYIK) szervező, népszerű Monspart Sarolta egy éve kiemelte, érzi az emberek szeretetét, amit a beválasztása után kapott rengeteg gratuláció is jelez. Ez az elismerés a legnagyobb pozitív stresszbomba, a legjobb gyógyszer a gyógyulásomhoz, van erőm tovább küzdeni. A jó Isten segítségét kérem, hogy legyen még időm párszáz gyalogló klubot elindítani az országban az időseknek, remélem, ősztől már majd lehet – mondta tavaly tavasszal Monspart Sarolta.
Testi és lelki erőt adó közösségi sporteseménynek ígérkezik a Tűzmadár Alapítvány fennállásának 10 éves jubileumára szervezett jótékonysági futás. A Margitszigeti Atlétikai Centrum ad otthont 2016. május 27-én 14 órától az I. Tűzmadár Rákfutásnak, amelyet a betegek érzelmi és szociális támogatásáért szerveznek. A bevételt a betegeknek az Egyesített Szent István és Szent László Kórház onkológiai centruma részeként működő, de az egész országból betegeket fogadó Tűzmadár Házban nyújtott szolgáltatások biztosítására használják fel. A versenyzők hátrafelé futnak (ezért is rákfutás), s a cél, hogy 100-100 méteres váltófutással sikerüljön összegyűjteni legalább a maratoni 42 kilométeres távot. A rendezvény fővédnöke Monspart Sarolta tájfutó világbajnok és Balogh Esperes Ákos rádiós műsorvezető. XIII. kerület - Angyalföld, Újlipótváros, Vizafogó | Fidesz: Monspart Saroltáról nevezzék el a margitszigeti futókört!. Amint Rohánszky Magda, a Tűzmadár Alapítvány vezetője a rendezvény honlapján, a oldalon közzétett köszöntőjében fogalmaz, az emberi erőfeszítést ünneplik. "A gyógyulásra várók, a hozzátartozók és a gyógyítók erőfeszítéseit, mely a legnehezebb, gyakran elkeserítően reménytelen helyzetekben is képes a felemelkedésre, tanulásra és a visszahúzó erőkkel való megküzdésre egy egészséges vagy élhető minőségű élet megteremtésére.
A Nemzet Sportolója címre azért vágytam különösen, mert így a nem olimpiai sportokat is képviseli valaki, ami az élsportolók egyenrangúságát jelzi" - indokolta törekvését a felvétele után. Meghalt Monspart Sarolta, a Nemzet Sportolója | 168.hu. A tájfutó pályafutása után edzőként és szövetségi kapitányként is tevékenykedő, profi és amatőr futók számára edzéstervet összeállító, a mozgást állandóan népszerűsítő, az idősek sportolását az Országos Gyalogló Idősek Klubhálózatában (OGYIK) szervező, népszerű Monspart Sarolta egy éve kiemelte, érzi az emberek szeretetét, amit a beválasztása után kapott rengeteg gratuláció is jelez. "Ez az elismerés a legnagyobb pozitív stresszbomba, a legjobb gyógyszer a gyógyulásomhoz, van erőm tovább küzdeni. A jó Isten segítségét kérem, hogy legyen még időm párszáz gyalogló klubot elindítani az országban az időseknek, remélem, ősztől már majd lehet" - mondta tavaly tavasszal Monspart Sarolta. "Saci nem volt olimpiai bajnok, mivel nem olimpiai sportágban érte el a sikereit, de a magyar sportéletben nyújtott teljesítménye több volt egy olimpiai aranyéremnél" - mondta a Nemzet Sportolói közé tartozó Kamuti Jenő olimpai ezüstérmes tőrvívó, a nemzetközi fair play bizottság elnöke, aki hozzátette, hogy Monspart Sarolta a korát megelőzve küzdött azért, hogy a fiatalok megszeressék a természetet, és benne a sportolást.
A zárban maradt a kulcs. "mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy legyen kutyája, főleg a magányos nőknek" – Derkét én sétáltatom reggel, Péter este. Itt a téren én vagyok a Derke néni. Mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy legyen kutyája, főleg a magányos nőknek. Nincs a parkban az a hapsi, akihez ne tudnám oda küldeni Derkét. A szingli lányok meg fussanak. A futókörön szembe kell menni, mindenki utálja, de nem baj, ezzel nem kell törődni. Ha jön egy jó pasi, el kell esni. De nem közvetlen előtte, hiszen szegényt tovább viszi a lendület. Úgy hat-nyolc méterrel előtte, hogy meg tudjon állni. Tuti, hogy felsegít, ezt mi a szigeten már teszteltük a csajokkal. És akkor közelről a szemébe lehet nézni. Ha tényleg rohadt jó hapsi, akkor a lánynak hirtelen nagyon nagy fájdalmai lesznek, így az öltözőig elkíséri őt a kiszemelt futó. Addig fel lehet mérni a foglalkozását, család, gyerek, pénztárca, és már jöhet is a telefonszámcsere. Ha nem olyan jó hapsi, akkor gyorsan felállsz, leporolod a térded, és már futsz is tovább a következő áldozatod felé….
Szerintem fontos, hogy legyen egy olyan műsor, ahol nem derékig kivágott ruhájú színésznők, sose hallott énekesnőcskék beszélnek az élet nagy dolgairól, hanem térképarcú, hús-vér idősek, tudod, olyan átlagosak. Én egy ilyen emberrel biztosan jobban tudok azonosulni. Ha ő valamire azt mondja, hogy ez jó, belefér az életébe, akkor elhiszem neki. A kapálás nem elég Vidéken Mari néni, Sári néni azt mondhatja, drága Saci, kapálom a kertet, biciklivel járok a piacra, minek gyalogoljak, estére alig érzem a lábam, fáj a derekam, örülök, ha beülök a fotelba és megnézem a híradót meg a sorozatomat. Hétvégén meg jönnek a gyerekek, az unokák, sütni, főzni kell. Nincs igazuk? – A kapálás, a kerti munka, a háziállatok etetése, ganézása valóban fizikai munka. De nem azonos a sportolással. A sportolásnak ugyanis kettős funkciója van. Az egyik, hogy a motoromat, a szívemet, a keringési rendszeremet mozgatom. A kapálásnál megizzadok, meg egy kicsit felmegy a pulzusom, de az nem elegendő. És ez csak az egyik baj.